„Strasbourgban mindenki feni a kését Orbán Viktorra. Ha tippelnem kellene, azt mondanám, minden második megszólaló minden harmadik kifejezése a Putyin pincsije lesz” - mondta Győri Enikő fideszes EP-képviselő szeptember közepén egy soros uniós elnökségről szóló panelbeszélgetésen.

Akkor még úgy nézett ki, hogy Orbán pár nappal később ismerteti a magyar elnökség programját az Európai Parlamentben (EP), de a dunai árvíz közbeszólt. A miniszterelnök minden külföldi programját lemondta, a beszámolót pedig a következő strasbourgi plenáris ülésre, október 9-re halasztották.

Ez azt jelenti, hogy az eseményre már a júliusban indult soros elnökség második felében kerül sor. Hagyományosan az elnökség legelején szoktak a miniszterelnökök beszélni az EP-ben, Orbánnak azonban nem jutott hely a júliusi alakuló plenáris ülés programjában.

A halasztással kapcsolatban két értelmezés keringett. Az Orbánnal kritikus hangok állították, hogy az EP vezetése direkt nem talált helyet a programban, ezzel büntetve a „békemissziója” során Moszkvát és Pekinget is útbaejtő magyar miniszterelnököt. A másik értelmezés szerint a beszámolónak tényleg nem maradt megfelelő időpont, miután a frissen megalakult EP-nek nemcsak saját szervezetét kellett felállítania, hanem többek között az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyen újraválasztásáról is szavaznia kellett.

Kemény monológok várhatóak, vita azonban nem

Végül három hónap csúszással ugyan, de Orbán holnap tényleg kiáll az EP-képviselők elé. A miniszterelnök keddi repülőútján már várható „lökdösődésről és csihi-puhiról” beszélt, majd tartott egy kétórás sajtótájékoztatót is Strasbourgban.

Szerda reggel 9-kor kezdődik az EP-ben a programbemutató, amit mi is percről percre frissülő cikkben közvetítünk majd. A menetrend szerint először Orbán tart nyitóbeszédet a soros elnökség prioritásairól, majd az Európai Bizottság képviselője szólal fel. Ez jó eséllyel Ursula von der Leyen elnök lesz.

A német politikus beszéde már csak azért is érdekes lesz, mert a tartózkodó Giorgia Meloni olasz miniszterelnök mellett Orbán volt az egyetlen az Európai Tanácsban, aki nem támogatta az újrázását. Orbán szerint von der Leyen párt- és politikai alapon használta Magyarországgal szemben a jogállamiság eszközét, így nemmel szavazott a jelölésére.

Von der Leyen után a frakcióvezetők következnek majd, 3-5 perces beszédekkel. Saját pártcsaládját, a szélsőjobboldali Patriótákat és az euroszkeptikus-nacionalista Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) pártcsaládját leszámítva mindenhonnan számíthat kemény kritikákra a miniszterelnök.

Különösen kemény lehet az Európai Néppárt frakcióvezetőjének beszéde. A német Manfred Webernek kifejezetten terhelt viszonya van Orbánnal. A magyar miniszterelnök a 2019-es EP-választás után – Emmanuel Macronnal karöltve – megakadályozta, hogy Weber néppárti csúcsjelöltként az Európai Bizottság elnöke legyen. Viszonyuk azóta sem javult, Orbán például júniusban Magyarország ellenségének nevezte Webert.

A Néppárt kedden azt írta, készek szembesíteni Orbánt azzal, amit a soros elnökség alatt tett. A szembesítésben Weber mellett nagy eséllyel Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke és EP-képviselője kap majd kulcsszerepet. A frakcióvezetők után a mezei EP-képviselők is felszólalhatnak, ha a frakciójuk lehetőséget biztosít számukra. A Néppárt ezt biztosan megadja majd Magyarnak, akinek azonban csak 1-2 perce lesz beszélni.

Magyar augusztus óta készül erre a lehetőségre. Felszólalását az első Orbán-Magyar-vitaként pozícionálja, ezzel is tudatosan építve a miniszterelnökkel egyedüliként szemben álló kihívó szerepét. Bár a két politikus – Magyar pálfordulása óta – először szerepelhet majd ugyanazon a nyilvános eseményen, vita szinte biztosan nem lesz.

Magyar a rendelkezésére álló rövid időben valószínűleg belpolitikai témákkal támadja majd Orbánt, aki azonban jó eséllyel figyelmen kívül hagyja a megszólalását. A miniszterelnöknek az EP-képviselők felszólalásai után lesz lehetősége újra beszélni, azonban nem kötelező reagálnia a felszólalókra. Arról beszélhet, amiről akar.

Mivel nem érdeke Magyart a saját szintjére felhúzni, és belpolitikai kérdésekről vitatkozni, valószínűleg csak egyes frakcióvezetők és külföldi EP-képviselők megszólalásaira reagál majd. Az ülésen a világpolitikai problémák lesznek fókuszban, a legtöbben valószínűleg oroszbarátsága és „békemissziója” miatt kritizálják majd Orbánt.