Brüsszel nélkül szeptember végén is üresen kongott volna az államkassza
október 08., 12:14
Már 997 milliárd forint áfa hiányzik az államkasszából, rejtély, ami az áfabevételekkel történik
Bár minden idők második legjobb szeptemberét zárta múlt hónapban a költségvetés, a részletek egyáltalán nem mutatnak ennyire kedvező képet az állami pénzügyekről. A Pénzügyminisztérium részletes államháztartási tájékoztatója, megerősítve az első közlést, 234 milliárd forintos szeptemberi többletről számolt be. Ez – mint már két héttel ezelőtt is írtam – nagyban köszönhető annak, hogy Brüsszel ismét utalt pénzt Magyarországnak, hiszen szinte forintra pontosan annyi maradt hó végén a kasszában, mint amennyi támogatás érkezett az Uniótól. 243,3 milliárd forint.
link
Forrás
Valójában ezzel a ténnyel ki is merítettem az érdemben pozitív fejlemények sorát, pedig a PM lelkesen úgy kommentálta a szeptemberi költségvetési folyamatokat, hogy „bár a kedvezőtlen külső világgazdasági folyamatok még éreztetik a hatásukat, a kormány sikeresen stabilizálta az államháztartás egyensúlyát”, és még azt is rögzítették, hogy „a kormány az idén meghozott intézkedésekkel több mint 1000 milliárd forinttal” javította a költségvetés egyenlegét. Pedig valójában úgy néz ki a helyzet, hogy a bevételek egyáltalán nem úgy folynak be, ahogy kellene, miközben a költségvetési kiadások gyakorlatilag tökéletesen megegyeznek az időarányos összeggel. Minden extra kiadás (reptér megvétele, megugrott kamatkiadások) ellenére még 379 milliárd forinttal kevesebbet is költött szeptember végéig az állam, mint amit időarányosan kiadnak a számok.
link
Forrás
Az állami bevételeknél azonban brutális elmaradás látszik, szeptember végéig 75 százaléka telt el az évnek, ehhez képest az egész éves előirányzatnak csak a 72,1 százaléka folyt be az államkasszába. A 2,9 százalékpontos differencia forintosítva tetemes, 1116 milliárd forint hiányzó bevételt jelent.
Ezen belül is a legnagyobb gond továbbra is az áfabevételekkel van. Bár a legutóbbi statisztikák szerint az elmúlt hónapokban már növekedést mutat a kiskereskedelmi forgalom, ezen belül főként az élelmiszer-, és a nem élelmiszerüzletek forgalma kezd magára találni. Augusztusban előbbi 3,4, az utóbbi pedig 0,9 százalékos növekedést mutatott, sőt az élelmiszerüzletek forgalma legutóbb 2020 márciusában bővült a mostaninál nagyobb mértékben. Mindebből azonban semmit sem tud profitálni a költségvetés egyelőre.
Szeptemberben 678 milliárd forint áfa folyt be a költségvetésbe, ami ugyan jóval több az augusztusi 436 milliárdnál, de a helyzet komolyságát jól jelzi, hogy a tavaly szeptemberi áfabevételnél 33 milliárd forinttal kisebb ez az összeg.
Pedig a 2023-as költségvetésben is túltervezte a kormány az áfabevételeket, ráadásul a kiskereskedelmi forgalom is zsugorodott az idei bővüléssel szemben, és ha más miatt nem is, az idei szeptemberben mért 3 százalékos infláció miatt automatikusan növekedni kellene az áfabevételnek. A jelek szerint azonban sem a bővülő kiskereskedelem, sem a pénzromlás üteme nem képes legalább annyi áfabevételt biztosítani, mint amennyi tavaly befolyt a kasszába.
Az egész évet tekintve az áfa-előirányzatnak csupán 63,4 százaléka érkezett be a költségvetésbe, ami azt jelenti, hogy 997 milliárd forint hiányzik csak ezen a soron a költségvetésből. Ez - némi túlzással - kiteszi lassan a repülőtér visszavásárlásának a teljes költségét.
A gazdálkodói szervezeteknél is mutatkozik némi elmaradás, ez összegszerűen 198 milliárd forintot tesz ki, a lakosság ezekkel szemben hibátlanul utalja a pénzt az államkasszába, mindössze 25 milliárd forint hiányzik az időarányos teljesüléshez.
A kiadási oldal egyes sorain ugyanakkor jelentős túlköltekezések látszanak az államháztartás mérlegében. Az egyik fő gondot a kamatkiadások jelentik idén, pontosabban jelentették az év első hónapjaiban. A magas infláció miatt ugyanis rengeteg kamatot kellett az államnak kifizetnie a Prémium Magyar Állampapír tulajdonosainak, és bár erre készülhetett volna a kormány, valójában a költségvetés tervezése során mintha erről megfeledkeztek volna. Ennek eredménye az lett ugyanis, hogy várhatóan túlteljesül ez az előirányzat, hiszen szeptember végéig 284 milliárd forinttal többet költött a kormány az időarányosnál.
Ennél is nagyobb extra terhet jelentenek az államkasszának a költségvetési szervek, amikre már közel 6200 milliárd forintot költött el a kormány, ez
780 milliárd forinttal nagyobb kiadás az időarányoshoz képest.
A kiadásból egyébként 3 586,2 milliárd forint a személyi juttatásokra és munkaadókat terhelő járulékokra kifizetett összeg.
Az időarányosnál 414 milliárd forintnál többet költött a kormány az állami vagyonnal összefüggésben. A rossz költségvetési tervezést támasztja alá, hogy a szeptember végéig elköltött pénz már 52 százalékkal meghaladja az egész évre tervezett kiadást.
A PM tájékoztatója szerint ezen a soron zömében az állami cégek tőkeemelésével összefüggő tételek szerepelnek. Mindez egyébként azt is jelenti, hogy már egy ideje az államnak nincs dedikált pénze a saját vagyonának gondozására, persze ettől függetlenül szükség esetén előteremtik a forrásokat. Viszont az jó eséllyel csak úgy lehetséges, hogy más előirányzatoktól vesznek el pénzt.
A tervezettnél már most jóval többet költött a kormány az állami beruházási fejezetre is. Szeptember végéig 343,5 milliárd forintos kiadás szerepel a mérlegben, ami 30,6 százalékkal több az egész éves előirányzatnál. Ha időarányosan nézzük, akkor már most 141 milliárddal többet költöttek. A tárca tájékoztatója szerint a kifizetések nagy része az állami közútfejlesztési beruházásokhoz (199,8 milliárd forint), az európai uniós forrásokból megvalósuló beruházásokhoz (56,8 milliárd forint) és az egyedi magasépítési beruházásokhoz (77,2 milliárd forint) kapcsolódott.