Ferihegy lett a Temu és a Shein európai elosztóközpontja

A Liszt Ferenc Repülőtér az e-kereskedelmi áruk szállításának, vámkezelésének az egyik legforgalmasabb európai csomópontja lett a covid-járvány óta, a 24.hu cikke szerint pedig a Ferihegyen megforduló e-kereskedelmi áruk több mint 95 százaléka javarészt Kínából érkező importcsomag, vagyis nem hazai címzettekhez kerül, hanem megy tovább a régió más országaiba.

Azt írják, Ferihegy lett Kelet-Közép Európa legnagyobb gyűjtő-elosztó központja a zömében Kínából érkező csomagforgalomban, vagyis ide érkezik be szinte minden a Temuról, a Sheinről meg az AliExpressről, viszont a budapesti reptérre érkező áruknak csak egy elenyésző része kerül magyarországi címzettekhez, az árumennyiség több mint 95 százalékát Ausztriába, Szlovákiába, illetve a teljes nyugat-balkáni régióba továbbítják a vámkezelés után.

Kam Jandu, a Budapest Airport korábbi vezérigazgatójának adatai szerint 2023-ban a ferihegyi cargóban több mint 200 ezer tonnányi légi árut kezeltek, ami körülbelül 50 százalékos növekedés 2019-hez képest.

A cikk szerint az elmúlt időszakban nagyon megugrott a kínai webáruházak küldeményállománya, a drasztikusan megnőtt csomagmennyiség pedig egyre gyakrabban okoz káoszt a csomagküldő cégek szolgáltatásában.

A Budapest Airport a 24.hu-nak azt mondta, „a csomagvolumen-bővülést a régióban nem a Budapest Airport cargo-kapu szerepe generálja, sőt az nem is hat rá erősítőleg, hanem az a jelenség, hogy egyre többen és többet vásárolnak az e-kereskedelmi platformokról, és e termékek valamelyik, a régiót kiszolgáló repülőtéren keresztül érkeznek meg. Vagyis az áru mindenképpen bejut a régióba, a kérdés, hogy ezt a kiszolgáló szerepet ki tudja ellátni minél magasabb minőségben, megfelelően modern infrastruktúrával és professzionális cargo-közösséggel. (…) A közép-kelet-európai régiót elsősorban az olyan nyugat-európai légiáru-elosztó központok szolgálták ki a múltban, mint Frankfurt, Amszterdam és Párizs. Budapest földrajzi elhelyezkedése – azaz, hogy közelebb van Ázsiához, mint az említett repülőterek – egy nagyon erős alap, jó adottság az elosztóközpont szerep kialakulásához. Magyarország viszonylagos közelsége miatt az árut nem kell még két órával tovább szállítani légi úton Ázsiából egy nyugat-európai repülőtérre, majd 16–24 órát szállítani közúton, hanem közvetlenül innen, Budapestről lehet szétosztani.”