A brit alsóház megszavazta, hogy a gyógyíthatatlan betegeknek engedélyezzék az eutanáziát
Megszavazta a londoni alsóház azt a törvénytervezetet, ami alapján a gyógyíthatatlan betegségben szenvedők segítség igénybevételével véget vethetnének életüknek.
Az egyéni képviselői indítványt, amit a kormányzó Munkáspárt frakciójának egyik tagja terjesztett elő, többórás részletes vita után 330-275 arányban hagyták jóvá. Ez azt jelenti, hogy a Labour-frakció is megosztott volt, mivel a kormánypártnak az alsóházban ennél sokkal nagyobb többsége van.
Wes Streeting egészségügyi és Shabana Mahmood igazságügyi miniszter már korábban jelezte, hogy nem támogatja a tervezetet.
A kormány nem írta elő a munkáspárti frakciónak a jogszabálytervezet megszavazását, minden képviselő saját lelkiismerete szerint dönthetett.
A délutáni szavazás nem jelenti azt, hogy a tervezetből azonnal törvény lesz, mivel biztos, hogy az indítvány a következő hetekben többször is megjárja az utat az alsóház és a felső kamara, a Lordok Háza között. Jogszabályként akkor léphet érvénybe a tervezet, ha végleges szövegéről a két ház konszenzusra jut.
Az indítvány alapján, ami Angliára és Walesre vonatkozik, azok a gyógyíthatatlan betegek vehetnének igénybe külső segítséget életük befejezéséhez, akik mentális állapotuk alapján döntés- és cselekvőképesek, és egyértelműen megállapítható, hogy döntésüket szabad akaratukból, külső kényszer vagy nyomásgyakorlás nélkül hozták meg.
A tervezet alapján csak azok a felnőttek vehetnék igénybe a törvény adta lehetőséget, akiknek életéből orvosi szakvélemény szerint 6 hónap vagy ennél rövidebb idő van hátra.
Akik segítséggel véget kívánnak vetni életüknek, ezt két írásos nyilatkozatban kell kinyilvánítaniuk, különböző, egymástól független és egymást nem ismerő tanúk aláírásával.
Azt is két egymástól független és egymást nem ismerő orvosnak kell közjegyző előtt igazolnia, hogy a beteg a döntéshez szükséges minden jogszabályi előírásnak megfelel, és a két orvos közül legalább egy a londoni felsőbíróság előtt lesz köteles ezt deklarálni.
Az eljáró bíró meghallgathatja a pácienst is, és még ezután is 14 napig mérlegelheti, hogy engedi-e segítség igénybevételét a betegnek az élete befejezéséhez.
A jelenlegi brit büntetőtörvények öngyilkosság elősegítéseként szankcionálják, ha valaki segítséget nyújt másnak ahhoz, hogy véget vessen az életének, és 14 évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatók azok, akiket a bíróság ilyen vádpontban bűnösnek talál.
Az Ipsos Mori közvéleménykutató csoport legutóbbi felmérése szerint a britek 65 százaléka támogatja az élet befejezéséhez igénybe vehető külső segítség törvényesítését. (MTI)