Németország szerint orosz „árnyékhajó” rekedt a Balti-tengeren

Német vizeken rekedt egy olajszállító tartályhajó, ami a német hatóságok szerint Oroszország „árnyékflottájához” tartozik és a szankciók elkerülésére használják - írja a BBC. Annalena Baerbock német külügyminiszter Moszkvát hibáztatta, azzal vádolva Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy „kijátssza” a szankciókat, és azzal fenyegeti az európai biztonságot, hogy „kíméletlenül vet be egy rozsdás tankerflottát”. Oroszország eddig nem kommentálta az incidenst.

A német tengerészeti hatóság (CCME) pénteken közölte, hogy a panamai zászló alatt közlekedő, Eventin nevű hajó legénysége elvesztette az irányítást a hajó felett, ezért vontatókat vetettek be a biztosítására. A CCME szerint az olajszállító tartályhajó kis sebességgel sodródott a Balti-tenger part menti vizeiben, a németországi Rügen szigetétől északra.

Bár a hajó panamai lobogót viselt, a német hatóságok Oroszországot okolják az incidensért. „Oroszország nemcsak az Ukrajna elleni illegális háborújával veszélyezteti európai biztonságunkat, hanem elszakított kábelekkel, elmozdított határbójákkal, dezinformációs kampányokkal, GPS-zavarókkal és, mint láttuk, romos olajszállító tartályhajókkal is” - mondta a német külügyminiszter egy nyilatkozatban.

Amióta szigorúbb embargóintézkedéseket vezettek be Oroszország olajexportjának megakadályozására, Moszkva a feltételezések szerint tisztázatlan tulajdonosi hátterű hajókkal szállít árukat - nevezetesen olajat - szerte a világon. Tavaly decemberben az Európai Unió közölte, hogy egy olyan szankciókat is tartalmazó intézkedésen dolgozik, ami célba veszi „Oroszország árnyékflottáját, ami veszélyezteti a biztonságot és a környezetet, miközben Oroszország háborús költségvetését finanszírozza”.

Az Atlantic Council, egy amerikai székhelyű agytröszt szerint az árnyékflottának vagy sötét flottának azokat az elöregedett hajókat nevezik, amik „az iparágban szokásos nyugati biztosítás nélkül közlekednek, átláthatatlan tulajdonjoggal rendelkeznek, gyakran változtatják nevüket és lobogójukat, és általában a tengerészeti szabályozásokon kívül működnek”. Szerintük Oroszország „instrumentalizált egy ilyen árnyékflottát, és főként az olajexport elsődleges szállítójaként használja”.

A legutóbbi balti-tengeri incidensre akkor került sor, amikor Washington és London egyesítette erőfeszítéseit a Gazprom Neft és a Surgutneftegas energetikai vállalatok közvetlen szankcionálására. David Lammy brit külügyminiszter szerint az orosz olajcégek gyengítésére irányuló lépés „kiüríti Oroszország hadikasszáját”, a „Putyin kezéből kivont pénzeszközök pedig segítik az ukrán életek megmentését”. A Gazprom Neft azonban „alaptalannak” és „törvénytelennek” minősítette a szankciókat - jelentették az orosz állami hírügynökségek.

Szintén pénteken az amerikai pénzügyminisztérium közölte, hogy 183 olyan hajót szankcionált, amik „az árnyékflotta részét képezik, valamint olyan olajszállító tartályhajókat, amik oroszországi székhelyű flottaüzemeltetők tulajdonában vannak”.