Nekiment az ÁSZ Matolcsy alapítványának, és nagyon súlyos hiányosságokat állapítottak meg
március 17., 15:03
menu
search
account_circle
„Több bűncselekmény gyanújával” feljelentést tett a Számvevőszék az MNB-alapítványok gazdálkodása miatt
Három, a Magyar Nemzeti Bankot érintő jelentést tett közzé szerdán az Állami Számvevőszék. Az ÁSZ honlapján publikált jelentések a Magyar Nemzeti Bank működésének, az MNB-hez és Matolcsy György volt jegybankelnökhöz szorosan kötődő Neumann János egyetem működésének, valamint az MNB Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványának működésének vizsgálatával foglalkoztak.
A legtöbb problémát a legterjedelmesebb, az alapítványi gazdálkodásról szóló 373 oldalas jelentés sorolta fel. Ennek a dokumentumnak a legfontosabb állítása:
„Az ÁSZ az ellenőrzés során a feltárt tények alapján több bűncselekmény gyanúját állapította meg, ezért az ÁSZ tv. 30. § (1) bekezdése alapján az ügyészségen feljelentést tett.”
Ezt a mondatot egy három és féloldalas összefoglaló előzi meg, ennek számos fontos állítása, a feltárt súlyos hiányosságok listája már hétfőn napvilágot látott.
A most már nyilvános jelentés főbb állításai:
- az MNB 2014-ben 266,4 milliárd forinttal létrehozta a Pallas Athéné alapítványokat, amik 2019-ben összeolvadtak.
- Az alapítványok 2015-ben létrehozták az Optima Befektetési Zrt.-t a vagyon kezelésére, a befektetési döntések előkészítésének támogatására.
- Az Optima egyéb forrásbevonások eredményeként közel 500 milliárd forintnyi, jelentős részben (407 milliárd forint) közpénzből származó vagyonért felelt.
- A vagyonkezelést, a befektetéseket azonban „egy lényegében átláthatatlan, a valós vagyon értékelését szinte ellehetetlenítő, közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló gazdasági társaságok és magántőkealapok által alkotott cég- és befektetési struktúrán (Optima-csoport) keresztül hajtotta végre”. A jelentés szerint ebből sok milliárd forint Matolcsy György fiának környezetéhez, Matolcsy Ádám baráti társaságához került.
- A cég 2021-ben 255,8 milliárd forint, 2022-ben 278,5 milliárd forint, míg 2023-ban 279,1 milliárd forint értékben bocsátott ki kötvényeket, de mivel azok a valós piaci értéknél magasabb összeggel szerepeltek a könyvekben, csak ez akár 150 milliárdos veszteséget okozhatott az alapítványoknak.
- Az MNB menedzsmentje az alapító kontrollt egészen 2024-ig nem gyakorolta érdemben az alapítványok és a vagyonkezelő cég fölött.
- Az Optima Befektetési Zrt. 2021-ben még 116 milliárd forint adózott eredményt ért el, de ez 2022-re 4,2 milliárd forintra, majd 2023-ra mindössze 3,2 milliárd forintra csökkent.
- Ez év elejére súlyos likviditási helyzet alakult ki az alapítványnál, „a likviditási helyzet súlyosságát jelzi az Alapítvány felügyelőbizottságának 2025. január 18-án kelt, az MNB elnökének címzett levele, melyben a felügyelőbizottság elnökének értékelése szerint »az Alapítvány cél szerinti működése és fizetőképessége
közvetlen veszélyben van«”.
Az Optima, és így az egész MNB-alapítványok vagyona körüli magántőkealapok jelenségét többször is említi az ÁSZ. A számvevőszék megállapítása szerint a vagyonkezelésre egy országokon átívelő, rendkívül bonyolult céghálót építettek fel. Erre az ellenőrzés során nem találtak racionális indokokat, azt pedig kifejezetten az alapítói célokkal ellentétes volt a jelentéstervezet szerint, hogy mindezt magántőkealapok közbeiktatásával valósították meg.
„A magántőkealapra vonatkozó szabályok ismeretében felveti, hogy létrejöttének célja a befektetés közérdeklődés elől történő elrejtése lehetett” - állapították az Optima egyik, két héttel egy sokmilliárdos tranzakció előtt létrehozott magántőkealapjával kapcsolatban.
Külön kitérnek a lengyel GTC megvásárlására (ez a cég aztán 2024-ig több mint 40 milliárd forintot fizetett ki tíz olyan ingatlanért, amelyek a Matolcsy–Száraz-kör érdekeltségébe tartoztak). „A GTC S.A. részvényeinek megszerzésére vonatkozó döntésüket a kuratóriumi tagok néhány óra alatt hozták meg, egy kirívó szakmai hiányosságokat tartalmazó, a kockázatok és a várható hozam kapcsán megalapozatlan előkészítő anyag alapján” – írja a jelentés, a megalapozatlanságra példaként említve, hogy „a COVID-19 járvány hatásait hol előnyként, hol a befektetés kockázataként jelenítették meg”. Ráadásul a külföldi cégvásárlásokra – a GTC mellett a svájci Ultima Capital S.A. került még az Optimához – hitelt vett fel a cég, „ezzel lényegesen tovább növelte azok kockázatát”.
Miután Matolcsy Györgynek lejárt a megbízatása az MNB élén, utódja, a korábbi pénzügyminiszter, Varga Mihály azonnali személycseréket hajtott végre. Arról, hogy Matolcsyék hogyan sáfárkodtak az államtól kapott vagyonnal, a Válasz Online is nagyobb cikket a napokban, ebben azt is megírták, hogy a bonyolult céghálóban és magántőkealapos kavarásokban Matolcsy Ádám, a jegybankelnök fia Kovács Petra álnéven adott utasításokat.
A még tervezet formában lévő jelentés további fontos megállapításairól hétfőn itt írtunk bővebben.