Brüsszel nélkül szeptember végén is üresen kongott volna az államkassza
Az államháztartás központi alrendszere a kilencedik hónap végén 2623,5 milliárd forintos hiánnyal zárt, közölte kedden a Pénzügyminisztérium. Ezen belül a központi költségvetés 2607,9 milliárdos hiánnyal, az elkülönített állami pénzalapok 186,8 milliárd forintos többlettel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 202,4 milliárd forintos hiánnyal fordult át októberre.
Ez a hiány a tavaly nyáron elfogadott költségvetés szerinti idei éves cél 104 százalékának felelne meg, azóta viszont kétszer is módosított a kormány a hiánycélon. Először tavasszal emelte azt meg közel 1500 milliárd forinttal, ennek az értéknek 65,9 százalékának felel meg az első kilenchavi hiány. Nemrég azonban ismét újraszámolt a kormány, és még majdnem 800 milliárd forintos mozgásteret biztosított magának. Az új, 4790 milliárd forintos hiánycélhoz képest jelenleg pazarul áll az államkassza, hiszen ennek csupán 54 százalékát termelte ki a költségvetés.
link
Forrás
Csak a szeptembert nézve minden idők második legkedvezőbb szeptemberi mutatójáról, 234,2 milliárd forintos többletről számolt be a Pénzügyminisztérium az előzetes tájékoztatójában.
link
Forrás
Ezen folyamatok láttán nagyot fordult a tárca kommunikációja is az egy hónappal ezelőttihez képest. Augusztusban még további kiigazítást (avagy megszorítást) helyeztek kilátásba az adatok láttán, most viszont megnyugodni látszanak Varga Mihályék. A közleményükben ugyanis egyenesen elkönyvelik, hogy sikerült megoldaniuk a rogyadozó költségvetés problémáját: „bár a kedvezőtlen külső világgazdasági folyamatok még éreztetik a hatásukat, a kormány sikeresen stabilizálta az államháztartás egyensúlyát”.
Bár talán az öröm kicsit túl korainak tűnhet „az első fecske” megjelenése láttán, hiszen ha az idei hiány lefutása a tavalyi évit fogja követni, akkor könnyen elromolhatnak a számok. Tavaly októberben bő 200, novemberben közel 600, decemberben pedig 500 milliárd forintos mínuszok jöttek össze (vagyis 1300 milliárd forint összesen), de 2022-ben is az év utolsó három hónapjában 2000 milliárd forinttal nőtt az államkassza hiánya.
Ráadásul a szeptemberi sikerjelentéshez az is kellett, hogy a „kormány az idén meghozott intézkedésekkel több mint 1000 milliárd forinttal” javítsa a költségvetés mozgásterét.
Minden idők második legjobb szeptembere azonban nem jöhetett volna létre az Európai Unió nélkül, ami jelen esetben csak azért említésre méltó, mert az uniós források felfüggesztése miatt csak csepegtetve érkeznek Brüsszelből a pénzek a magyar költségvetésbe.
A PM gyorstájékoztatója szerint az első kilenc hónapban 917,1 milliárd forint uniós projekttel kapcsolatos bevétel érkezett a költségvetésbe, ebből pedig az augusztus végi állapotból kiindulva könnyen kiszámolható,
majdnem forintra pontosan annyi pénzt küldött Brüsszel, 243,3 milliárd forintot, mint amennyi többlettel zárta a költségvetés a szeptembert (234,2 milliárd forint). Idén egyébként ez a legnagyobb összeg, amit egy hónapban utalt hazánknak az Európai Unió.
link
Forrás
Ezzel szemben 1152 milliárd forintot tettek ki az első kilenc hónapban az uniós kiadások a tájékoztató szerint.
A bevételek kapcsán a Pénzügyminisztérium annyit emelt még ki a közleményében, hogy az előző év azonos időszakához képest az adó- és járulékbevételek 9,7 százalékkal magasabban teljesültek. Hogy ezen belül az idei évben különösen nagy problémát jelentő áfabevételek hogyan alakultak szeptemberben, az majd csak két hét múlva, október 22-én derül ki a részletes tájékoztatóból.
Brutális terhet jelentenek idén az államnak a kamatkiadások, ezekre szeptember végéig 2611,6 milliárd forintot fizetett ki az állam, ami 754,8 milliárd forinttal magasabb az előző évinél. Vagyis idén a kamatkiadások 40,6 százalékkal nagyobb költséget jelentettek az államnak eddig.
Ettől azért elmarad, de az idei inflációt meghaladó mértékben nőtt, vagyis reálszinten nagyobb kiadást jelentenek a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összegek. Előbbire 10,9 százalékkal többet, 4762,3 milliárdot költöttek, míg a gyógyító-megelőző ellátás költsége 16,5 százalékkal 1994,7 milliárddal emelkedett.