• Még mindig a legjobb forgatókönyv, hogy nem a színtelen-szagtalan koalíciós jelölt Crin Antonescu, hanem a nyugatos Nicușor Dan lesz a szélsőjobboldali George Simion második fordulós ellenfele a romániai elnökválasztáson.
• Simion győzelme esetén koalíciós kormányzás jöhet a most leszerepelt, de a tavalyi parlamenti választást megnyerő szociáldemokratákkal.
• A román NER-től még messze vagyunk, Romániában ugyanis van számottevő nyugatos erő, ami a 2010-es, 2020-as évek Magyarországáról sokáig hiányzott.
• Ha Orbán Viktor 2026-ban nyer, akkor nem kizárt egy szerbiai forgatókönyv, amikor a Fidesz és az RMDSZ kiegyezik a helyi szélsőjobboldallal.
• A Marosvásárhelyen született Kiss Tamás szociológussal, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatójával beszélgettünk.

A romániai elnökválasztás első fordulóját a szélsőjobboldali George Simion nem várt arányban, 20 százalékpontos különbséggel nyerte meg. A második helyre Nicușor Dan független bukaresti polgármester futott be megelőzve a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt és az RMDSZ koalíciójának közös jelöltjét, Crin Antonescut.

Simion győzelme jóval nagyon annál, amit Călin Georgescu ért el a tavaly őszi, végül érvénytelenített elnökválasztáson, sőt: Simionra és Georgescura akkor összesen 3,1 millió ember szavazott, most csak Simionra 3,4 millió.

A koalíció elbénázta

„Bizakodóbb a hangulat annál, mintha Antonescu nyert volna” – mondta a hangulatot firtató kérdésünkre Kiss Tamás, aki Kolozsváron él, ahol a nyugatos Dan fölényesen nyert.

Az más kérdés, hogy talán még a világtörténelemben nem volt példa arra, hogy egy jelölt ilyen hátrányból fordítson. A szociológus szerint ennek a még mindig legnagyobb parlamenti erő, a Szociáldemokrata Párt az oka. A koalíció pártjai közül a kampányban éppen a szociáldemokraták eresztettek le a legjobban, híveik nagy része a függetlenként indul volt miniszterelnökre, Victor Pontára szavazott, nem pedig a hivatalos jelölt Antonescura. A koalíciós társ nemzeti liberálisok szavazótáborára is jellemző volt a fegyelmezetlenség, ott a progresszívebb, piacfundamentalistább Dan volt az alternatíva.

Az RMDSZ még viszonylag jól jött ki ebből, még ha a koalícióstársak részéről érték is támadások a magyarok alacsonyabb részvétele miatt. Azok a magyarok, akik elmentek, 70-80 százalékban fegyelmezetten Antonescura szavaztak.

Utólag már mindegy, mégis felmerül a kérdés: hogyan követhetett el a koalíció akkora baklövést, hogy egy tíz éve visszavonult politikust indít az elnökválasztáson? „A tárgyalásos, informális logika miatt indították, ő volt az a jelölt, aki mindhárom koalíciós társnak elfogadható volt” – mondta Kiss Tamás. Hiába adják a koalíció vezető erejét a szociáldemokraták, ők csúnyán leszerepeltek az őszi elnökválasztáson, jelöltjük a miniszterelnök Marcel Ciolacu nem jutott be a második fordulóba.

Nincs hová hátrálni

De vajon közbeszólhat-e az Alkotmánybíróság, érvénytelenítheti-e ezt a választást is? Simion a további küzdelmekből kizárt tavaly őszi győztessel, Georgescuval szavazott, mi több, azt mondta, hogy győzelme esetén főtanácsadója, esetleg még Románia miniszterelnöke is lehetne. „Remélem, hogy nem – mondta Kiss Tamás, aki már az orosz befolyás emlegetését sem vette komolyan. – Georgescu győzelmét a jelölt feltételezett karizmája, valamint a neoliberális gazdaságpolitikával való elégedetlenség okozta. Ez utóbbi volt különösen elsöprő. Annak nem látom különösebb értelmét, hogy egy újabb alkotmánybírósági döntéssel tovább húzzák az időt, nyilvánvalóan ezt nem lehet megtenni a végtelenségig.”

Különösen úgy, hogy a szélsőjobb még az őszihez képest is növelni tudta a rá szavazók számát, vélhetően a nem egységes szociáldemokraták szavazataival. A kutató szerint Romániában látható egy osztályalapú törésvonal, az állami újraelosztást igénylő munkásosztály tagjai, valamint az informális gazdaságban dolgozók nagy többsége van Simion mögött.