Miközben Szaúd-Arábiában az amerikaiak tárgyalnak az oroszokkal az ukránok feje felett az ukránok sorsáról, a havas Kijevben vakítóan szikrázik a tél. A belvárosban, ha épp nincs légiriadó, lassan forog az ördögkerék - oroszul és ukránul ilyen dosztojevszkijesen mondják az óriáskereket. Igaz, az orosz nyelvű irodalom tiltólistás, ha beadod a zúzdába a polcon porosodó orosz könyveket, az ukrán hadsereg is kap példányonként néhány hrivnyát. Az utcán az is ukránul próbálkozik, aki néhány éve még csak oroszul beszélt. A könyvesbolt ajtaján felirat: „Gyere be, hozd a barátodat, a képzeletbeli barátodat, az állatodat is, csak oroszt ne hozz.”

Innen negyedórára néhány napja ballisztikus rakéta csapott szét egy irodaházat. Aki korábban nem járt itt, nehezen érti a nyugalmat, amit a város áraszt. A helyiek rég nem járnak már le az óvóhelyre, az ennyi idő után kikészít mindenkit, az pedig, hogy épp az ember fejére esik egy Shahed, három év háború után bekalkulált kockázat. Mielőtt éjfélkor szokás szerint életbe lép a kijárási tilalom, egy utcai hangszóróból Vakarcsuk tíz éve írt dala szól, a Ne tvoja vijna - Nem a te háborúd.

„Hajnali csata, napfény és füst

Kevesen tudják, mi lesz velük

Hogy mi lesz holnap, ifjú elmék

Van kinek remény, s van kinek félsz”

Az orosz-ukrán háború már tíz éve tart valójában, emlékeztetnek újra meg újra az ukránok, csak a világ nem figyelt fel rá annyira, amíg Putyin 2022. február 24-én el nem indította a teljes körű inváziót. A világ urai most újra túl akarnak lépni rajta. Bár az Okean Elzy számának címe eredetileg azt üzente, hogy ne mások kényszerítsék rád az akaratukat, most Donald Trump állt a vártnál is nyersebben elő azzal, hogy ez már nem Amerika háborúja.

link Forrás

A részletek ismertek, a kimenetel még homályos. Az Egyesült Államok közvetlenül, az ukránok kihagyásával tárgyal az oroszokkal, és az érdemi biztonsági garanciák közül az eddigi nyilatkozatok alapján egyet sem akar megadni Ukrajnának. Se NATO-tagság, se amerikai haderő a békefenntartásban, se további fegyverszállítások finanszírozása - ehelyett Trump 500 milliárd dolláros fizetséget követel, ami lényegében gyarmati sorba taszítaná a háború által már amúgy is cafatokban lévő országot.

Fél év talán

Ez arányaiban több lenne, mint az I. világháború utáni német háborús jóvátétel, csak éppen most elvileg nem a legyőzött ellenséget, hanem a saját szövetségesét zsarolja és sarcolná agyon a világ vezető hatalma. Legalábbis idáig azt hittük, szövetségese, de kedden Trump már arról beszélt, hogy Ukrajnának nem kellett volna elkezdenie a háborút, amit nem könnyű ezzel összeegyeztetni. „Lehet, hogy alkut kötnek, lehet, hogy nem kötnek alkut. Lehet, hogy egyszer oroszok lesznek, vagy lehet, hogy nem lesznek azok” – mondta Trump. A hang az amerikai elnök hangja, de a kezek Putyin kezei.

Kijevben egyelőre nincsenek emiatt tüntetések, nem is nagyon lenne hova fellebbezni. Az utcákon ugyanazokat a háborús szuveníreket látni a bódékban, mint idáig.

„Szent Javelin, az ukránok patrónája”

- olvasható a felirat a pólón, mellette Szűz Mária, kezében páncéltörővel.

A Majdanon több ezer apró zászló, filccel rajtuk az elesett katonák halványuló nevei. Az utcákon a tacepaók a mariupoli azovi foglyok kiszabadítását követelik. Alattuk adománygyűjtő bácsi kék-sárga szalaggal, örülne a forintnak is, a fia gyűjti a külföldi pénzeket.

Ukrajnában ugyan sokan dühösek Trump kijelentései miatt, de úgy tűnik, ezt nem érzik annyira vízválasztónak, mint az Európai Unióban, ahol a közvélemény jelentős részét instant sokkolták az új világrendre vonatkozó igénybejelentések.

„Három éve háborúban élünk. Biden sem akarta, hogy győzzünk, miközben előadta a győzelmi szimfóniát. Trump legalább kimondja, hogy nem támogat minket. És mivel Putyin soha nem tartja be az ígéreteit, talán magára haragítja, és akkor Amerika megint jobban kiáll majd mellettünk”

- mondja egy férfi a kijevi belvárosban, amikor megszólítjuk.

Az ország iszonyú fáradt három év háború után, politikusi nyilatkozatok már nem ütik át olyan könnyen az ingerküszöböt, és amíg lehet, próbálnak kapaszkodni bármilyen reménybe. A Biden-adminisztráció utolsó hónapjaiban kapott fegyverek még fél évig nagyjából elegendőek lehetnek, mondják, azzal addig ki lehet tartani, és különben sem a szavak fontosak, hanem a tettek, márpedig egyelőre arról nincs szó, hogy ne lehetne - akár oroszországi katonai célpontok ellen is - használni az amerikai rakétarendszereket.

Béke a megszállókkal

Fél év, jóindulattal számolva, de hogy utána mi jönne, abba hangosan senki nem mer belegondolni. Közben azért sokakban forr az indulat, amikor azt látják, hogy Trump teljesen átvette a putyini narratívát, Lavrov, az orosz külügyminiszter pedig azt követeli, hogy Ukrajna mondjon le a négy kinézett megye egészéről - miközben azoknak a harmada még három év után is ukrán ellenőrzés alatt van.

„Iszonyúan dühít ez a retorika. Az új amerikai elnök azt mondja, bármit megtenne a békéért - akkor is, ha az a náci eszméket hirdető megszállókkal kötött béke”

– mondja a frontról online bejelentkező Okszána egy külföldi újságírók előtti beszélgetésen.