Az AP hírügynökség Donald Trumpot hirdette ki győztesnek Wyoming, Észak-Dakota, Dél-Dakota és Louisiana államokban. Kamala Harris New York államot nyerte meg. Az állás így most 120-99 a republikánus jelölt javára.
Arizona, Wisconsin és Nevada államból majd csak magyar idő szerint hajnali 3 óra után jönnek adatok.
Barack Obama korábbi demokrata elnök államában Kamala Harrist hirdette ki győztesnek az AP, az elnökválasztásokon 1992 óta demokrata győzelmet hozó állam tizenkilenc elektori szavazatot ér. Ezzel most jelenleg 101-71 az állás Trump javára.
miszerint nagyon szoros a verseny a billegő államokban. Nate Cohn, a New York Times vezető politikai elemzője írt arról, hogy az eddig szavazatokat közlő államokban 133 megyéből láttak végleges eredményt. „Az eredmények szinte pontosan megfelelnek a választások előtti előrejelzéseinknek, amik szerint nagyon szoros versenyre számíthatunk”.
101-52 a volt elnök javára, ez azonban csalóka lehet, a fontos ingadozó államokból még csak most kezdtek el jönni az adatok, a nyugati államokban pedig még tart a szavazás. A győzelemhez összesen 270 elektori szavazat szükséges.
Egyik sem meglepetés, Donald Trump zsinórban a harmadik elnökválasztáson vitte el a hat elektori szavazatot érő Arkansas államot, a 14 elektori szavazatot érő New Jersey pedig Harrisé az AP szerint. Ez sem meglepetés, az 1988-as elnökválasztás óta mindig a demokrata jelölt nyert az államban. Harris vitte a három elektori szavazatót érő Delaware-t is.
Ezzel 101-52-re vezet Trump.
A legfontosabb csatatérállamban, Pennsylvaniában is elkezdték számolni a szavazatokat, egyelőre kicsi a feldolgozottság, mindössze öt százalék. Ez alapján Harris vezet 75 százalékkal, míg Trump 24 százalékon áll, igaz, eddig a New York Times szerint az inkább demokrata érzelmű nagyvárosokból érkeztek adatok. Pennsylvania összesen 19 elektort ad, aki az államot megnyeri, nagy lépést tesz a végső győzelem felé.
Donald Trump sorozatban harmadszor nyerte meg Floridát, 30 elektori szavazatot gyűjtve ezzel magának. Florida egykor csatatérállam volt, az elmúlt években azonban egyre inkább jobbra tolódott, Barack Obama 2012-es győzelme óta nem nyert demokrata elnökjelölt az államban, írja az AP hírügynökség.
A szavazatok 87 százalékos feldolgozottságánál Trump 55,8 százalékot kapott, Harris pedig 43,3 százalékot.
Az AP hírügynökség szerint Trump nyert Mississippiben, Alabamában, Oklahomában, Tennessee-ben.
Kamala Harris vitte Marylandet, Connecticutot, Massachusettset és Rhode Islandet.
Egyik sem nagy meglepetés.
Jelzések szerint a volt elnök 2-6 százalékkal érhet el több szavazatot ezeken a területeken, mint az előző, 2020-as választáson.
A kérdés, hogy ez a választást eldöntő csatatérállamokra is igaz lesz-e, és ha igen, akkor Harris tudja-e ellensúlyozni a városi és elővárosi szavazatokkal.
Helyi idő szerint 20 órakor, magyar idő szerint hajnali 2 órakor ezekben az államokban fejezik be a szavazást:
Arkansasban pedig 20:30-kor zárulnak az urnák.
Több, a választást eldöntő ingadozó államban is befejeződött a szavazást, érkeznek is az első részeredmények:
A többi csatatérállamból, Michiganből, Pennsylvaniából, Wisconsinból, Arizonából és Nevadából még nincsenek adatok.
Ezzel újabb négy elektori szavazattal gazdagodott a volt elnök. (Nyugat-Virginiának ebben a ciklusban egy elektori szavazattal kevesebb jár, miután a 2020-as népszámlálást követően elveszített egy kongresszusi helyet.) Ebben az államban Trump 2016-ban és 2020-ban is minden megyét megnyert. Bill Clinton 1996-os győzelme óta egyetlen demokrata elnökjelölt sem rúgott labdába itt.
A függetlenként induló, veterán szociáldemokrata Bernie Sanders marad Vermont állam szenátora, írja az AP hírügynökség. Sanderst negyedszerre választották újra, a republikánus Gerald Malloyt verte.
Bernie Sanders évtizedek óta a szociáldemokrácia megkerülhetetlen képviselője az Egyesült Államokban, világszintű ismertségre mégis csak 2021-ben, mémesülése évében tett szert, ezzel a képpel, ami Biden elnöki beiktatásán készült:
A szövetségi kiberbiztonsági ügynökség (CISA) tisztviselői sajtótájékoztatón mondták el, hogy a külföldi dezinformáció a választások után is folytatódhat, hogy aláássa a választási eredményekbe vetett bizalmat. „Nem hagyhatjuk, hogy az ellenfeleink szavazhassanak” - mondta Cait Conley. Az új technológiák, köztük a mesterséges intelligencia, segítettek a külföldi országoknak abban, hogy növeljék dezinformációs kampányaik sebességét és kifinomultságát, és jobban elfedjék erőfeszítéseiket. (NYT)
