Bővebb, érdekes részleteket tartalmazó újévi köszöntőt kaptak a Kúria bírái az intézmény elnökétől, Varga Zs. Andrástól, a korábban nyilvánosságra került, minden igazságügyi alkalmazottnak szóló köszöntőhöz képest, amelyet a hvg.hu szemlézett korábban.

A 444-hez eljuttatott köszöntőben az Országos Bírói Tanács (OBT) által korábban 13-1 szavazatarányban alkalmatlannak nyilvánított Varga Zs. arról írt, hogy egyesek ártani próbáltak a Kúriának, amivel veszélyeztették a magyarországi bíróságokat. „Igyekszünk majd helyrehozni ezt is” – írta Varga Zs.

A kormány és az igazságügyi szervezetrendszer három szereplője még novemberben fogadta el azt a megállapodást, amelyben egyrészt emelik a bírósági dolgozók bérét, másrészt átalakítják a bírói rendszert. A megállapodást több bírósági és igazságügyi dolgozó is nyilvánosan kritizálta, mivel szerintük azzal, hogy a kormány a rendszer átalakításához köti a béremelést, sérti a bírói függetlenséget. Ráadásul a döntést is villámgyorsan, az érintettek bevonása nélkül hozták meg.

Új bekezdések a köszöntőben

Varga Zs. András, a Kúria elnöke egyike volt a megállapodás támogatóinak, és a jelek szerint nem nagyon tetszett neki, hogy többen nyilvánosan is kritizálták azt. A lapunkhoz eljuttatott köszöntőben, a következőket írta a nyilvánosan kritikus bírákról és dolgozókról:

„Nem segített persze, hogy néhányan meginogtak. Remélem, hogy ezt nem annak biztos tudatában tették, hogy maguk – a Kúria részeként – nem kockáztatnak semmit. A megállapodás ellen fellépve, megfontolatlan felhívásokhoz csatlakozva, amelyek ráadásul politikai nyilatkozatokkal keveredve kerültek nyilvánosságra, a Kúria biztonságából másoknak a miénknél szerényebb várományát kockáztatták. Véleményüket – mint véleményt – tiszteletben tartjuk, és bízunk abban, hogy félreértették a folyamatot, az álláspontokat, a célokat.”

A következőkben azokhoz szólt, akik szerinte direkt próbáltak ártani a Kúriának:

„Más a helyzet azokkal – szerencsére kevesen vannak – akikről tudjuk, hogy nem félreértés miatt vagy pillanatnyi felindulásból, hanem szándékosan, tudva és akarva cselekedtek. Miután a nyilvánosságot telekürtölték valótlanságokkal, akár arra is hajlandóak voltak, hogy a valóságos utcán tegyék nevetségessé a bírói hivatást vagy közreműködtek abban, hogy egy magát bíróságnak tekintő formáció vezetőjeként intézményesen lépjenek ki a bírósági szerepből. Ártani próbáltak a Kúriának – bár ez nem volt valós veszély –, és még inkább ártani próbáltak – ez viszont valós veszéllyel járt – Magyarország bíróságaink. Igyekszünk majd helyrehozni ezt is” – írta Varga Zs.

A vágott köszöntő

Varga Zs. már az elsőként kiszivárgott köszöntőben is arról írt, hogy szerinte a kritikusok a bírósági dolgozók fizetésemelését kockáztatták, mikor a megállapodást kifogásolták. A megállapodással ugyanakkor többeknek az volt a baja, hogy mivel 2022 óta nem volt a szektorban béremelés, a 2027-re tervezett emelések bizonyos esetekben az infláció miatt még a 2022-es reálértéket sem fogják elérni.

„Nemcsak a saját érdekeinkkel törődtünk, hanem egészen az Országgyűlés döntéséig dolgoztunk azért, hogy minden bíró és minden munkatársunk a lehető legelőnyösebb helyzetbe kerüljön” – írta a Kúria elnöke. A köszöntőben Varga Zs. arról írt, hogy már a 2019-es béremelést sem ingyen kapták. „Akkor az új jogorvoslati eszközrendszer bevezetéséhez társult a rendkívüli beosztási pótlék, most ennek komolyan vételéhez. Öt év elteltével látjuk, hogy a rendszer működik, mert akiket érint, komolyan veszik.”

Pénz a bírói testületek függetlenségéért cserébe?

Hogy a Kúria elnöke szerint kik ártottak a Magyarországi bíróságoknak? Ennek megértéséhez érdemes visszaemlékeznünk, hogyan is lehetett az, hogy bírók sokasága tiltakozott egy megállapodás ellen, amelyben a kormány több pénzt ígért a bírósági dolgozóknak.

Tavaly novemberben a kormány kezdeményezésére megállapodást köttetett az Igazságügyi Minisztérium (IM), valamint az igazságügyi szervezetrendszer három szereplője: az Országos Bírósági Hivatal (OBH), a Kúria és az Országos Bírói Tanács (OBT) között.

A megállapodás a már régóta várt lépcsőzetes béremelésen túl egy sor, a bírói rendszer átalakítására vonatkozó törvény elfogadását is tartalmazta. Ezt több bíró és igazságügyi dolgozó úgy értelmezte, hogy a kormány a béremelést az általa kívánatos átalakítások elfogadásához kötötte, ami sérti bírói testületek függetlenségét, a jogállamiság alapvető normáit.

Nem mellesleg a megállapodásról az OBT a bírák feje felett, megkérdezésük nélkül döntött rövid idő leforgása alatt. A megállapodásról az OBT, a bírák legfőbb önigazgatási szervezete a szélesebb bírói nyilvánosság kizárásával döntött. A tervezet véleményezésére az OBH elnöke alig egy napot adott a törvényszéki elnököknek, az aláírásról szóló OBT-ülésen való részvételi lehetőségeket pedig korlátozták.

A megállapodás ellen számos igazságügyi dolgozó tiltakozott a nyilvánosságban, többek között a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) honlapján. A MABIE egy olyan független civil szervezet, amely a bírói függetlenség védelmére, a szektorban dolgozók képviseletére törekszik.

A bírói véleménynyilvánítás szabadsága

Decemberi hír, hogy Kovács András kúriai tanácselnök beperelte munkahelyét, miután Varga Zs. András, a Kúria elnöke két évre eltiltotta munkaköre gyakorlásától. Kovács korábban azt írta, hogy „egy konkrét ügyben képviselt nyilvános jogi álláspontja” miatt született ez a döntés. Varga Zs. erre úgy reagált, hogy ez nem igaz, de a valós okot a tanácselnök személyiségi jogai miatt nem közölheti.

A Hvg úgy tudja, hogy a 21 éves bírói pályafutást háta mögött tudó, versenyjogi szakterülettel foglalkozó Kovács ellen egy koncentrált támadássorozat indult akkor, amikor megírt egy tanulmányt, amely a kúriai bírák függetlenségével kapcsolatos kérdéseket is feszeget.

Korábban egy főtanácsadót is eltávolítottak azonnali hatállyal, amiről a lap úgy tudta, azért történt, „mert a főnöke neki tulajdonított egy Kúriával kapcsolatos kritikai véleményt”.