A hivatalos részeredmények szerint Zoran Milanović jelenlegi államfő, a Szociáldemokrata Párt (SDP) által támogatott jelölt nyerte meg a horvátországi elnökválasztás vasárnap tartott második fordulóját.

A horvát választási bizottság majdnem végleges adatai alapján közzétett tájékoztatás szerint Milanović a szavazatok 74,68 százalékát, legfőbb kihívója, a kormányzó, jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) által támogatott Dragan Primorać pedig a 25,32 százalékát szerezte meg.

Két héttel ezelőtt, az elnökválasztás első fordulójában is Milanović győzött: akkor 49,09 százalékot szerzett, míg Primorać 19,35 százalékkal került a második helyre. A második fordulóban a szavazásra jogosultak 44,15 százaléka járult az urnák elé, a részvétel így közel két százalékkal alacsonyabb volt, mint az első fordulóban (46,03 százalék).

Győzelmi beszédében Zoran Milanović megköszönte a nagyszámú támogatást.

„Nagy nap ez számomra, ezt a győzelmet munkám elismerésének és jóváhagyásának tekintem” – mondta, hozzátéve, hogy a mai eredmény a horvát nép üzenete mindazoknak, akiknek ezt hallaniuk kell. Mint mondta, kezet nyújt a kormánynak, mert ez a kötelessége.

„Tartani fogom magam az alkotmányhoz, mert ez az én programom és ezzel a szavazóim 75 százaléka egyetértett. Nem hatalmat akarok, mert ez nem a hatalomról szól, hanem a kötelességről, kötelességem egyensúlyt teremteni” – hangsúlyozta.

Megjegyezte: nem fog nyomást gyakorolni a kormányfőre, de beszélniük kell.

Primorać megköszönte a HDZ-nek a támogatást és a választópolgároknak, hogy elmentek szavazni. Milanovićnak azonban nem gratulált a győzelemhez.

„Minden tőlem telhetőt megtettem, hogy az állampolgárok megismerjenek. Egy jobb, más, büszkébb Horvátország vízióját ajánlottam fel. A választópolgárok egy része nem választotta ezt a programot, ezt a víziót, de ez a demokrácia joga” – fogalmazott.

Milanović 2007 óta van a horvát belpolitika élvonalában. A Horvát Szociáldemokrata Párt elnökeként 2011-ig az ellenzék vezető figurája volt, majd öt éven át töltötte be a miniszterelnöki posztot. Miután 2016-ban kikapott az Andrej Plenković vezette HDZ-től, pár évre a szintén baloldali Edi Rama albán miniszterelnök tanácsadójaként dolgozott. A belpolitikába 2020-ban tért vissza, miután megnyerte az elnökválasztást, ő lett az első horvát exminiszterelnökből lett államfő.

Milanović az utóbbi években oroszbarát és ukránellenes kijelentéseivel többször is szembehelyezkedett Plenković miniszterelnökkel, aki ukránbarát és oroszellenes politikát visz. Milanović lett Orbán Viktor mellett az Európai Unió egyik legoroszbarátabb politikusa. Különleges politikai pályájáról ebben a cikkben írtunk bővebben.

Az államfő mandátuma öt évre szól, és a horvát alkotmány értelmében minden elnökjelölt legfeljebb két ciklusra választható meg. Milanovićnak így ez az utolsó mandátuma elnökként.