Hiába ígérgette Fico, hogy Szlovákia egy töltényt sem fog küldeni, kormánya már több mint százmillió eurónyi felszerelést exportált Ukrajnába

Robert Fico a tavalyi parlamenti választások előtt és után is azt hangsúlyozta: nem fogja megengedni, hogy akárcsak egyetlen töltényt is Ukrajnába küldjön Szlovákia. Később ezt az ígéretét arra módosította, hogy a szlovák hadsereg készleteiből egyetlen lövedéket sem adnak oda.

A Sme az Európai Statisztikai Hivatal és a Kieli Világgazdasági Intézet adatait megvizsgálva arra jutott, hogy Szlovákia a jelenlegi Smer-Hlas-SNS koalíció 2023 októberi hatalomra kerülése óta ténylegesen legalább 112 millió euró értékben exportált fegyvereket, lőszereket és egyéb hadianyagokat Ukrajnába.

Valójában azonban az Ukrajnába irányuló katonai export tényleges értéke a negyedik Fico-kormány alatt még ennél is magasabb, hiszen az elérhető adatok csak a 2024 júliusáig tartó időszakra vonatkoznak, és csak azokat a tételeket tartalmazzák, amelyeket Szlovákia jelentett az Eurostatnak. Az adatok alapján a Fico-kormány nagyobb értékben exportált katonai szállítmányt Ukrajnába, mint amennyit Ódor Lajos ideiglenes kormányának öt hónapja alatt küldtek.Utóbbit Robert Fico „a katonai konfliktus támogatásával” vádolta.

Az adatok alapján Fico és pártja, a Smer nem igazán akarnak eleget tenni a fegyverexport leállításáról szóló választási ígéreteiknek. Mire Fico a kampány végén azt kezdte hangoztatni, hogy ígérete csak a fegyveres erők fegyverkészleteire vonatkozik, a kereskedelmi fegyverexportra nem, a hadseregnek nagyon kevés felesleges készlete maradt, amelyet Ukrajnának adományozhatott volna.

Ha a Fico vezette szlovák kormánykoalíció valóban érdekelt lenne abban, hogy „a béke nevében” leállítsa az ukránoknak szánt hadianyagok szállítását, akkor először is korlátoznia kellett volna a szlovák állami és magánbeszállítók kereskedelmi értékesítését. Ez nem történt meg.

Az Eurostat által 2022 februárja és 2024 júliusa között regisztrált teljes szlovákiai katonai export Ukrajnába csaknem félmilliárd euró (478 millió euró) értékű volt. Az orosz invázió megindulása óta három kormány volt hatalmon Szlovákiában: Eduard Heger (akkor OLaNO) kormánya még 14 hónapig, ezt követte öt hónapig Ódor ügyvivő kormánya, majd 2023 októberétől a Fico-kormány.

Míg Heger kormánya az Eurostat adatai szerint havonta átlagosan 37,3 millió euró értékben exportált hadianyagot, addig Ódor alatt ez az átlag 19,3 millió euróra csökkent. A Fico-kormány idején átlagosan havonta 22,4 millió euró értékben küldtek fegyvereket és lőszereket Ukrajnába.

A Kiel Intézet adatai és becslései szerint Szlovákia legalább 720 millió euró értékben exportált katonai felszereléseket Ukrajnába 2022 februárja óta.

Fico fordulata

Fico már rögtön a miniszterelnöki kinevezése utáni órákban ellentmondott kampányígéreteinek. Alig 24 órával a hivatalba lépése után Brüsszelbe utazott az Európai Tanács csúcstalálkozójára, ahol a fő napirendi pont egy újabb félmilliárd dolláros segélycsomag volt Ukrajnának a fegyverszállítások biztosítása miatt.

Fico már akkor és ott bejelenthette volna, hogy Szlovákia megváltoztatja álláspontját, és az EU Tanács következő ülésén blokkolni fogja a segélyt, ez azonban nem történt meg.

Ráadásul következő időszakban is tevékeny szerepet játszott abban, hogy a békére és az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek leállítására vonatkozó szóbeli szlovák felhívásokat nem követték tettek.

Az ukrán kormánnyal egyetértésben

Amikor 2023 novemberének végén az akkori ukrán külügyminiszter, Dmitro Kuleba a közösségi médiában a brüsszeli NATO-csúcstalálkozóról írt, Fico üzenete is optimizmust árasztott. Mindezt egy olyan fotóval illusztrálta, amin egy asztalnál ül új külügyminiszterével, a diplomáciai tapasztalattal nem rendelkező Juraj Blanárral. Kuleba a találkozó után az X-en megköszönte Blanárnak, hogy „megerősítette Szlovákia egyértelmű támogatását Ukrajna szuverenitása és területi integritása iránt nemzetközileg elismert határainkon belül”. Az ukrán külügyminiszter azt is hozzátette, hogy hálás Blanárnak Szlovákia folyamatos együttműködéséért a védelmi iparban.

Nem sokkal korábban azonban Fico „irreálisnak” nevezte Volodimir Zelenszkij béketervét, amely ugyanazt tartalmazza, mint amiről a két külügyminiszter beszélt, és hozzátette: „Nekünk nem annyi az IQ-nk, mint egy fából készült vonatnak."

Constructive meeting with my new Slovak counterpart Juraj Blanár.

I thank Minister Blanár for reaffirming Slovakia’s unequivocal support for Ukraine’s sovereignty and territorial integrity within our internationally recognized borders.

It is also important that Slovakia will… pic.twitter.com/GHgdusd8T8

— Dmytro Kuleba (@DmytroKuleba) November 28, 2023

A szlovák külügyminisztérium hivatalosan nem számolt be a találkozóról, de a Sme külön megkérdezte róla – ami után a tárca megpróbálta úgy értelmezni Blanár álláspontját, hogy ne tűnjön úgy, mintha ellentmondana Fico szavainak: „A Robert Fico vezette kormány minden olyan béketervet támogat, amely véget vet az állandó emberáldozatoknak, és tárgyalóasztalhoz ülteti a konfliktusban álló feleket” – válaszolta a szlovák külügy.

Párhuzamos valóságok

Fico januárban Ungváron találkozott Denisz Smihal ukrán miniszterelnökkel, áprilisban pedig a két kormány a szlovákiai Michalovceban találkozott. A találkozó előtt Fico Ukrajnát „szuverenitás nélküli országnak”, és a „világ egyik legkorruptabb országának” nevezte, továbbá kijelentette, hogy Ukrajnát az USA irányítja. Megismételte, hogy kormánya „csak a polgári és humanitárius segítségnyújtást” támogatja.

Az Eurostat adatai szerint viszont Fico kinevezése óta az Ukrajnába irányuló szlovák katonai export összege már ekkor is meghaladta a 32 millió eurót (novembertől januárig), majd a 60 millió eurót (novembertől márciusig).

Az ukrán kormány mindeközben „pragmatikusnak” értékelte a Fico-kormányhoz fűződő kapcsolatokat.

Saját ígéretek figyelmen kívül hagyása

Bár Fico nem említi beszédeiben, de a gyakorlatban lehetetlen, hogy bármelyik szervezet az állami hatóságok beleegyezése nélkül legálisan exportáljon „akárcsak egyetlen töltényt is” Szlovákiából Ukrajnába. Ha a kormány úgy döntene, hogy lépni fog, akkor hatalmában állna az exportot teljes mértékben és azonnal leállítani.

Azonban már tavaly ősszel nyilvánvalóvá vált, hogy ha megpróbálja betartani a választások előtti ígéreteit, az belföldi zavargásokat idézne elő, Szlovákia kellemetlen helyzetbe kerülne szövetségesei előtt, és jelentős konfliktust okozna a hazai fegyveripar szereplőivel is.

A SME fegyveripari forrása szerint Fico már a választások előtt tudta, hogy a kereskedelmi szállítások leállításával tönkreteszi Szlovákia állami és magán fegyverkereskedőinek nemzetközi hírnevét.

Az állami tulajdonban lévő Konštrukta Defence már Fico hatalomra kerülése előtt aláírt egy 92 millió eurós szerződést 16 darab Zuzana 2 önjáró löveg gyártásáról és szállításáról Ukrajnának. A mobil tüzérségi lövegeket Norvégia, Dánia és Németország fizeti. A szerződés megszegése esetén járó büntetések nem csak a vállalatnak, hanem a tulajdonosának, azaz a szlovák államnak is kárt okoznának. A konkrét büntetések nem ismertek, mivel a szerződés nem nyilvános.

Még keményebb hatása lenne, ha a 155 milliméteres tüzérségi lőszerek exportját állítanák le. Ezeket a Michal Strnad cseh fegyvergyártó tulajdonában lévő Czechoslovak Group szállítja, ami az egyik legfontosabb európai lövedékexportőrré vált Ukrajnában, több forrás szerint évente mintegy 60 ezer darabot gyárt, szemben az orosz invázió előtti évi 20 ezerrel. A termelés jövőre várhatóan eléri a 120 000 darabot. Strnad csoportja évek óta a korszerűsíti a gyártási kapacitásait, és ha a szlovák kormány leállítaná az exportot, bár összhangban lenne Fico ígéreteivel, ártana a vállalatnak.

Ha a Fico-kormány a szerződések felbontása mellett döntene, azt is jelentené, hogy a két legnagyobb koalíciós párt, a szociáldemokrata identitásukat hangoztató Smer és Hlas, szintén felelősek lennének a nagyarányú elbocsátásokért.

A cikk szerzője Michal Katuška, a szlovák SME újságírója, az anyag a The Eastern Frontier Initative keretében készült.

Címlapkép: SERGEI GAPON/AFP