A főbb pontokban elutasította az önkormányzati szolidaritási hozzájárulásról szóló indítványokat az Alkotmánybíróság, ami azt jelenti, hogy ez a lényegében adóként működő intézmény része marad a jogrendszernek és az önkormányzati finanszírozási politikának. Az AB határozatát a fővárosi önkormányzat úgy értelmezi, hogy az több ponton is nekik adott igazat és azt tervezik, hogy a határozat indoklását felhasználják a Magyar Államkincstárral szembeni perükben.

A Budapesttől igényelt szolidaritási hozzájárulás miatt tavaly indított pert az államkincstárral szemben a főváros a közigazgatási bíróságon. Azzal érveltek, hogy az arra az évre megállapított 58 milliárdos szolidaritási adó 25 milliárd forinttal több, mint amennyi állami normatívát kap a főváros egyes feladatokra (erre az évre már 75,5 milliárd a fővárosi befizetési kötelezettség, amivel szemben 39,6 milliárdos, „az általános működésre és az ágazati feladatok támogatására előirányzott összeg” szerepel bevételként).

Márpedig az Alaptörvény kimondja, hogy az önkormányzatok állami normatívára jogosultak, és ezt a normatívát, illetve az önkormányzat tulajdonát az államnak elvonni nem lehet. Ezt a keresetet hatáskör hiányában elutasította az elsőfokú bíróság, de az eljárás idejére jogvédelmet adtak a fővárosnak. A Magyar Államkincstár azonban több körben is inkasszálta a főváros számláját, így immár ezért, a főpolgármester szerint jogellenes behajtásért tettek újabb feljelentést.

Az ügy a Fővárosi Törvényszéken megrekedt. A törvényszéki bíró szerint ugyanis szolidaritási hozzájárulás intézménye nemzetközi szerződésbe ütközik, továbbá sérti az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésében garantált tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot, mert az Államkincstár érdemi határozat nélkül nyújt be beszedési megbízást az önkormányzat bankszámlájának terhére. Emellett azt is leírta, hogy ez az adó konfiskáló, elkobzó jellegű. Mindezért a pert felfüggesztette és az Alkotmánybírósághoz fordult.

Az AB pénteken tette közzé a határozatát a kérdésben. Ennek főbb megállapításai így hangoznak:

1. Az Alkotmánybíróság a Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvény 2022. október 1. és 2023. december 31. között hatályban volt 2. mellékletének 57. pontja nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására irányuló bírói indítványt elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 83. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói indítványt elutasítja.
3. Az Alkotmánybíróság az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 143. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói indítványt visszautasítja.

Magyarul az önkormányzati szolidaritási hozzájárulás intézménye maradhat az AB szerint, a főváros államkincstárral szembeni pere pedig folytatódik majd. A fővárosi önkormányzat közleménye azt írja, több ponton nekik adott igazat a döntés:

„Igazat adott az AB a Fővárosnak abban, hogy a Magyar Államkincstárnak a fővárost ügyfélként kezelő hatósági eljárásban kellett volna megállapítania az önkormányzatot érintő elvonás mértékét, amellyel szemben adott a jogorvoslat lehetősége. Ez különösen fontos annak tükrében, hogy az AB szerint a szolidaritási hozzájárulás összegének megállapítása során meg kellett volna vizsgálni, hogy az nem lehetetleníti-e el az önkormányzatot a feladatai ellátásában. Márpedig az AB az Állami Számvevőszék független jelentéséből azt a következtetést is levonta, hogy a Főváros költségvetési gazdálkodása az utóbbi években egyre inkább elnehezült, ám a szolidaritási hozzájárulás mértéke mégis tovább emelkedett. Sőt, az AB abban is a Fővárosnak adott igazat, hogy ha az állam több hozzájárulást von el a Budapesttől, mint amennyi támogatást ad, magyarán ha az önkormányzat nettó befizetővé válik, akkor az ellentétes lehet az európai Önkormányzati Chartában és az Alaptörvényben biztosított önkormányzati autonómiával” – írják. Szerintük az indoklást alapul véve bízhatnak abban, hogy számukra kedvező jogerős döntés születik végül.