A legesélyesebb német kancellárjelölt, a CDU-s Friedrich Merz egy kampányeseményen a Trump-kormány átalakításai kapcsán arról beszélt, hogy „ez már nem az az Amerika, amit korábban ismertünk” – írta a Politico.
„Ahogyan a hivatalnokokat, az igazságügyi minisztériumot, az ügyészségeket, ahogyan mindezeket kidobják, ahogyan kegyelmet adnak olyan embereknek, akiket évekre börtönbüntetésre ítéltek, ennek következményei lesznek Amerikára nézve” – mondta Merz.
Merz többek között azokra az intézkedésekre gondolt, hogy az elnök hivatalba lépése óta elbocsátottak több szövetségi felügyelőt, kirúgtak több tucat ügyészt, akik részt vettek a január 6-i zavargásokkal kapcsolatos büntetőügyekben, a zavargóknak pedig kegyelmet adott. Továbbá lemondást ajánló leveleket küldtek a szövetségi alkalmazottaknak, valamint befagyasztották a Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség (USAID) finanszírozását, és több tucat alkalmazottját szabadságra küldték.
Németországban február 23-án előrehozott választást tartanak, Merz és a CDU az esélyes, de 20 százalék felett áll a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) párt is. Elon Musk, a Trump-kormány kulcsfigurája korábban arra buzdította a németeket, hogy az AfD-re szavazzanak, be is jelentkezett egy kampányeseményre. Orbán Viktor pedig Budapesten fogadja Alice Weidel pártelnököt, hogy lebontsák a német szélsőjobb elleni berlini falat.
Önmagában az, hogy Orbán és Musk is legitim politikai szereplőként próbálja felemelni Weidelt, politikai tabudöntésnek számít: nemcsak regnáló miniszterelnök, de komolyan vett politikus sem nagyon szokta érdemi tárgyalópartnerként kezelni külföldön az AfD-t. A szélsőjobboldali, élesen bevándorlásellenes, Kreml-barát és nemzetiszocialista nosztalgiákkal vádolt AfD-vel egészen idáig egyetlen demokratikus párt sem volt hajlandó együttműködni Németországban.
Ez a politikai embargó éppen most rendült meg valamennyire, amikor a közvélemény-kutatásokat vezető CDU a múlt héten az AfD képviselőinek szavazataival próbálta meg (sikertelenül) a Bundestagban szigorítani a német bevándorlási törvényeket. Az AfD-vel való együttszavazást a többi párt mellett Angela Merkel korábbi kancellár is elítélte, Berlinben pedig vasárnap több mint százezren tüntettek az AfD politikai karanténból való kiengedése ellen.
A 20% felett álló szélsőjobb idáig politikai embargóban volt Európában. Korábban a magyar miniszterelnök sem akart találkozni velük, mert tudta, hogy ezzel a német-magyar kapcsolatokat kockáztatja.
A legesélyesebb kancellárjelölt, Friedrich Merz kizárta, hogy koalícióra lépjenek a szélsőjobbal.
„Jó büszkének lenni a német kultúrára, a német értékekre, és nem elveszíteni ezt valamiféle multikulturalizmusnak, ami mindent felhígít” – mondta a világ leggazdagabb embere.
„Tetteik fényében az ügyvezető főügyész nem bízik ezekben a tisztviselőkben, nem tudtak volna segíteni az elnök programjának hűséges végrehajtásában” – írta az amerikai igazságügyi minisztérium.
Köztük a Proud Boys és az Oath Keepers, szélsőjobboldali csoportok elítélt és bebörtönzött tagjainak is.
Felülvizsgálják a kifizetéseket, hogy összhangban vannak-e Trump politikájával.
A USAID vezetői szerint olyan pótolhatatlan eszközt igyekszik felszámolni a kormányzat, ami a világ 120 országában biztosította az amerikai soft powert. Máris felerősíti a humanitárius válságokat az ügynökség kifizetéseinek befagyasztása.
A CDU-s Friedrich Merz megszerezte ugyan az AfD támogatását a bevándorlási szabályok szigorításához, a parlamenti többség azonban nem jött össze neki. A szigorítást szintén támogató liberálisok szerint ezzel megnyílt az út a szélsőségesek választási sikere előtt.
Miközben az amerikai Elon Musk arról szónokol, hogy a németek vetkőzzék le a történelmi bűntudatukat, a szélsőjobb már 20 százalékon áll. Hogy jutottunk idáig és hogyan reagál erre a német mainstream? Tényleg egyre rasszistábbak lennének a németek?