Az év utolsó kamatdöntésének indoklásával együtt a Magyar Nemzeti Bank közzétette a legfrissebb gazdasági és inflációs előrejelzését, amely lényegében csak az idei év tekintetében hozott érdemi változást a szeptemberi állapotokhoz képest. Idén a jegybanki szakemberek szerint a korábbi 1-1,8 százaléknál jóval kisebb mértékben, mindössze 0,3-0,7 százalékkal bővülhet a gazdaság. 2025-re pedig nem lettek kevésbé optimisták, csupán 0,1 százalékponttal számítanak alacsonyabb növekedésre, mint tették azt szeptemberben. Az előrejelzésük szerint 2,7-3,7 százalék közötti sáv helyett valahol 2,6 és 3,6 százalék között lehet a 2025-ös növekedés mértéke.

Virág Barnabás alelnöke szerint erősek a jövő évi növekedés alapjai: a fogyasztás mellett már az építőipar – a szerződésállomány idei növekedése miatt –, valamint az autó- és akkugyártás is hozzá fog járulni a gazdasági teljesítmény bővüléséhez. Sőt, az alelnök szerint a magyar gazdasági növekedés fellendülése a feltörekvő piacok között az élvonalban is lehet.

Mindez azért is figyelemreméltó, mert ezzel gyakorlatilag osztják a kormányzat optimizmusát 2025-öt érintően. Orbán Viktor ugyanis egyenesen fantasztikus évet vár jövőre, úgy véli, az új gazdaságpolitikai akcióterv, a gazdasági semlegesség végre több év után már tényleg meghozza a gyümölcsét, és 3,4 százalékkal nőhet majd a magyar gazdaság. A kormányzati optimizmus még 2026-ra is kitart, akkor már 4,1 százalékos bővüléssel számolnak, ami a friss jegybanki várakozásnak is a megfelelő, az MNB-ben 3,5-4,5 százalékos növekedést látnak reálisnak jelenleg.

Orbánék optimizmusát azonban nem kevés kétely övezi. Egyrészt a covid óta egyszer sem sikerült a valósághoz közeli várakozást megfogalmazniuk, miközben mindig úgy indultak neki a következő évnek, hogy jövőre most már aztán tényleg jó világ jön. Idén például egy 4 százalékos bővüléssel tervezték az évet, amiből előbb 2,5 körüli, majd 1,5-1,8 százalék körüli, majd 0,8 százalékos várt GDP-növekedés lett. Gyakorlatilag a frissen megjelenő, rendre pocsék GDP-adat után revideálniuk kellett az álláspontjukat. Másrészt a nagyobb nemzetközi szervezetek sem hiszik el, és nem is látják reálisnak a magyar gazdasági csodát.

Az Európai Bizottság a legfrissebb jelentésében az idei évre mindössze 0,6, jövőre pedig 1,8 százalékos növekedést vár. Brüsszel szerint egyébként a növekedés fő motorja a fogyasztás maradhat a reálbérek erőteljes emelkedésének köszönhetően. És bár ennek elviekben a beruházásokat is ösztönöznie kellene, rengeteg bizonytalanság nehezíti meg a helyzetet. Kockázatként nevezték meg az autóipari kereset tartós gyengülését, a kereskedelem romlását, ami visszafoghatja a növekedést, ezzel párhuzamosan ugyanakkor a kormány laza költségvetési politika és a bérnyomás inflációt gerjeszthet, gyengítve az ország versenyképességét.

Az OECD már nem ennyire pesszimista a magyar gazdasággal kapcsolatban, viszont Orbánék optimizmusát sem tudják osztani. Az idei 0,6 százalékos növekedés után jövőre csupán 2,1 százalékos bővülést tartanak reálisnak, ami messze elmarad mind a kormány, mind a jegybank várakozásától. Abban viszont egyetért a szervezet az EU-val, hogy a növekedést a fogyasztás hajthatja majd 2025-ben.

Ami pedig az inflációt illeti, mérsékelt inflációs környezetre számít a jegybank. Idén 3,6-3,7 százalékos lehet a pénzromlás üteme, jövőre pedig átlagosan 3,3-4,1 százalék közötti mértékben emelkedhetnek az árak.