Az ÁSZ-jelentés a gyerekvédelemről arra jutott, hogy van 362 betöltetlen álláshely, rossz az ellátás, és alacsonyak a fizetések
Az Állami Számvevőszék 66 oldalas jelentése szerint a Gyermekvédelmi Főigazgatóság nem a jogszabályoknak megfelelően végezte a munkáját, a gyerekvédelmi szakellátásban dolgozók fizetése sokkal kevesebb az átlagkeresetnél, és van olyan intézmény, ahonnan tavaly a dolgozók több mint 80 százaléka kilépett.
Az ÁSZ az állami fenntartású, gyerekvédelmi szakellátást nyújtó intézményeket ellenőrizte 2022 és 2023. december 31. között, tehát a jelentés még a kegyelmi botrány, a gyerekvédelmi törvény módosítása és a gyerekvédelmi dolgozók ellenőrzése előtt készült. A jelentés szerint már a botrányok kirobbanása előtt is voltak problémák a gyermekvédelmi szakellátásban.
2023-ban a 18 gyerekvédelmi szakellátást nyújtó intézményben éves átlagban 2573-an dolgoztak, összesen 4044 férőhely volt, és éves átlagban 3304 gyerek vagy fiatal felnőtt ellátásáról gondoskodtak.
Az ÁSZ különösen ezek tevékenységét vizsgálta:
- Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF),
- Gyermekvédelmi Központ Győr-Moson-Sopron Vármegye (GYKGY),
- Gyermekvédelmi Központ Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye (GYKB),
- Cseppkő Gyermekotthoni Központ Budapest (CSGYK).
A jelentés arra jutott, hogy az SZGYF a fenntartói és középirányítói feladatait nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően látta el, a 2022. évi munkatervének teljesítéséről nem állított össze beszámolót, és a főigazgatója nem segítette eléggé a fenntartott gyerekvédelmi intézményeket (például nem adott elegendő szakmai ajánlást és módszertani útmutatót).
A jelentés szerint a CSGYK nem megfelelően adta oda a gyerekek zsebpénzét, öt esetben kevesebbet kaptak, mint amennyi a minimum érték lett volna, több esetben pedig nem tájékoztatták időben a gyerekek törvényes képviselőit.
A 18 gyerekvédelmi szakellátást nyújtó intézményben dolgozók havi bruttó átlagkeresete 2023-ban kerekítve 450 ezer forint volt, míg a KSH szerint 571 ezer forint volt a bruttó átlagkereset. (A Pest megyei és a fővárosi intézmények valamivel magasabb fizetést adtak, mint a vidékiek.)
Az alacsony fizetés is hozzájárult ahhoz, hogy a 18 intézményből 2022-ben a munkatársak 30 százaléka (769 fő), 2023-ban 31,9 százaléka (822 fő) lépett ki: a budapesti Bolyai Farkas Gyermekotthoni Központban ez az arány 2022-ben 53,8 százalék volt, és 2023-ban a munkatársak 82 százaléka távozott.
A 2022-ben kilépő 769 munkatárs helyére 838 embert tudtak felvenni, a tavaly távozó 822 ember helyére 856-ot, de 2022 elején 400 álláshely betöltetlen volt, így a belépők magasabb száma csak enyhíteni tudott a munkaerőhiányon. Tavaly a betöltetlen álláshelyek száma 362 volt, és olykor az intézmények nem tudtak felvenni megfelelő speciális szakképzettséggel rendelkező munkatársat (például gyerekpszichológust).
A CSGYK, a GYKGY és a GYKB alapvető működési és gazdálkodási kereteinek kialakítása a feltárt hiányosságok mellett megfelelő volt, de az ÁSZ szerint az egyes telephelyek ugyanazért a szolgáltatásért eltérő térítési díjakat szabtak, így az ellátottak esélyegyenlősége sérülhet. Amíg egyes intézményekben a férőhelyek kihasználtsása 90 százalékos volt, máshol a férőhelyek kevesebb mint kétharmadát töltötték be. Az intézmények között a központi támogatás nem a fenntartott férőhelyekkel vagy az ellátottakkal arányosan oszlott meg.
Az ellenőrzött intézmények nem kaptak elég forrást a felújítási munkákhoz, a legszükségesebb feladatokat a saját megtakarításaikból kellett fedezniük. Mivel így nem teljesültek a személyi és tárgyi minimumfeltételek, a gyerekek sem kapták meg a korukhoz és szükségleteihez megfelelő gondozást, több helyen nem voltak adottak az egészséges személyiségfejlődés feltételei.
Az ÁSZ iránymutatás felszólította a Szociális és Gyermekvédelmi főigazgatóság főigazgatóját, hogy állítson össze egy intézkedési tervet, és azt a jelentés kézhezvételétől számított 30 napon belül küldje el az ÁSZ-nak. (Telex)