Orbán szerint ez politikai intifáda volt, Magyar a szemébe mondta, hogy vége

A magyar elnökség azt is javasolja, hogy az év vége előtt történjen meg Bulgária és Románia csatlakozása a schengeni övezethez.

Orbán szerint a európai biztonságról beszélünk, szembe kell nézni a ténnyel, hogy Európa ma nem tudja a saját biztonságát garantálni. Ezért meg kell erősíteni az európai védelmi ipart. De a kihívás ennél sokrétűbb, mert érint nemzetközi struktúrákat is. Magyarország a saját példáját tudja felajánlani, az ország GDP-je 2,5 százalékát fordítja védelempolitikára. Orbán szerint ha ez lehetséges Magyarországon, lehetséges az Európai Unióban is.

A magyar program kiemelt része a bővítéspolitika is. Orbán meggyőződése szerint a nyugat-balkáni országok uniós integrálása kulcskérdés. Külön figyelmet kell fordítani Szerbiára, mert a felvétele nélkül a Balkán nem stabilizálható. Szerinte több ország is teljesíti a csatlakozáshoz szükséges feltételeket, de hiányzik a politikai cselekvés. Az EU 20 éve tett egy ígéretet ezeknek az országoknak, Orbán azt mondja, ideje lenne ezt betartani.

A migrációs nyomás hatalmas terhet ró a külső határokra, ezeket meg kell védeni, az uniónak érdemi támogatást kellene nyújtania ezért. Azt mondta, sok tervet látott, de egyik sem volt sikeres, szerinte külső hotspotok nélkül nem tudjuk megvédeni az illegális migrációtól az uniót, aki egyszer bejön, azt többé nem tudjuk hazaküldeni.

„Ne áltassuk magunkat, a migrációs politika nem működik” – mondta, ahogy azt is: „Az illegális migráció az antiszemitizmus, homofóbia és nők elleni erőszak erősödését hozta” – erre a Patrióták frakcióból tapsoltak, de sokan füttyögtek is. Orbán megismételte ezt a mondatot. Orbán létrehozná a Schengen Summitok rendszerét az országok vezetőinek részvételével.

Orbán szerint a digitális technológiában is lemaradt az Európai Unió az Egyesült Államoktól. A 24. órában vagyunk, a modern technológiákban pár éven belül eldől, ki marad talpon. Súlyos kihívások ezek, nincsenek könnyű megoldások.

Orbán viszont szeretné egyértelművé tenni, hogy a tagállamok gyors fellépést várnak az uniós intézményektől. Többek között zöld iparpolitikát és a kereskedelmi politika szélesítését szeretnék.

Orbán szerint ugyanakkor van néhány siker is, amire építhetünk. Ilyen az akkumulátor-technológiára épülő iparunk. Európa Japán és Dél-Korea mögött harmadik helyen áll a területre vonatkozó szabadalmi bejelentések tekintetében.

A magyar elnökség célja, hogy a november 8-ai budapesti informális Európai Tanács-ülésen elfogadjanak egy új versenyképességi paktumot.

Az elnökség ügyintézés is, ezért felsorolja a rendezvényeket, amiket eddig tartottak. Szerinte tanácsi jogalkotási munka is "teljes gőzzel" zajlik.

A magyar elnökség tisztességes közreműködő lesz, ugyanakkor megvédi az EU alapjogait.

Az elnökségnek politikai felelőssége is van, mondta Orbán. „A mi uniónknak változnia kell, a magyar elnökség a változás hangja, annak katalizátora akar lenni”. A döntéseket nem nekik kell meghozni, ők felvetik a problémákat és javaslatot tesztnek.

Orbán szerint a legfontosabb probléma a versenyképesség. Az EU gazdasági növekedése tartósan lassabb volt mint az USA-é és Kínáé, a világkereskedelmi részesedésünk csökken, mondta, hozzátéve, hogy az EU jelentős GDP-növekedést veszít el amiatt, hogy leválik az orosz energiahordozókról. A zöld átmenet nem kínál megoldást az energiaválság tüneteire. Klímapolitika van, de energiapolitika nincsen, ezért az európai vállalatok jelentős piaci pozíciókat veszítenek. A migrációról azt mondta, kutatásra és fejlesztésre nem költenek eleget, a bevándorlás pedig nem kompenzálja a természetes fogyást. Orbán szerint a helyzet súlyos, a 24. órában vagyunk.

Orbán Viktor elkezdi a beszédét. Azt mondja, azért jött, hogy ébresztőt fújjon. Mario Draghi és Emmanuel Macron példáját követi, szerinte az Európai Uniónak változtatnia kell, erről jött ma meggyőzni a képviselőket.

Elmondja, hogy 2011-ben, az első magyar elnökség idején is válságokkal küzdöttek. Többek között a pénzügyi válság következményeit és a fukusimai atomkatasztrófát kellett kezelniük. A magyar elnökség azonban sikeresen végrehajtotta a feladatát. Akkor zárták le Horvátország csatlakozási folyamatát is, azóta nem is volt hasonlóra példa az Európai Unióban.

Most viszont súlyosabb a helyzet, mint eddig bármikor. Ukrajnában háború dúl, konfliktusok vannak a Közel-Keleten és Afrikában. A migrációs válság 2015 óta nem látott méreteket ölt, a schengeni térség szétesése fenyeget minket. Mindeközben pedig Európa veszít globális versenyképességéből. Látható, hogy az Unió a saját sorsát meghatározó döntések előtt áll.

Az Európai Parlament máltai elnöke felkéri Orbán Viktort, hogy tartsa meg programbemutatóját.

Közel 2 órás nemzetközi sajtótájékoztatót tartott tegnap Orbán, amit a DK-s Gyekiczki Márton megzavart, helyszínen pedig arról kérdeztük, hogyan lehet az apja cége beszállító a Budapest–Belgrád vasút beruházásában, de a kormányfő szerint magánberuházásról van szó.

Magyar Péter augusztus óta készül erre a lehetőségre. Felszólalását az első Orbán-Magyar-vitaként pozícionálja, ezzel is tudatosan építve a miniszterelnökkel egyedüliként szemben álló kihívó szerepét. Bár a két politikus – Magyar pálfordulása óta – először szerepelhet majd ugyanazon a nyilvános eseményen, vita szinte biztosan nem lesz.

Magyar a rendelkezésére álló rövid időben valószínűleg belpolitikai témákkal támadja majd Orbánt, aki azonban jó eséllyel figyelmen kívül hagyja a megszólalását. Mivel nem érdeke Magyart a saját szintjére felhúzni, és belpolitikai kérdésekről vitatkozni, valószínűleg csak egyes frakcióvezetők és külföldi EP-képviselők megszólalásaira reagál majd.

A cikk folytatódik