November 5-én Donald Trump olyan simán verte meg Kamala Harrist az amerikai elnökválasztáson, hogy a vesztes oldalon órákon belül rá lehetett fordulni a „miért kaptunk ki?” és a „hogy tudunk megint nyerni” kérdésekre. Ami annak fényében, hogy a választás előtt mindkét oldalon joggal tartottak attól, hogy nagyon szoros eredmény, majd hónapokig tartó jogi, sőt akár utcai csatározás következhet, ahogy az négy éve is történt, mindenképpen előrelépés.

A vereség okai és a kínálkozó kiutak boncolgatása természetesen összefüggenek, a világ szempontjából azonban az utóbbi valószínűleg fontosabb. Az egyszerűség kedvéért de egyáltalán nem precízen jobboldali-populistának nevezett vezetők sok helyen voltak-vannak hatalmon, de hogy miért jutott magasra Amerikában Trump, Argentínában Javier Milei vagy Magyarországon Orbán Viktor, az egészen más indokokra vezethető vissza. Az viszont teljességgel elképzelhető, hogy ezeket a politikusokat hasonló módszerekkel lehet választásokon legyőzni. Már ahol az ilyesmi egyáltalán előfordulhat.

Ettől még értelmes időtöltés Harris 2024-es vereségének okait elemezni a kampány apró ballépéseitől az amerikai társadalom szerkezetének változásáig. Ugyanakkor teljességgel meggyőző az az érv is, hogy Harris sehogy sem győzhetett volna, mert olyan lapjai voltak csak, amikkel ezen a meccsen nem lehetett nyerni. Az utolsó pillanatban visszalépő, népszerűtlen Joe Biden helyett lett csak jelölt, így abba a lehetetlen helyzetbe került, amit Ezra Klein, a New York Times újságírója és általános véleményembere úgy fogalmazott meg, hogy egy választáson

„aki hatalmon van, és népszerű, mutogathat arra, amit elért. A kihívója ígérhet változást. Harris egyiket sem mondhatta”.

Volt még két tényező, ami olyan ellenszélt fújt a demokraták ellen, hogy talán sehogy sem győzhettek. Az egyik az infláció, ami a pandémia után a világon mindenhol megugrott. Amerikában egészen 7 százalékig, és hiába mérséklődik idén 3 százalék alá, az amerikaiak jelentős része érezhette úgy az utóbbi években, hogy az élet egyre drágább, miközben a bérek nem követik a polcon lévő termékek emelkedő árát.