Életének 100. évében meghalt Jimmy Carter, az Egyesült Államok egykori elnöke. A hírt a fia jelentette be.

Cartert több mint másfél éve hospice ellátásban ápolták georgiai otthonában, Plainsben. A nyilvánosság előtt utoljára felesége, Rosalynn Carte tavaly novemberi temetésén mutatkozott.

Mindketten Plainsben születettek, és Carter elnöksége után ide is vonultak vissza. Az 1848-ban megválasztott Zachary Taylor után Carter volt az első, igazi déli államból származó elnök.

Jimmy Carter halálával négy korábbi amerikai elnök él még, George W. Bush, Bill Clinton, Barack Obama és Donald Trump.

Carter az elnöksége idején, majd visszavonulása után is sokat foglalkozott az emberi jogokkal, a vietnámi háború utáni Amerikát akarta új pályára állítani. Erőfeszítéseit a saját korában nem különösebben értékelték, elnökségének befejezése után közel három évtizeddel kapta meg a Nobel-békedíjat. Az USA harminckilencedik elnökeként mindössze a nyolcadik volt, akit nem választottak újra.

Mindössze 56 évesen szűnt meg elnöki megbízatása, választási veresége után a közélet aktív szereplője maradt. Ahogy felesége fogalmazott: szerencsétlennek érezte magát, ha semmit sem csinálhatott.

A még szocialista Magyarország az elnöksége idején kapta vissza a koronát, visszavonulása után Vácon saját maga is részt vett egy házépítő ökomenikus akcióban.

Plainsből indult

A georgiai Plainsben született 1924-ben, ő volt az első amerikai elnök, aki kórházban látta meg a napvilágot. Születése idején a városban még áram és vezetékes víz sem volt, a második világháború azonban meghozta a fellendülést a georgiai farmereknek. Édesanyja ápolónőként dolgozott, édesapjának 700 hektárnyi termőföldje volt és a helyi vegyesboltot vezette. A Carterek angol ősöktől származtak, Thomas Carter 1635-ben telepedett le Virginiában.

A későbbi elnököt Ifjabb James Earl Carterként anyakönyvezték. A család négy gyermeke közül ő volt a legidősebb. Édesapja ugyan szegregációpárti volt, mégis sokat játszhatott a közelben lakó fekete farmerek gyermekeivel.

Már tinédzserkorában kapott egy kis földet az apjától, ahol saját maga termesztette, csomagolta és árulta a földimogyorót.

Az első középiskolás a családban

A nyolc generáció óta Georgiában élő Carter családból Jimmy volt az első, aki középiskolai tanulmányokat folytathatott, de nem állt meg itt. 1943 és 1947 között az annapolisi tengerészeti akadémián tanult, majd a haditengerészetnél Hyman G. Rickover, az amerikai atommeghajtású tengeralattjárók kapitánya alatt szolgált, atommérnöki kiképzésben is részesült.

Annapolisiban tanult meg spanyolul - az amerikai elnökök közül nem sokan beszéltek az angolon kívül más nyelvet. És ekkoriban vette el feleségül Rosalynnt, négy gyermekük született.

Visszatérés a farmra

A haditengerészetet édesapja halála után, 1953-ban hagyta ott és tért haza Georgiába, a családi farmra. A család egy plainsi bérlakásban élt, Carter pedig hozzákezdett a mogyorótermesztő vállalkozás felfuttatásához. Mindent egy lapra tettek fel, Rosalynn könyvelést tanult, Jimmy mezőgazdasági tanfolyamokra járt és sok szakkönyvet olvasott. Egyre többet foglalkozott helyi ügyekkel, a déli baptista egyház segédlelkészeként más államokban is toborzott híveket.

Georgia kormányzója

1962-ben georgiai szenátor lett, majd 1971-ben, második nekifutásra az állam kormányzója. Beiktatásakor sokakat megdöbbentett azzal, hogy kijelentette: a faji megkülönböztetés ideje lejárt. Több fontos állást feketék töltöttek be, intézkedéseket hozott az iskolai szegregáció ellen, de jelentős reformokat hajtott végre az élet számos területén, így az államigazgatásban. Kiérdemelte a korai környezetvédők elismerését, amikor megvétózott egy gátépítést a Flint folyón.

Út az elnöki székbe

Az 1974-es választáson nem indulhatott újra, ezért már a hetvenes évek elején bekapcsolódott az országos politikába sőt, kijelentette, hogy 1976-ban megpályázza az Egyesült Államok elnöki posztját. Ugródeszka volt ehhez George McGovern demokrata elnökjelölt 1972-es kampányának vezetése, végül simán nyert Richard Nixon.

Az előválasztáson tizenhat demokrata társával kellett versenyeznie. Országos ismertsége csekély volt, de éppen a vietnámi háború vagy a Watergate miatt népszerűtlen washingtoni államapparátustól való távolságát, kívülállóságát fordította előnyére. Az 1976-os elnökválasztáson végül, ha szűken is, de legyőzte a hivatalban lévő Gerald Fordot. Az országosan ismeretlen Carter megválasztása azt ígérte, hogy Amerika egy Vietnám előtti boldogabb korba térhet vissza.

A pulóveres elnök

Elnöki négy éve alatt folyamatosan összetűzésbe keveredett a Kongresszussal, itt ütött vissza washingtoni kívülállása, ami az elnökválasztás idején a választók szemében még jó pont volt. Saját pártjának liberális szárnyával gyűlt meg leginkább a baja.

Első intézkedései között az évek óta tartó energiaválság miatt napelemeket szereltetett a Fehér Házra, az épület fűtésével pedig takarékoskodtak, így rendszeresen pulóverben jelent meg, és megalapította az Energiaügyi Minisztériumot. Egy év alatt sikerült elfogadtatnia a kongresszussal az energiareform-törvényt.

Az egészségbiztosítást kiterjesztő reformja elbukott, viszont megvalósította kampányígéretét, az oktatási minisztérium megalapítását. Egy program lehetővé tette minél több bevándorló gyermek iskoláztatását.

Számos külpolitikai egyezmény kötődik a nevéhez, ezek közül a legnagyobb hatású az Egyiptom és Izrael által megkötött Camp David-i békeszerződés volt. A másik világpolitikai jelentőségű esemény a hanyatló Szovjetunió vezetőjével, Leonyid Brezsnyevvel aláírt fegyverzetcsökkentő SALT-2 szerződés volt.

Az Egyesült Államok Carter idején vette fel a diplomáciai kapcsolatokat Pekinggel, és aláírták a Panama-csatornaövezet fokozatos átadásáról szóló szerződést is. Ő volt az első amerikai elnök, aki a szubszaharai Afrikába látogatott.

A bukás

Elnöki ciklusának első éveit a recesszióból való kilábalás jellemezte, az újabb elnökválasztáshoz közeledve azonban a lehető legrosszabbkor jött a nyersolaj árának hirtelen megduplázódása, az 1979-es nyári szünet idején benzinhiány lépett fel, a kutaknál kígyózó sorok a válság jelképévé váltak. A Carter hivatalba lépésekor 6 százalék körüli infláció az elnöki ciklusa végére 13-14 százalékosra nőtt. Egy kapkodó kormányátalakítás után az elnök elutasítottsága 74 százalékos volt, ami példátlan a modern kori elnökök között.

A külpolitikai sikerek is elhagyták. Iránban megdöntötték az Amerikával szövetséges Reza Pahlavi uralmát, a sah ráadásul Amerikába utazhatott gyógykezelésre, mire az iráni nacionalisták megrohamozták az USA teheráni nagykövetségét, és 444 napig fogva tartottak 63 amerikai állampolgárt. Carter utolsó hivatali napján, másfél hónappal a választási veresége után engedték őket szabadon.

A Szovjetunió 1979 végén rohanta le Afganisztánt, a Kongresszus a SALT-2-t emiatt már nem is ratifikálta. A brutális szovjet agresszióra a gabonaszállítások korlátozásán és a moszkvai nyári olimpiai játékok bojkottján kívül más épkézláb választ nem tudott adni.

Az 1980-as elnökválasztási kampányban a kemény, antikommunista retorikát használó republikánus ellenfele, Ronald Reagan Carter szemére vetette a Szovjetunió térnyerését, Amerikai hanyatlását, a gazdasági bajokat, így az autóeladások csökkenését vagy a Dow Jones-index meredek zuhanását. „Jobban élnek-e az emberek ma, mint négy évvel ezelőtt?” - kérdezte Reagan a Carterrel folytatott tévévitán. Carter kampánya válaszul igyekezett egy olyan megbízhatatlan, idős, szélsőséges, uszító, tájékozatlan politikusnak beállítani a 69 éves Reagant, akire nem lehet rábízni az ország nukleáris arzenálját.

A demokraták végül az egyik legsúlyosabb választási kudarcukat szenvedték el.

A nagy békéltető

Habár az 1984-es és az 1988-as elnökválasztásion is felmerült esetleges indulása, végül a politikától tíz éven át távol tartotta magát. Háborús helyzetekben, humanitárius katasztrófákban lépett fel közvetítőként a Közel-Kelet több országában, Etiópiában, Észak-Koreában, Haitin vagy Bosznia-Hercegovinában. Munkáját 2000-ben Nobel-békedíjjal jutalmazták, de az indoklásban méltatták a szerepét az 1978-as Camp David-i békeszerződés megkötésében is.

Carter és Magyarország

Magyarország az elnöksége idején kapta vissza a második világháborúban az Egyesült Államokba került koronázási ékszereket. A keleti blokk országai közül Lengyelországba és a KGST-n, valamint a Varsói Szerződésen kívüli, de szocialista Jugoszláviába is ellátogatott. A Szovjetunióban - szemben két elődjével, Nixonnal és Forddal - nem járt, Leonyid Brezsnyevvel Bécsben találkozott. (Carter után Donald Trump volt az első amerikai elnök, aki nem volt Moszkvában.)

1996 augusztusában részt vett Vácon a Habitat For Humanity International ökumenikus keresztény lakásépítő szervezet akciójában, ő maga is dolgozott az építkezésen. A város egyébként nagyon tetszett neki, a projekt legszebb helyszínének nevezte.

(Borítókép: Jimmy Carter egy 1980-as sajtótájékoztatón. Fotó: AFP)