Csütörtökön tette közzé az Eurostat az európai uniós tagállamok és régiók legfrissebb, de még így is csak 2021-es adatokon alapuló szegénységi/gazdagsági rangsorát az egy lakosra jutó nettó elsődleges jövedelem alapján. Az adatokat nem euróban, hanem úgynevezett vásárlóerő-egységben (PPS) számolták, ami az Eurostat módszertani megjegyzése szerint figyelembe veszi az országok közötti árszínvonalbeli különbségeket, azaz egy vásárlóerő-egységgel minden országban ugyanannyi árut és szolgáltatást lehet vásárolni, függetlenül a helyi árfolyam- és árkülönbségektől.

A magyarországi régiók Észak-Magyarország kivételével 10 000 PPS feletti értéket produkáltak, ez nagyjából ugyanaz a kategória, mint a szlovák, nyugat-román és kelet-lengyel régióké. A Dél- és Észak-Alföldi régiók egy főre jutó jövedelmi mutatói elmaradtak a legjobb eredményt elérő romániai régióktól, sőt, a nyugat-romániai, többek között Arad és Temes megyét magába foglaló Vest régió 13 700-as értékénél csak Budapesten és Pest megyében volt magasabb az egy főre jutó jövedelem.

Romániát ugyanakkor sokkal nagyobb szélsőségek jellemzik: három régiójuk is szegényebb, mint a legszegényebb magyarországi (Észak-Magyarország, 9800 PPS). A leggazdagabb térségük, Bukarest és a román főváros körüli Ilfov megye viszont kiugróan gazdag – erre mindjárt visszatérek.

Ha a többi térségbeli rendszerváltó államot nézzük: a szlovák régiók a keleti Východné Slovensko kivételével a magyar átlag fölött teljesítettek, akár csak a lengyel régiók. Lengyelországnak egyetlen régiójában sem volt 12 000 alatt a PPS, míg nálunk háromban is, és a fővároson kívül – amire szintén mindjárt visszatérek – öt régiójukban is 15 000 fölötti PPS-t mértek 2021-ben, míg nálunk egyben sem. Csehországgal nem is érdemes összevetni magunkat, egyetlen régiójuk volt, az egykori NDK-val határos Severozápad, ahol 15 000 alatt maradt a PPS, de az ottani 14 800-as egy főre jutó jövedelem is magasabb, mint nálunk Budapesten kívül bármelyik régióban.

Az országos átlagot tekintve a régiós középmezőnybe tartozunk (Ausztriát csak összevetésként tüntettem fel a grafikonon, hogy hová is fogunk eljutni könnyű futólépésben 2030-ra):

Ebben a mutatóban még megelőzzük nemcsak Bulgáriát, de a számos mutatóban már előttünk lévő horvátokat, románokat vagy szlovákokat is. De fontos még egyszer megjegyezni, hogy ezek az európai régiós szintre lebontott adatok 2021-esek, nem tartalmazzák a 2022-23-as inflációs válságból és azzal összefüggésben bekövetkezett gazdasági hanyatlásból származó változásokat.