Megegyeztek az állam- és kormányfők az uniós csúcsvezetők személyéről az EU-csúcson.

Charles Michel az X-en jelentette be, hogy Ursula von der Leyent jelölik az Európai Bizottság elnökének, Kaja Kallas észt miniszterelnököt pedig kül- és biztonságpolitikai főképviselőnek. Az Európai Tanács új elnöke pedig António Costa volt portugál miniszterelnök lesz.

A három nagy európai pártcsalád június 25-én ugyanezekben a személyekben állapodott meg. A döntést a Néppárt részéről Kiriakosz Mitszotakisz görög és Donald Tusk lengyel miniszterelnök, a szocialisták oldaláról Olaf Scholz német kancellár és Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök, míg a liberálisok képviseletében Macron és Mark Rutte ügyvezető holland miniszterelnök hozta meg.

Az alkuból azonban kihagyták Giorgia Melonit. Az olasz miniszterelnök az EU-csúcs előtt többször is nehezményezte a háta mögött megkötött megállapodást. Források szerint végül von der Leyen esetében tartózkodott, Costára és Kallasra pedig nemmel szavazott.

Orbán Viktor szintén ellenezte az alkut, amit „pimaszságnak” nevezett az EU-csúcs előtti sajtótájékoztatóján. A magyar miniszterelnököt különösen zavarta von der Leyen személye, aki szerinte a jogállamiság eszközét párt- és politikai alapon használta Magyarországgal szemben. Források szerint Orbán végül nem is szavazta meg von der Leyen jelölését. Costát támogatta, Kallas esetében pedig tartózkodott.

A csúcsvezetőket minősített többséggel választják a Tanácsban, így nem volt szükség egyhangú döntésre. Elegendő volt, hogy a tagállamok 55 százaléka igennel szavazzon, valamint az EU lakosságának 65 százaléka a döntés mögött álljon.

Von der Leyen akkor kezdheti meg második ciklusát a Bizottság élén, ha az Európai Parlament is támogatja. Jelölését a 361 fős parlamenti többségnek is el kell fogadnia. A szavazásra legelőször a július közepi alakuló ülésen kerülhet sor, de a Parlament akár egy későbbi plenárisra is halaszthatja a döntést.

Bár a német politikust támogató három nagy pártcsaládnak többsége van a Parlamentben, von der Leyen még nem nyugodhat meg. A titkos szavazás miatt ugyanis könnyen ki lehet szavazni a frakciókból, 2019-ben is ez történt. Von der Leyent akkor csak nagyon szűk, 9 fős többséggel választotta meg a Parlament.

Azóta pedig kevesebb képviselője lett a hárompárti koalíciónak, így előfordulhat, hogy a német politikus rászorul majd a Meloni által vezetett euroszkeptikus-nacionalista Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) szavazataira is.

Brüsszeli kiutazásunkat az Európai Bizottság támogatta.