Angela Merkel szerint hibázott, amikor Trumpot először úgy kezelte, mintha teljesen normális lenne

Angela Merkel azt írja a hamarosan megjelenő önéletrajzában, hogy első hibája Donald Trumppal kapcsolatban az volt, hogy úgy kezelte őt, mintha „teljesen normális” lenne, de hamar megismerte „érzelmes” természetét és a tekintélyelvű vezetők és zsarnokok iránti gyengéjét.

A volt német kancellár több mint 700 oldalas, Szabadság című kötetéből a Zeit írt meg néhány részletet. Ezek alapján Merkel kezdetben félreértette Trumpot 2017-es első találkozásukkor az Ovális Irodában, ahol a férfi megpróbálta megalázni őt azzal, hogy nem volt hajlandó kezet fogni vele a kamerák előtt.

„Ahelyett, hogy sztoikusan tűrtem volna, odasúgtam neki, hogy újra kezet kellene fognunk. Amint a szavak elhagyták a számat, megráztam a fejemet magamban. Hogyan is felejthettem volna el, hogy Trump pontosan tudta, mit csinál… Ő a viselkedésével akart valami beszédtémát adni az embereknek, én pedig úgy viselkedtem, mintha egy teljesen normális emberrel beszélgetnék” – írta.

A könyvet, amin Merkel a 2021-es távozása óta dolgozott, a jövő keddi megjelenése előtt szigorúan titokban tartják. Merkel ír benne az NDK-ban való neveltetéséről, a jobbközép Kereszténydemokrata Unión belüli valószínűtlen felemelkedéséről és 16 évnyi hatalomban töltött időszakáról, ami során Európa királynőjeként és „a szabad világ vezetőjeként” vált ismertté (utóbbi címke előtte csak az amerikai elnököket illette).

Most, hogy nem kötik a diplomáciai finomságok, Merkel Trumpot „érzelmi”, sérelmektől és szükségletektől vezérelt embernek tartja, szemben az ő „tényszerű” megközelítésével. „Úgy tűnt, a fő célja az, hogy a beszélgetőpartnere bűntudatot érezzen… Ugyanakkor az volt a benyomásom… hogy azt is akarta, hogy a beszélgetőpartnere kedvelje őt” – írja.

Ahelyett, hogy megpróbált volna hidakat építeni a hagyományos szövetségesekkel, „Trumpot láthatóan lenyűgözte az orosz elnök” – írja Merkel, aki szerint „autokratikus és diktatórikus vonásokkal rendelkező politikusok tartották a markukban” Trumpot.

Az első megbeszéléseik utáni, hazafelé tartó repülőúton a fáradt Merkel arra a következtetésre jutott, hogy Trump „úgy tekintett mindenre, mint az ingatlanfejlesztő, aki azelőtt volt, hogy belépett a politikába”: egy zéróösszegű játékként. „Számára minden ország rivális volt, amiben az egyik sikere a másik kudarcát jelentette. Nem gondolta, hogy együttműködéssel mindenki számára növelhető a jólét” – írja Merkel. Pár héttel később Trump közölte vele, hogy az USA kilép a párizsi klímaegyezményből, és Merkel a „megsemmisítő kudarc” után Ferenc pápától kért tanácsot.

Úgy tűnik, a Merkellel való vitatott viszony kísérti Trumpot, aki még három évvel a leváltása után is beszélt róla a kampánykörúton. „Ők nem szerettek engem, mert azt mondtam, hogy fizetni kell” – mondta a németekről ebben a hónapban egy pennsylvaniai gyűlésen, nyilvánvalóan a NATO-n belüli védelmi kiadásokra utalva. „Azt mondtam Angelának: Angela, te nem fizettél.”

Merkel megjegyzi, hogy Trump 2016-os sikeres kampányában őt és Németországot vette célba, azt állítva, hogy 2015-ben és 2016-ban a több mint 1 millió menekült befogadása „tönkretette” az országot, és azzal vádolta Berlint, hogy tisztességtelen kereskedelempolitikát folytat, miközben ingyenélőként él vissza az amerikai katonai beruházásokkal.

A mostani amerikai elnökválasztás előtt írt – saját bevallása szerint megkésett – támogatásában Merkel kijelentette: „Teljes szívemből kívánom, hogy Kamala Harris (…) legyőzze vetélytársát, és elnök legyen.”

Putyin manipulatív és bosszúálló

Bár Merkel, aki folyékonyan beszél oroszul, manipulatívnak és bosszúállónak találta Putyint, elismeri, hogy az orosz elnöknek volt néhány érvényes megjegyzése a 2007-es müncheni biztonsági konferencián elhangzott, hírhedt nyugatellenes beszédében.

„Voltak olyan pontok, amiket nem tartottam teljesen abszurdnak. Mint tudjuk, soha nem volt bizonyíték arra, hogy Irakban vegyi fegyverek voltak” – írja, utalva a katonai beavatkozás amerikai indoklására. „Én is bíráltam, hogy nem történt előrelépés az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződés (CFE) aktualizálásában”, amit „a Varsói Szerződés felbomlása, a Szovjetunió összeomlása és a kelet-európai országok NATO-csatlakozása után kellett volna kiigazítani” – írja Merkel.

A volt német kancellár különösen a kelet-európai vezetőket szidja, amiért szerinte úgy tesznek, mintha óriási szomszédjukat, Oroszországot könnyen félre lehetne állítani. „Lehet mindezt gyerekesnek és elítélendőnek találni, lehet a fejet rázni. De ettől Oroszország még nem tűnne el a térképről” – írja.

Merkel szerint Putyin attól való félelme, hogy Kijev Merkel távozása után csatlakozhat a NATO-hoz, segített előkészíteni az utat Ukrajna 2022-es teljes körű inváziójához.

Merkel azt írja, hogy Putyin – nem tudni, mikor – azt mondta neki: „Nem leszel örökké kancellár. És akkor Ukrajna NATO-tag lesz. És én ezt meg akarom akadályozni.”

Merkel a németek többsége körében még mindig népszerű, de örökségét beárnyékolták azok a vádak, hogy nem nézett szembe Moszkva Ukrajnával szembeni agresszív szándékaival, miközben saját országát túlságosan függővé tette az orosz gáztól. A kritikusok Merkel egy évtizeddel ezelőtti liberális menekültpolitikájának tulajdonítják a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland párt felemelkedését is.

Merkel a visszavonulása óta nagyrészt távol tartja magát a reflektorfénytől, de az elkövetkező hetekben többször is megjelenik Németországban és külföldön, hogy népszerűsítse a könyvet. (Guardian)