„[A]z utóbbi években, hónapokban egy olyan Balkán-politikát fogalmaztunk meg, és hajtunk végre, amelynek keretében cselekvő szereplői lettünk a térségbeli folyamatoknak, ellentartunk azoknak a nyugati törekvéseknek, amelyek destabilizációt idéznek elő" - ezt mondta Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára hétfőn Banja Lukában azon a sajtótájékoztatón, amelyet az Orbán és az oroszok által is támogatott Milorad Dodik elítélt boszniai szerb elnökkel tartott közösen. Magyar azt is elmondta, hogy szerinte nem a boszniai szerbek a destabilizáció tényezői, hanem „az a nyugati, érzéketlen gyarmati vircsaft, amelyik ennek az országnak a szétfeszítésén dolgozik”.

Magyar szempontból – mármint a magyar állampolgárok szempontjából – azért meredek az államtitkár kijelentése, mert nem csupán támogattuk a Daytoni szerződést, ami lefektette a mai Bosznia-Hercegovina kereteit és amelyet folyamatosan aláás Milorad Dodik, 2008-ban Stabilizációs és Társulási Megállapodást is írtunk alá az országgal, így törvény van Bosznia-Hercegovina területi egységéről Magyarországon, 2021-ben pedig Magyarország az EU tagjaként támogatta az Európai Parlament azon állásfoglalását, amely megerősíti Bosznia-Hercegovina szuverenitását, területi integritását és függetlenségét. Hogy odáig már vissza se' menjünk, hogy a 90-es évek véres balkáni háborúi alatt egyértelműen és világosan a szerbekkel szemben helyezkedtünk el a konfliktusban.

A valóságban a Kreml – és valamiért egy ideje Orbán Viktor – érdekelt az ország szerb entitásának, a Boszniai Szerb Köztársaságnak a szecessziójában/a szerb anyaállamhoz való csatlakozásában. Arról, hogy az orosz vezetés hogyan próbál előnyt kovácsolni a sérülékeny Balkán szétfeszítéséből, érdemes elolvasni ezt a cikket, vagy ezeket a tanulmányokat.

Éppen mai hír volt Boszniából az is, hogy a védelmi miniszter megtagadta egy magyar katonai gép leszállását az országban. Valószínűleg nem Magyar Levente utazott volna a géppel, hisz a sajtótájékoztatón az államtitkár így fogalmazott: „Míg azok az emberek, akik Nyugaton, ide 1000-2000, meg 10 000 kilométerre hoznak döntéseket a Balkán sorsáról, Bosznia-Hercegovina sorsáról döntenek kívülről, és avatkoznak be durván a belügyeibe, addig Magyarország néhány tíz kilométerre található ettől a csarnoktól, ahol most állunk. Bosznia-Hercegovina és Magyarország között 70 kilométer távolság van, tehát hogyha itt bármi baj van, az közvetlenül Magyarországot is érinteni fogja, vagy érintené, ahogyan a múltban is vastagon érintette” – magyarul nyilván nem pazarolt volna egy többmilliós repülőutat ilyen közelre, de a biztonság kedvéért megkérdeztük a külügy sajtóosztályát.

Frissítés

A cikk élesítésével egyidőben érkezett meg a külügy válasza, amelyből kiderül, mégis az államtitkár repült volna a Magyarországtól „néhány tíz kilométerre” található csarnokhoz: „Március 3-án Magyar Levente külügyi államtitkár hivatalos találkozóra utazott volna Szarajevóba és Banja Lukába. Miután a bosnyák kormány nem adott engedélyt a berepülésre, a rendelkezésre álló időkeretbe csak a Banja Luka-i látogatás fért bele. Keressük az alkalmat a szarajevói konzultációk lefolytatására.”