Hídfoglalásokba torkollott az eheti tüntetés is

Lengyel Tamás színész mond beszédet, elmondása szerint közhelyes gondolatokat. Beszélt a szolidaritásról, ami fontos, de ma sajnos megszűnt. "Egymás mellett élünk, de közömbösen elfordulunk egymástól." Olyan országban szeretne élni, ahol "nem egymást marjuk, hanem összefogunk, és segítjük a rászorulókat".

Szerinte a gyülekezési jog korlátozása a kezdete annak, hogy lépésről lépésre mindenki kirekesszenek, aki nem bólint rá arra, amit a hatalom diktál. "A megosztottság, amit 15 éves szítanak, egy célt szolgál: Amíg mi egymással vitázunk, kisebbségeket gyűlölünk, (...) ne vegyük észre, hogy ők krokodilbőr táskával, ferrárival parádéznak, és ellopják a jövőnket, a lehetőségeinket, és a gyerekeink esélyét."

Azt mondja, 2026-ban mindenkit az urnák elé kell vinni. Szerinte el kell mondani a közösségünkben, hogy "miért szar ez a rendszer", és küzdeni kell a propaganda ellen. A civil szervezetek és a független média támogatására szólítja fel az embereket, valamint hogy ne vásároljanak neres cégektől.

Para-Kovács Imre újságíró mondott beszédet, de előtte csinált egy szelfit. Az író publicisztikai, retorikai dzsúdót hajtott végre, amit bonyolult volna összefoglalni egy rövid poszt keretei között. A lényeg valami olyasmi, hogy hosszas gondolkodás után arra jutott, hogy beszédében nem mondhat igazat, úgyhogy azt kell hogy mondja: "A rossz bűnhődni fog, a jó pedig megérdemelten trónra ül."

Rédai Dorottya mond beszédet, a Meseország mindenkiért című könyvet kiadó Labrisz egyesület tagja, genderkutató. "A Pride betiltása a szabad gyülekezés alapjogának durva korlátozása" - mondta Rédai, aki szerint a törvénymódosítás túlmutat a Pride-on. Ugyanakkor szerinte arról is nagyon szól, hogy az LMBTQIA emberek ne legyenek jelen a nyilvánosságban. Szerinte az ilyen jellegű oszt meg és uralkodj lépések nem gumicsontok, hanem a rendszer egyik szilárd oszlopa.

A kormány rendszerszinten nyúl bele a legmélyebb magánügyeinkbe, mondta, majd felsorolta, hogyan zajlottak az LMBTQIA emberek jogfosztásai:

• 2011. április: Az országgyűlés új Alaptörvényt fogad el, amely tiltja az azonos neműek házasságát.
• 2011. december: Új családvédelmi törvény, amely kirekesztő definíciót tartalmaznak, ami később az Alaptörvénybe is bekerül.
• 2012-13.: A nemzeti alaptanterv reformja, amellyel kiszednek a tankönyvekből mindent, ami a nemi szerepek társadalmi meghatározottságára és az LMBTQIA emberek létezésére utal.
• 2013. február: Új Ptk., amely nem teszi lehetővé az azonos nemű élettársak számára, hogy örökbe fogadják egymás gyerekét.
• 2016. március: Egyedül Magyarország utasítja el az Európai Bizottság által készített LMBTQI cselekvési tervet.
• 2019. május: Itt kezdődik az, ami most van. Kövér László párhuzamot von a pedofilok és a gyermeket nevelő azonos nemű párok között, "hozzátéve, hogy a normális homoszexuálisok alkalmazkodni próbálnak inkább".
• 2020. május: Eltörlik a transzneműek jogi elismerését.
• 2020. október: a Meseország mindenkiért megjelenése után Orbán azt állítja, hogy a melegek a gyermekekre veszélyesek. Ezzel készíti elő a következő évek támadásait.
• 2020. november: Megszüntetik az LMBTQIA emberek jogvédelme szempontjából fontos Egyenlő Bánásmód hatóságot.
• 2020. december: A transz embereke megbélyegző törvényt fogadnak el, miszerint az apa férfi, az anya nő. És törvénybe iktatják, hogy gyerekeket csak házastársak fogadhatnak örökbe.
• 2021. június: Elfogadják az úgynevezett gyermekvédelmi törvényt, amely minden tartalmat tilt, amely meleg vagy transznemű embereket jelenít meg. Tiltják az olyan iskolai programokat is, amelyek szerintük népszerűsítik a melegséget és a transzneműséget.
• 2021. augusztus: Bevezetik a fóliarendeletet, amely szerint az LMBTQIA szereplőket tartalmazó könyveket a többi könyvtől elkülönítve, fóliázva árulhatják csak - ha nincs kétszáz méteres körzetben templom vagy iskola.
• 2022. április: A választások napján "homo- és transzfób népszavazást" tartanak.
• 2024. április: A fóliarendeletet tovább szigorítják. A könyvterjesztőknek tájékoztatniuk kell a könyvboltokat a könyvek tartalmáról.
• 2025. március: Betiltják a Pride-ot, "álságosan a gyermekvédelemre hivatkozva", valamint jogilag megszüntetik a transznemű és interszex emberek létezését.

Hadházy arról beszélt, hogy egy ismerőse azt mondta neki, nem jön ki beszédet mondani, és sajnálja őket, hogy el fognak bukni. "Minket ne sajnáljon senki! Engem ne sajnáljon senki. Én fogom sajnálni ezt az országot, hogy ha ez nem sikerül. Én fogom sajnálni az ellenzéki és a nem ellenzéki honfitársainkat, ha ezt most engedjük. Én fogom sajnálni a meleg honfitársainkat, hogy ha most engedjük."

Hadházy azon filozofál, hogy az ilyen tüntetésekkel belesétálnak-e egy csapdába. Szerinte csak akkor, ha abbahagyják a tüntetést, mert akkor "benne maradnak a csiki-csukiban". Egy lehetőség van: "Menni előre."

A politikus már jövő hét keddre is bejelentett egy tüntetést a hídra, de azt már nem négy órára, hanem huszonnégyre.

Gulyás Gergely korábban felvetette, hogy a kormány a hídfoglalást is korlátozná. Hadházy szerint az, hogy be akarják tiltani az ilyen demonstrációt, azt mutatja, hogy ezt kell csinálni. A kormánypárti autósoknak, akiknek kellemetlenséget okozott a hídfoglalás, azt üzeni, értük is tüntetnek. Az ellenzéki autósoknak pedig, hogy jöjjenek. Szerinte ha célt érnek, akkor majd lehet közlekedni rendesen a hidakon.

Hadházy Ákos független képviselő és szervező elmondta, hogy a gyülekezési jog korlátozása miatt gyűltek össze a tüntetők. Szerinte a hatalom rájött, hogy hiába tilt be bármit is, "elmegyünk akkor is, mert nincs elég rendőre, hogy vegzáljon minket, amelyik megverne minket". Szerinte az erőforrás hiány miatt vezetett be a kormány kínai-orosz mintára tervezett "technofasiszta törvényt", amely lehetővé teszi a kamerákon keresztüli azonosítását azoknak, akik jogtalanul gyülekeznek.

Hadházy szerint ez a törvény csak a kezdet, amelyet azért hozott meg a hatalom, hogy a következő törvényeknél már ne menjenek ki tiltakozni az emberek. "A mai cél, hogy követeljük ennek a törvénynek a visszavonását." Arra, hogy van-e értelme a tüntetésnek, azt mondta, hogy az eddigi tüntetéseken az emberek tiltakoztak, és nem követeltek. "A különbség az, hogy amikor nem valósul meg a követelésünk, akkor folytatjuk, nem hagyjuk abba". Ezután azt próbálta skandáltatni a tömeggel, hogy "nem hagyjuk abba", ami többé kevésbé sikerült is.

Arról, hogy mit fognak csinálni, elmondta: "Lesznek nagyon komoly, nagyon jó felszólalók. Remélem a hangosítás már jobb. [Tudósítónk szerint a híd közepéről már nem nagyon hallani]." A beszédek után Hadházy azt mondta, szeretné, ha mindenki marad. Azt mondja, 10-ig törvényesen le lehet zárni a hidat. Azt mondta, ha ennek nincs hatása, legközelebb is kimennek.

És még bőven érkeznek az emberek. Aleva Márta ex-kutyapártos politikus, szervező megkérte Hadházy Ákost, hogy mondjon beszédet a híd budai oldalán található színpadról.

hogy a rendőrség a budai pillérhez tette a színpadot. Hadházy beszélt nekünk az esemény előtt kevéssel arról is, hogy annyiban tényleg igaza van Magyar Péternek, hogy az egész ügy egy csapda, hogy a hatalomnak az is jó, ha foglalkoznak ezekkel a jogokkal, mert akkor mondhatják, hogy melegbarát libsik, de nekik az is jó, ha a tüntetők elengedik a dolgot, és akkor mint kés a vajban, vihetik tovább a demokráciaszűkítő dolgaikat. Hadházy szerint addig nem szabad abba hagyni, amíg vissza nem vonják ezt a törvényt.

Így a Pest felől érkező embereknek át kell menniük a hídon. Tudósítóink szerint pár ezren lehetnek már a helyszínen, de folyamatosan érkeznek még.

Március 18-án, a gyülekezési törvény módosításáról szóló szavazás idején a Momentum képviselői, és Hadházy Ákos füstgyertyázással és szórólapokkal tiltakoztak.

Kövér László házelnök gyorsan (és szokásához híven) ki is osztott néhány rekordbírságot és eltiltást, most azonban nem elégedett meg ennyivel, büntető feljelentést is tett:

Bedő Dávid, dr. Hadházy Ákos, Lőcsei Lajos és ismeretlen tettesek ellen nyújtotta be a dokumentumot a Legfőbb Ügyészséghez, az Országgyűlés ülésén elkövetett rendbontás miatt.

A feljelentés indoklása tartalmazza, hogy 2025. március 18. napján az Országgyűlés ülésén a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvénynek a gyermekek védelmével összefüggő, valamint az ehhez kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazása során a feljelentettek az országgyűlési képviselőkre irányadó magatartási szabályokat megszegve, országgyűlési képviselő társaik testi épségét és egészségét veszélyeztetve jelentős mértékben megzavarták, illetve akadályozták az ülés menetét, azzal a kifejezett szándékkal, hogy megakadályozzák a törvény elfogadását.

Nem egyszerűen. A rendőrség korábban nem engedélyezte Hadházy Ákoséknak, hogy az Erzsébet hídon tartsanak demonstrációt, utóbb viszont a Kúria úgy találta, hogy nem volt elfogadható a rendőrség érve, miszerint a tüntetés sérti a közlekedés rendjét.

Így ma már tényleg a hídon lesz majd a tüntetés.

A meghirdetett program alapján ma az Erzsébet hídon öt felszólaló lesz:

• Rédai Dorottya (Labrisz);
• Para-Kovács Imre újságíró;
• Pankotai Lili vlogger;
• Lengyel Tamás színész;
• Perintfalvi Rita teológus.

Vélhetően azért Hadházy Ákos is mond majd egy-két szót.

Legutóbb, múlt kedden mintegy 2 órán keresztül tartottak a beszédek, aminek akkor az volt a funkciója, hogy ezalatt a két óra alatt is lezárják az Erzsébet hídhoz vezető utat.

Most viszont már eleve a hídon kezdődik majd a tüntetés.

Múlt hét pénteki, szokásos rádióinterjújában a miniszterelnök riporteri kérdésre kénytelen volt reagálni az utcai tiltakozásokra - meg is tette a maga módján.

Hogyan értékeli a tüntetéseket? - kapta meg a kérdést Orbán, aki inkább arról kezdett el beszélni, hogy meglátása szerint jelenleg van egy „provokációs verseny az ellenzék pártok között”. A miniszterelnök e tekintetben némileg belátó volt, ő úgy látja ugyanis, hogy „ellenzéki pártnak lenni nem könnyű, pláne ha a kormány ennyi mindent csinál”, de aztán inkább nem a gyülekezési törvény módosítását emelte ki, hanem a különféle (természetesen kivétel nélkül remek) gazdasági intézkedéseket kezdte el sorolni.

Szerinte az ellenzéknek ilyen helyzetben két lehetősége van:

• vagy konstruktív, és „a javaslatokhoz viszonyul, azokra reagál, javítani akar rajtuk” (mondta ezt úgy, mintha az ellenzék ilyen irányú javaslatait a kormány bármikor figyelembe vette volna ezt az elmúlt 15 évben...)
• vagy a provokációk felé fordul.

Miért nem csitul a tiltakozás? - szólt a következő kérdés.

Orbán szerint az ellenzék is tudja, hogy nem az van, amit mondanak, és ez látszik is rajtuk. Példaként pedig azt hozta fel, hogy a miközben „még a hidakat is lezárják, és azt mondják, hogy vége a demokráciának, de közben gyülekeznek”, vagyis „az események cáfolják őket”.

A miniszterelnök úgy véli, hogy az ellenzéki pártok láthatósági problémákkal küszködnek, ezért nem konstruktívak, hanem inkább egymással versengenek. Ezt ő érti - tette hozzá -, de mivel véleménye szerint egy nemzeti közösségben élünk, ezért „tekintettel lehetnénk egymásra”.

Orbán szerint „ha egy Pride-jellegű ügyről van szó, a liberálisok mindig felsírnak”, de nekik is tekintettel kell lenniük a többi emberre, és ha hidakat zárnak le, akkor a többi ember életét korlátozzák „szükségtelenül”.

Hidakat lezárni a miniszterelnök szerint sportjelleggel „nem normális dolog”.

Ezek alapján indokolt lehet valamiféle jogalkotói lépés? - aggodalmaskodott a riporter.

„Gondolkodunk rajta” - vágta rá a miniszterelnök, aki szerint bár olyasmik történtek az utóbbi időben (füstgyertyázás a Parlamentben, hídlezárás, útlezárás), amit még nem láttunk sosem, de azért megfontoltságra intett a kérdésben.

„Észnél kell lenni, a kormányoldalnak meg a többségnek. Nem szabad túl idegesen reagálni, törvénymódosításokkal is csínján kell bánni” - nyugtatott le mindenkit, majd kapásból hozzátette:

„De a hídlezárások hoztak egy olyan tanulságot, hogy a nem tüntető többség érdekeit garantálni kell.”

Amivel ráerősített arra, amit Gulyás Gergely a múlt heti Kormányinfón még csak pedzegetett.