A józan ész és nem ideológiák vagy pánik által vezérelt klímapolitikát szorgalmazott Orbán Viktor miniszterelnök Bakuban, az ENSZ éves klímaváltozási konferenciáján (COP29).
Klímapolitikánkat körültekintő megfontolásnak és józan észnek kell vezérelnie, nem pedig ideológiának, túlzott riadalomnak vagy pániknak – mondta Orbán, aki több mint 40 állam- és kormányfő között szólalt fel az Azerbajdzsánban tartott tanácskozáson.
Köszönetet mondott az Azerbajdzsánt vezető Ilham Alijevnek a klímacsúcs befogadásáért. Azerbajdzsán Európa kulcsfontosságú partnere éghajlat-politikai céljaink elérésében, így ideális hely a mai konferencia megrendezésére – mondta Orbán.
Felidézte, hogy a múlt heti budapesti informális EU-csúcson az európai vezetők egy új nyilatkozatot fogadtak el a versenyképességről, ami az EU klímaügyi megközelítését is alakítani fogja. „Küldetésünk, hogy Európát versenyképesebbé tegyük, és ezzel a vízióval közelítünk a klímavédelemhez. Büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a világ azon kevés országai közé tartozott az elmúlt években, amely a kibocsátás csökkentésével párhuzamosan tudta javítani gazdasági teljesítményét” – mondta.
Orbán szerint ebben a folyamatban nem áldozhatjuk fel iparunkat vagy mezőgazdaságunkat: folytatnunk kell a zöld átmenetet, miközben továbbra is használjuk a földgázt, az olajat és az atomenergiát.
Azt mondta, a klímaváltozás árát nem fizethetik meg a gazdák, akik gazdaságunk és társadalmunk gerincét alkotják, a gazdákra és a vállalatokra nem róhatnak irreális terheket vagy bonyolult szabályokat, inkább gyakorlati támogatást kell nyújtani nekik.
A zöldátmenetet és a klímaváltozás elleni harcot nem az üzleti közösség ellenében, hanem velük együttműködésben kell megvalósítani – mondta Orbán, aki szerint világos pénzügyi garanciákra és jelentős befektetésekre van szükség, a nagyvállalatoknak pedig méltányosan hozzá kell járulniuk a klímavédelemhez.
Szerinte úgy pozicionáljuk magunkat, hogy Magyarország az elektromos járművek fejlesztésében és az áramtárolásban jelentős szereplő legyen. Továbbra is befektetünk a már amúgy is erős nukleáris iparunkba, 70 százalékra növelve részesedését a teljes elektromos igényünk kielégítésében – mondta.
Orbán szerint földrajzilag kulcsszerepet játszunk a Kelet és Nyugat közötti energiatranzitban. Magyarország a legalacsonyabb lakossági rezsiköltségekkel tűnik ki Európában, miközben az elmúlt évek egyik legmagasabb zöldenergia-bővülését érte el – mondta. (Ehhez képest hétfő óta Magyarországon a legdrágább az áram Európában, akkora a hiány, hogy hétfőn a vésztartaléknak számító olaj-gázolaj tüzelésű áramtermelőket is bekapcsoltatták.)
Orbán szerint Magyarország vezető szerepet tölt be a gazdaságilag fenntartható klímavédelem területén, és az EU-országok között a negyedik helyen áll az egységnyi megtermelt energiára jutó szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében.
A jövőről azt mondta: még ambiciózusabb célokat tűztünk ki 2030-ra, mert nem 40, de egyenesen 50 százalékos csökkentést célzunk meg például az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében.
Közös munkával egyensúlyba tudjuk hozni az ambíciót a pragmatizmussal, Európát a klímaváltozás elleni küzdelem globális vezetőjévé téve, kompromisszumban iparunk és mezőgazdaságunk jólétével – mondta Orbán Viktor. (MTI)