Pesti srácok sétányra nevezné át Szentkirályi Alexandra a Horn Gyula sétányt
Augusztus végén döntött úgy a Fővárosi Törvényszék, hogy nem lehet Horn Gyuláról közteret elnevezni, így fúrva meg a XIII. kerületi Horn Gyula sétányt.
Az érvelés szerint ugyanis „közterület, illetve közintézmény nem viselheti olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett”.
Szentkirályi Alexandra, a budapesti Fidesz vezetője most jelezte:
A Fővárosi Közgyűlés elé visszük, hogy a törvényt és a magyar szabadság forradalmát is sértő Horn Gyula sétányt nevezzük át Pesti srácok sétányra, mert a magyar szabadság és a pesti srácok ellen elkövetett, soha meg nem bánt bűnök alól senkit nem lehet felmenteni – Horn Gyulát sem.
Az átnevezés indokaként többek közt azt írta:
Erkölcsi minimum, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek állítsunk emléket és ne azoknak, akik velük szemben - a barikádok másik oldalán - a magyar szabadság ellen fogtak fegyvert.
A teljes bejegyzés itt olvasható:
Radics Béla a Fidesz-KDNP frakció nevében már be is nyújtotta az előterjesztést a Fővárosi Közgyűlés következő ülése elé, amelyben azzal indokolta az átnevezést:
Javasoljuk, hogy a Budapest XIII. kerület 26085/1131 hrsz.-ú névtelen közterület elnevezése Pesti srácok sétányra változzon. Az elnevezéssel az 1956-os forradalomban résztvevő fiatal hősök számára állít emléket a Fővárosi Önkormányzat.
Érdekes helyzetet teremthet a Fővárosi Közgyűlés következő ülésén az előállt helyzet. A 33 fős fős közgyűlésben összesen hat képviselőcsoport van
- 10-10 mandátuma van a Fidesznek és a Tiszának,
- 3-3-3-3 a DK-nak, a Magyar Kétfarkú Kutyapártnak, a Podmaniczky Mozgalomnak (ez ugye Vitézy Dávid és az LMP) és a Párbeszédnek (ebbe beletartozik Karácsony Gergely főpolgármester is),
- és Tüttő Kata frakció nélkül ül bent.
Ami azt jelenti, hogy a Fidesznek nincs többsége, hacsak melléjük nem áll valaki a Pesti srácok sétány ügyében, miközben gesztuspolitizálás szintjén nyilván sem a Tiszának, sem Vitézyéknek nem tenne jót sem az, ha egy ilyen témában inkább nemet mondanának (a Pesti srácokra, Horn Gyula árnyékában), sem az, ha rögvest együtt szavaznának a Fidesszel. Szép kis dilemma.
Mint azt korábban megírtuk, a Horn Gyula sétánynak elég hányattatott sorsa van.
Két évvel ezelőtt merült fel az ötlet, hogy az egykori miniszterelnökről közterületet nevezzenek el. Az elképzelést azonban még a töretlenül szocialista XIII. kerület képviselő-testülete és a javaslatot jóváhagyó Fővárosi Közgyűlés sem fogadta egységesen (utóbbiban már akkor is a Fidesz-frakció tiltakozott élesen), végül mindkét testületen többségi döntéssel ment át a névadás, ez azonban még közel sem jelentette a történet végét.
A Sára Botond főispán által vezetett Fővárosi Kormányhivatal ugyanis felszólításokkal kezdte bombázni a Fővárosi Önkormányzatot, mondván, jogszabályt sértenek azzal, hogy Horn Gyuláról neveztek el közterületet. A főváros nem engedett a felszólításoknak, így került végül az ügy a Fővárosi Törvényszék elé, ahol viszont megállapították, hogy a Horn Gyula sétány elnevezése jogsértő, és hatályon kívül is helyezték a Fővárosi Közgyűlés erről szóló rendelkezését.
Azt is megállapították, hogy a Fővárosi Önkormányzatnak be kellett volna szereznie a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) állásfoglalását, mivel jegyzőkönyvek által is bizonyítottan kétség merült fel a tekintetben, hogy a közterület elnevezése megfelel-e a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény vonatkozó rendelkezéseinek. Ennek értelmében ugyanis helyi önkormányzat tulajdonában lévő közterület, illetve közintézmény nem viselheti
- olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett, vagy
- olyan kifejezést vagy olyan szervezet nevét, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerre közvetlenül utal.
A törvényszék döntése ellen tiltakozott az MSZP és a DK is.
Horn Gyula esetében a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett kitétel a pufajkás múltat, azaz az 1956 decembere és 1957 júniusa közt, az MSZMP KB felkérésére a karhatalmi őrszolgálatnál teljesített szolgálatot jelöli. Horn 1957-ben megkapta a Munkás-paraszt Hatalomért Emlékérmet is. 1959-től főként külügyi pozíciókat töltött be, ő volt a Magyar Népköztársaság utolsó külügyminisztere. 1989 nyarán átvágta a vasfüggönyt, szeptemberben ő nyitotta meg a határt a keletnémet menekültek előtt, 1990 márciusában aláírta a magyar-szovjet csapatkivonási megállapodást.
Alapítója, majd közel egy évtizedig elnöke volt az MSZP-nek, 1994 és 1998 közt a harmadik Magyar Köztársaság harmadik miniszterelnöke volt. Hivatalosan 2010-ig tagja volt az Országgyűlésnek, 2007-től azonban elhúzódó, súlyos betegsége miatt nem vett részt a parlamenti munkában. 2013. június 19-én halt meg.
2014 júliusában, a Horn születésnapjára időzített szoboravatáson Angyalföld szocialista polgármestere, Tóth József köszöntő beszédében azt emelte ki, hogy az egykori miniszterelnök élete során mindig a társadalmi egyenlőségért, az alsó osztályok felemelkedéséért dolgozott, miközben a „szabadság illatát megérezve a határokat feszegetve és tágítva ténykedett egy szabad, igazságos Magyarország megteremtéséért”.