Nő az élelmiszerinfláció, az októberi adat megint megdöntötte az idei rekordot
A KSH friss jelentése szerint októberben mérsékelt ütemben nőttek a fogyasztói árak, az általános infláció mértéke tavaly októberhez képest 3,2 százalék volt a szeptemberi 3 százalék után. Ezt akár pozitív meglepetésként is lehet értékelni, hiszen a Portfolio által megkérdezett elemzők sokkal inkább a fogyasztóiár-index kisebb megugrására számítottak a tavalyi alacsony bázis, a növekvő élelmiszerárak, valamint az üzemanyagok drágulása miatt.
A jelek szerint ez elmaradt, az a trend viszont, ami az élelmiszereknél alakult ki, egyre aggasztóbb. A termékkör inflációja ugyanis nagyot ugrott, és idén még nem látott mértékű, 4,5 százalékos volt októberben a szeptemberi 3,7 százalék után. Ez ráadásul kevésbé magyarázható a tavalyi alacsony bázissal, hiszen tavaly októberben az élelmiszerek átlagosan 10,7 százalékkal drágultak.
Az infláció ennél a termékcsoportnál ráadásul egy határozott trendet rajzol ki, hiszen az év eleji csökkenés, tavaszra elért mélypont után ütemesen hónapról hónapra folyamatosan magasabb árindexet közöl a hivatal. Az élelmiszereken belül egyébként a liszt ára 38,9, a tejé 16,8, a gyümölcs- és zöldségléé 12,1, az étolajé 9,9, a csokoládé és kakaóé 9,8, a vaj, vajkrémé 7,9, az éttermi étkezésé 7,6, az iskolai étkezésé 6,2 százalékkal drágult.
Szintén felfelé húzzák az általános inflációs a szolgáltatások és a szeszes italok, dohányáruk árindexe, előbbi októberben 7,2, utóbbi pedig 3,8 százalékkal emelkedett. Míg a szolgáltatások inflációja a szeptemberi adathoz képest mérséklődött, a szeszes italok, dohányáruké kisebb mértékben emelkedett.
Ezekkel szemben áll a háztartási energia, amely 4,8 százalékkal lett olcsóbb tavalyhoz képest, a tartós fogyasztási cikkekért pedig 0,3 százalékkal kell kevesebbet fizetni, a járműüzemanyagok pedig átlagosan 5,2 százalékkal voltak olcsóbbak.
Szeptemberhez képest a fogyasztói árak átlagosan 0,1 százalékkal növekedtek. Ezen belül az élelmiszerek 0,7 százalékkal lettek drágábban, ami főként a liszt, az idényáras élelmiszerek, a vaj, vajkrém, a sajt, az olaj és a tej 2 százalékot akár bőven meghaladó havi szintű drágulása is eredményezett. 3 százalékkal drágultak a ruházkodási cikkek is a szezonváltás miatt, a háztartási energia ára ugyanakkor nem változott, a szolgáltatásoké pedig 0,9 százalékkal lett alacsonyabb.
A jövőre előretekintve csökkenő inflációs nyomásra utal az, hogy a szeptemberi 4,8 százalék után októberben 4,5 százalékra mérséklődött a maginfláció.
Tovább emelkedhet az inflációs ráta a következő hónapokban
„Nagyon leegyszerűsítve tehát azt mondhatjuk, hogy az előző év azonos időszakához képest az inflációt két tényező generálja: a szolgáltatások és az élelmiszerek drágulása” – írja kommentárjában Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. Hozzátéve, hogy a következő két hónapban az inflációs ráta további emelkedésére számítanak részben az alacsony bázis, részben pedig az erőteljesebb havi átárazások miatt, ráadásul az üzemanyagok is felfelé mozdíthatják majd a mutatót, miközben a forint gyengülése az importált inflációt élénkítheti. A szakember szerint az élelmiszerek drágulása is folytatódhat.
Virovácz szerint a háztartások óvatossági motívuma és inflációtól való félelme aligha enyhül majd az év vége felé, és az inflációs várakozások is ismét felfelé vehetik az irányt, ez pedig további fejtörést okozhat majd a Magyar Nemzeti Banknak.
Az idei év egészében a fő inflációs mutató átlagosan 3,6 százalékos lehet, írja az elemző, miközben jövőre ennél valamivel magasabb inflációval számol az ING Bank (az előzetes kalkulációk alapján 3,6-4,0 százalék körül alakulhat). Hogy végül mennyivel erősödik az infláció, nagyban múlik a forint árfolyamán, a béremelkedésen és a vállalatok áthárítási képességén. Ez utóbbi a következő évet érintő adóemelések kapcsán is mindenképpen fontos momentum lesz.
A magyar monetáris politika szempontjából a nagy kérdés továbbra is az Virovácz szerint, hogy vajon novemberben a jegybank elkezd-e nyíltan kommunikálni a kamatemelés lehetőségéről, amennyiben a körülmények úgy kívánják. „Bár logikusnak tűnne ezt belengetni a novemberi kamatdöntő ülésen, azonban könnyen lehet, hogy ezzel a jegybank magára húzza a befektetőket, felbátorítva őket arra, hogy teszteljék az MNB törés- és tűréspontját az árfolyam gyengülését illetően. Vagyis könnyen lehet, hogy ezzel a saját nyakába akasztana céltáblát a Monetáris Tanács” – magyarázta a szakember.