A mediterrán nagyvárosnál nincs jobb nagyváros. Jó a futurisztikus és jól szervezett távol-keleti, a rendezett és gazdag nyugati, a kaotikusan pörgő déli nagyváros is, de a mediterrán nagyvárosok ezeknél több ezer évvel korábban alakultak ki, így az itt élőknek lényegesen több idejük volt tökéletesíteni a helyi élet finomságait. Nagyon sok pénzt keresni valóban nem ezekben kell, de a halászó-vadászó-gyűjtögető életmódot, majd a tanyasi mezőgazdaságot és állattartást nem azért adta fel az emberiség, hogy légkondicionált irodaházakban dolgozzon, hanem hogy a késő őszi napsütésben, vidám társaságban egyen és igyon egy hangulatos utcasarki teraszon. Erre pedig a Földközi-tenger vonzáskörzete az ideális helyszín.

Na de mit nevezünk mediterrán nagyvárosnak? Odáig világos, hogy legalább félmillió lakos kell bele, de ezen túl már mindenen lehet vitatkozni. Mediterrán nagyváros Milánó? Párizs? Lisszabon? Damaszkusz? Mindegyik mellett és ellen is lehet érvelni. Csak azok igazán mediterránok, amik a tengerparton vannak? Tirana? Isztambul? Odessza? Bejrút? Ezektől is el lehet vitatni. Athén? Barcelona? Nápoly? Marseille? Ezek mediterránsága viszont annyira megkérdőjelezhetetlen, hogy fajtiszta mediterránságról lehetne beszélni, ha a mediterránság nem pont szöges ellentéte lenne a fajtisztaságnak.

Hogy a Földközi-tenger közelében élni milyen jó, Athén és Róma fénykora után hosszú időre elfelejtette az emberiség. Az Északnyugat-Európában összpontosuló ipari forradalmat követő pénzbőségnek és az újat kereső művészeknek köszönhetően a 19. században viszont végre ismét mindenki ráébredt, hogy hol érdemes igazán élvezni az életet. A lehangoló holland krumpliföldek után a mediterrán napfényt és flórát felfedező Van Goghnál senki sem tett többet a régió turizmusának felfuttatásáért, de impresszionista és posztimpresszionista kortársainak képei is sokat segítettek.

Jelentős részben a modern festőművészet megalapítóinak köszönhető, hogy Dél-Franciaország a Földközi-tenger vonzáskörzetén belül is a mediterránság esszenciáját jelenti. Talán csak az a Toszkána versenyezhet vele, ami szintén egy művészeti forradalomnak, a néhány évszázaddal korábbi reneszánsznak köszönheti kitüntetett helyét az emberiség kollektív tudatában és a fapados légitársaságok menetrendjében.

Dél-Franciaországban egyetlen igazán nagy mediterrán város van: Marseille.