Nagy Márton: A februári élelmiszerinfláció 7% is lehet, az új vírusnak brutális hatása lehet
március 08., 10:32
menu
search
account_circle
Orbán: Budapesten nem fogunk újabb fejlesztéseket indítani
Bár az iparkamara gazdasági évnyitóján mondott beszédet Orbán Viktor szombat délelőtt, annak fókuszában inkább külpolitikai, világpolitikai gondolatok voltak, és azok között sem hallhattunk sok újdonságot. Az egyik ilyen az volt, hogy kerek perec kijelentette: Budapesten nem fognak újabb fejlesztéseket indítani.
„Budapest fejlesztéséről nem fogunk lemondani, de a korábbi arányok nem tarthatók fönn. Óriási beruházások zajlanak most is a városban, déli elkerülő vasútberuházás, Pázmány Péter Egyetem, több százmilliárd forint, a budai vár felújítása, hogy csak néhány említsek, a fonódó villamos… Tehát vannak nagy budapesti fejlesztési programok, de a most futókon kívül újabbakat Budapesten most nem tudunk indítani” – mondta a Nagy Elek kamarai elnök, Varga Mihály jegybankelnök és az inflációval hadakozó Nagy Márton gazdasági csúcsminiszter után előadást tartó kormányfő.
A fejlesztésre rendelkezésre álló forrásokat területfejlesztési alapon, „alapvetően vidéki célpontokra kell irányítanunk”. A miniszterelnök szerint a vidék felzárkóztatása fontos, hiszen Budapest az európai uniós fejlettség 165 százalékán áll. Fejlesztési pénzek lesznek, mondta Orbán, aki szerint „az uniós pénzek jönnek és jönni fognak”. Hogy csak a múlt év végével elveszítettünk 400 milliárdnyi uniós forrást, arra nem tért ki, olyan uniós pénzeket említett, mint például az agrártámogatások, amik automatikusan érkeznek az országba.
Orbán a beszédében elismerte, hogy az amerikai-európai vámháborún Magyarország is veszíthet, vagyis hogy az Egyesült Államok által az Európára kivetett vámok negatív hatást gyakorolnak a teljes európai gazdaságra és ezen belül a magyar gazdaságra is. De szerinte ezt ellensúlyozza majd az, hogy lesz egy amerikai-magyar gazdasági együttműködési csomag.
Beszélt arról, hogy miért vétózta meg a 26 másik EU-tagállammal szemben az unió Ukrajna-nyilatkozatát. „A dokumentum arról szól, hogy a következő időszakban még több fegyvert és pénzt kell adnunk Ukrajnába”, mondta Orbán, aki szerint három évig tartotta magát Magyarország az eddigi álláspontjához, „hiba lett volna ezt most feladni, amikor az Egyesült Államok is Magyarország álláspontjára került”. Ezért szerinte nem mi szigetelődtünk el valójában, hanem az Európai Unió, amely még mindig háborúra készül.
Nekünk ez már csak azért is felesleges szerinte, mert a háború után is lesz NATO, aminek a két legerősebb hadserege az USA és Törökország, akikkel stratégiai szövetségesek vagyunk. „A NATO szíve közepében vagyunk, képesek leszünk az ország katonai biztonságát garantálni”.
A német haderőfejlesztésről azt mondta, az rövid távon Magyarországnak is jó lesz, „nagyon-nagyon jó”, de közben egy olyan helyzetet eredményez, amit nem láttunk a II. világháború óta: Németországé lesz a legerősebb, legnagyobb európai hadsereg. „Hogy erre mi lesz az oroszok és az amerikaiak reakciója, azt még nem tudni.”
A februári időközi választáson győztes CDU és a leendő koalíciós társa, az SPD által tervezett nagyszabású fejlesztésekre úgy reagált: a németek láthatóan feladják a klasszikus németes pénzügyi fegyelmet, a 3 százalékos költségvetési hiánycélt. Hogy jó dolog-e középtávon is, hogy felfegyverzik Németországot és elengedik a német pénzügyi szabályokat, „ezt nem tudom önöknek megmondani”, de Orbán szerint minden abba az irányba mutat, hogy az EU egészében lazítanak a deficit- és államadósság-szabályokon.