Az Európai Parlament csütörtökön állásfoglalást fogadott el, ebben elítélik az EU-tagjelölt Grúziában október 26-án tartott parlamenti választásokat, amiért azok nem voltak sem szabadok, sem tisztességesek, és amelyek hozzájárulnak az ország folyamatos demokratikus visszalépéséhez. Az állásfoglalás szerint ezért „teljes mértékben a kormányzó Grúz Álom párt a felelős”.
A képviselők elítélik a számos és súlyos választási jogsértéseket, köztük a választók megfélemlítésének, a szavazatok manipulálásának, a választási megfigyelők és a média befolyásolásának, illetve az elektronikus szavazógépek manipulációjának dokumentált eseteit. Ehhez hozzátették, hogy az ország Központi Választási Bizottsága által kihirdetett szavazási „eredmények nem szolgálják a grúz nép akaratának megbízható képviseletét”.
Az Európai Parlament, ahogy a nemzetközi közösségnek is kellene, elutasítja a grúz választások eredményének elismerését, és a képviselők azt akarják, hogy a választásokat egy éven belül alapos nemzetközi felügyelet mellett és független választási adminisztráció szervezésében újra rendezzék meg.
Azt szeretnék, hogy az EU és tagállamai szabjanak ki szankciókat azokra a grúziai tisztviselőkre és politikai vezetőkre, akik felelősek a demokratikus visszalépésért, a választási törvények és normák megsértéséért, illetve az állami intézményekkel való visszaélésért.
A képviselők arra is felszólítják az EU-t, hogy szigorúan korlátozza a grúz kormánnyal és parlamenttel való hivatalos uniós szintű kapcsolattartást, miközben egyértelműen kijelentik, hogy Grúzia a közelmúltban elfogadott antidemokratikus jogszabályok, köztük az „átláthatóságról és a külföldi befolyásról szóló törvény” miatt már gyakorlatilag felfüggesztette uniós integrációs folyamatát.
A Parlament továbbá határozottan elítéli Oroszország szisztematikus beavatkozását a grúziai demokratikus folyamatokba, olyan dezinformációk révén, mint például a „Globális Háborús Párt” összeesküvés, amely azt állítja, hogy az ország ellenzéke állítólag a Nyugat utasítására háborúba sodorná az országot Oroszországgal. Az EP-képviselők figyelmeztetik a grúz hatóságokat, hogy a törvényesen létrehozott politikai pártok betiltására tett kísérletek még inkább elidegenítenék az országot az EU-tól, és lehetetlenné tennének minden lépést az uniós csatlakozás felé. Azt is kimondják, hogy a Grúz Álom által folytatott politika összeegyeztethetetlen Grúzia euroatlanti integrációjával.
Az állásfoglalás elítéli Orbán Viktor magyar miniszterelnök grúziai látogatását, „amely sérti az EU álláspontját, és újabb kísérlet az EU közös kül- és biztonságpolitikájának aláásására”, illetve „hangsúlyozza, hogy Orbán Viktor miniszterelnök ismét nem az EU nevében szólalt fel”.
Az EP-képviselők a november 13-14-i plenáris ülésen vitatták meg a legutóbbi grúziai parlamenti választások eredményét Margarítisz Szhinász európai bizottsági alelnökkel. Az állásfoglalást 444 szavazattal, 72 ellenében és 82 tartózkodással fogadták el.
Az október végi grúz választáson a kormánypárt 54 százalékos eredményt ért el. Orbán Viktor már a szavazatok hetven százalékának összeszámolása után gratulált a Grúz Álom pártnak, majd több kormánytag társaságában utazott el Grúziába – annak ellenére, hogy az Európai Unió hivatalosan nem ismerte el a grúziai választások eredményét –, ahol beszédében újfent gratulált az országnak, amiért nem hagyták, hogy az országukból második Ukrajna legyen. Orbánt kifütyülték Tbilisziben, ahol több ezren tüntettek a visszaélések miatt. Ezzel egyidőben Szijjártó Péter magyar külügyminiszter „szokásos károgóknak” és „hivatalos rettegőknek” nevezte a grúz választást bíráló uniós külügyminisztereket.