Magyar: Hova tűnt a ruszkik haza, miniszterelnök úr?

Az 1956-os forradalom után a magyar nemzet árulói több száz magyar hőst végeztek ki - mondja Magyar. Mansfeld Pétert, Tóth Ilonát, Szabó Jánost, Brusznyai Árpádot, Angyal Istvánt, Barabás Tibort, Czimmer Tibor bányászt sorolja fel többek között.

Az ő emléküket és becsületét gyalázta meg Orbán Balázs, a miniszterelnök még mindig hivatalban lévő politikai igazgatója - mondja Magyar, mire a tömeg fújol. "56 zsinórmérték, nemzeti minimum, oda kell visszatalálni. Arra a Magyarországra kell hasonlítani, ami kimondta, hogy elég volt az elnyomásból, amelyik nem fél. Mert így együtt mi vagyunk, ez a mi közös történetünk."

Vannak olyan vezetőink még, akik egy másik népet hibáztatnak, amikor ugyanazok az oroszok támadták meg őket, mint minket 56-ban. Olyan ember vezeti a hazánkat, aki 89-ben még az orosz csapatok kivonulását követelte, de ma már minden cselekedetével meggyalázza 56 örökségét. Hova tűnt a ruszkik haza, miniszterelnök úr? A tömeg elkezdi a skandálást.

"De ma is élnek köztünk gyáva, sehonnai bitang emberek, akiknek drágább rongy élete, mint a haza becsülete, akik 30 ner-ezüstért elárulják a hazát. Irányító pozícióban vannak még, akik büszkén vallják, hogy nem tették volna meg, amit a pesti srácok megtettek 14-16 évesen" - mondja, és a tömeg fújol.

"Vannak olyanok az állampártban, akik puskalövés nélkül adnák át a hazát, vagy kitüntetést vesznek át az oroszoktól, miközben az oroszok feltörik a külügy szervereit (itt a tömeg hazaárulózik), és van olyan vezető, aki egy másik népet hibáztat, akiket ugyanazok az oroszok támadtak meg, mint a magyarokat."

Ünnepelni kell azt is, amikor egy nép önmaga legjobb arcát mutatja. Sokan állítják, hogy az elnyomók kiismerték a magyar néplelket. Nincs igazuk. Gondolunk-e eleget a hőseinkre, hálásak vagyunk-e eléggé az áldozatukért, hogy itt lehetünk ma Magyarországon és Európában? Mi is megvédenénk-e a hazánkat? A többség ma sem hezitálna.

"Elhatároztuk, hogy a Tisza Párt visszaadja a magyar népnek a nagy, közös jelképeket, amiket kisajátított a hatalom. Ilyen a lyukas zászló. Legyen újra közös" - mondja Magyar. "Emlékeztessen a kötelességre, megvédeni a hazánkat minden időben. Ez a jelkép legyen igazodási pont, segít felismerni az árulókat, akik csűrés-csavarással próbálják menteni a menthetetlent, akár a miniszterelnök politikai tanácsadója" - folytatta Magyar, mire a tömeg fújol.

Azon gondolkodott, hogy most ünneplünk vagy megemlékezünk, majd azt mondja, ünnep, mikor egy ország szabadon mer lélegezni, elzavarjuk az elnyomó diktátorokat - mire a tömeg tapsol. Magyar szerint ünnepelni kell azt is, mikor egy nép a legjobb arcát mutatja.

A magyar nép az 50-es években sokáig csak tűrt és egy ideig csak békésen csóválta fejét, de sok megaláztatás és kizsákmányolás után a nép egyszer csak torkig lett. Itt dördültek lövések ezen a téren - utalt a Széna térre Magyar. Az évezredes magyar föld szent és sérthetetlen, ezt kell a fejébe verni minden politikai igazgatóknak és minden külügyminiszternek.

Egy magyar zászlót lenget, a tömeg skandálja, hogy "árad a Tisza."

"1956 a közös történetünk. Csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk, amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha sehol még közvetlen sem igazoljuk a gyilkosokat. Ez Camus útravalója azoknak, akik nem tudják, milyen kötelességünk van 56-os hőseinkkel és a hazánkkal szemben" - kezdi Magyar Péter.

Megköszönte, hogy a megjelentek nem félnek kiállni a független, jóléti Magyarország mellett, amiért 68 éve az emberek vállt vállnak vetve harcoltak. Sokakban működik a morális iránytű, ami segít eligazodni, és mutatja, mit jelent a nemzeti tisztesség, becsület és valódi hazaszeretet.

68 éve a felmenőink, egyetemisták tízezrei, köztük a nagymamája is a Bem József térre vonult, 16 pontban követelve egy igazságosabb Magyarországot - mondta Magyar. Estére százezrek demonstráltak egy szabad Magyarországért, "elkezdődött a magyar történelem 13 legcsodálatosabb napja, ami megrengette a világot."

Ő rendszeres fellépő, nagy taps fogadja, a tömeg skandálja, hogy "árad a Tisza". Ő Örkény István Fohász Budapestért című művét olvassa fel.

Utána következett egy rövid Orbán takarodja, majd visszatért a színpadra Debreczeni Csaba, és elénekli Presser-Sztevanovitytól a Mozit. A dal végén azzal búcsúzott, hogy "ébredj Magyarország."

Most megint jön az elhíresült Orbán Balázs idézet. Ezt egyszer már levetítették, akkor Orbán Viktor nyilatkozatokat is hozzátettek.

A nemzet színésze a Számokról című verset mondja el, de előtte érzelmesen visszaemlékezik arra az eufórikus pillanatra, hogy ott volt a Sztálin szobor ledöntésénél. Mint mondja, most is sokan vannak. Áttérve a versre, szerinte a az olyan, mint a költő tudat alatt nekünk, 2024-re írta volna.

A kulturális program modern tánckoreográfiával folytatódik, az egykori megatáncos, Karsai Zita vezetésével.

Azt, amikor az orosz agresszióról beszél, amit egyértelműen el kell ítélni, mert ez az alapállás.

Koltay Róbert Dés László dalát, Nemes István versét adta elő.

Előtte Debreczeni Csaba szavalt egy Orbán Ottó verset. Előtte megint levetítették egy 56-os résztvevő visszaemlékezését.

Előtte Ujlaki Dénes beszélt. Ő lépett fel elsőként. A műsorvezető úgy konferálta fel, hogy 15 évesen az iskolából vitték a rendőrök, két évet töltött börtönben.

Ujalki arról beszélt, a forradalom alatt az emberek sokkal kedvesebbek voltak egymáshoz, mert hittek a változásban. A szabadságharc leverése után ki volt adva a belügynek, hogy havonta hány izgatást, szökési kísérletet, szervezkedést kell jelenteni. Felidézte Obersovszky Gyula író történetét, aki halálra ítéltek, majd nemzetközi nyomásra megkegyelmeztek neki (enyhítették az ítéletét életfogytiglanra).

Obersovszky a történteket soha nem heverte ki. Ujlaki azt mondta, ott volt a temetésén is, ahol 10-15 igazi 56-os hőst látott, aki a "nyomorral tegeződtek". Könny szökött a szemébe és megkérdezte magától, hogy mi történik itt? Ő mindig harcolt az igazságtalanság ellen. Most arra kért mindenkit, hogy mosolyogjon, szeresse a másikat, ahogy ő a forradalom alatt abban a 12 napban látta. "Fogjátok meg egymás kezét, gondolkozzatok és ne féljetek."

Már Toroczkai László beszél a Mi Hazánk rendezvényén.

Dante Isteni színjátékában a pokol leírása szerinte leírja a mai magyar politikát is. Párhuzamot vont a bűnösök öt csoportja és a politikusok között: mértéktelenek, eretnekek, erőszakoskodók, majd a csalók és az árulók.

A mértéktelenek, mohók azok, akik jachtoznak és még több pénzt akarnak, mikor már az unokáik is meg tudnának élni a vagyonukból. Tehát a kormányzat, akik kisajátították a nemzeti jelképeket, miközben nem a nemzet érdekeit képviselik.

A csalókból és az árulókból túlkínálat van a magyar poltikában. Annyian vannak, hogy fel se tudja sorolni őket. A mi hazánk 6 éve küzd ellenük, az áruló pártok pedig irrelevánssá váltak.

Szerinte igazán Magyar Péterre passzol az áruló és csaló kifejezés, aki elárulta családját, barátait és közösséget. Toroczkai történelmi Magyarországot ábrázoló zászlót látott a momentumos és uniós zászlók között Magyar tüntetésén. Szerinte vannak, akik nem ismerik fel a báránybőrbe bújtatott farkast, aki jelleméből adódóan eddig is mindenkit elárult, és most is el fog - foglalta össze a beszédét a helyszínről Bódog Bálint.

Archív felvételek alapján az 56-os eseményeket idézik fel a kivetítőn.

Majd a Tisza-rendezvények már állandó szereplője, Rost Andrea lépett a színpadra és Bródy Jánostól a Ha én rózsa volnék -ot énekli el, gitárkísérettel.