Gyászosan teljesített a magyar ipar az első negyedévben

A KSH első becslése alapján az ipari termelés jelentősebb mértékben hozzájárulhatott az első negyedéves rémes gazdasági teljesítményhez. A hivatal közlése szerint az első három hónapban ugyanis 4,4 százalékkal maradt el a teljesítmény az előző év azonos időszakától, ez pedig az elmúlt évek legrosszabb évkezdete:

• 2023-ban ugyanis 3,1 százalékos,
• 2024-ben pedig 4,1 százalékos volt a visszaesés mértéke.

Csak a március hónapot nézve sem szívderítőek a számok. Munkanaphatástól megtisztítva ugyan 0,1 százalékkal bővült az ipari termelés, ám havi szinten már az elmúlt időszakban is volt egyszer-egyszer pozitív teljesítmény, a lejtmenet ettől függetlenül sem tudott megállni. Legutóbb egyébként januárra közölt a KSH 0,8 százalékos havi szintű növekedést.

Éves bázison a nyers adat szerint stagnált az ágazat teljesítménye, munkanaphatástól megtisztítva viszont 5,4 százalékos volt a visszaesés. A jelentős különbség oka, hogy idén márciusban 2 munkanappal több volt, mint tavaly. A márciusi adat ugyanakkor érdemben nem változtatott a tényen, gödörben van az ágazat. A 2021-es év átlagához mérten ugyanis 11,1 százalékos az elmaradás, ami gyakorlatilag stagnálást jelent a februári mélyponthoz képest, amikor is 11,2 százalékos volt az elmaradás mértéke.

A részletes adatokat majd csak két hét múlva közli a KSH, annyit viszont már elárultak, hogy „a feldolgozóipari alágak többségében csökkent a termelés volumene az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A legnagyobb súlyú alágak közül a járműgyártás, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása bővült az egy évvel korábbihoz viszonyítva, ugyanakkor a villamos berendezés gyártása visszaesett”.

Vagyis a magyar gazdaság húzóágazata, a járműgyártás pozitív teljesítményt nyújtott, a magyar kormány egy csodafegyverének szánt akkugyártás pedig továbbra is szenved.

Eközben a magyar iparral szorosan összekapcsolódó német ipar meglepően jó teljesítményt nyújtott márciusban. Februárhoz képest 3 százalékos bővülés történt, ami még az elemzőket is meglepte, hiszen ők mindössze 0,8 százalékos növekedésre számítottak a Portfolio szerint. A német feldolgozóipar teljesítménye majdnem minden ágazatban javult: az ipari termelés februárhoz képest 3,6 százalékkal nőtt, különösen az autóipar (+8,1 százalék), a gyógyszeripar (+19,6 százalék) és a gépgyártás (+4,4 százalék) járultak hozzá az emelkedéshez.

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint a gyenge ipari teljesítmények sorozata egyre közelebb visz minket a törésponthoz. „Ahhoz a ponthoz, amikor a vállalatok tömegével döntenek majd úgy, hogy egész egyszerűen már nem éri meg, túl költséges a munkaerő tartalékolása. Két évnyi lejtmenetet követően egyelőre nem úgy néz ki, hogy 2025 lenne az az év, amikor a magyar ipar kimászik a gödörből. Sőt, egyelőre úgy tűnik, hogy még a gödör alját sem feltétlenül sikerült elérni”.

A szakértő szerint nincs jele egyértelmű fordulatnak az ipari kilátásokban, a német ipar éledezése ugyan biztató jel, de egy hónap teljesítményét kár trendszerű javulásnak beállítani. Összességében így az exportra termelő szektorok kilátásai összességében borúsak maradtak, a belpiacra termelő szektorok azért bízhatnak abban, hogy a fogyasztás növekedése fennmarad, de „nagyon úgy tűnik, hogy az egyre több kormányzati beavatkozás nem szándékolt következménye a fogyasztói elbizonytalanodás és az óvatossági motívum újbóli felerősödése lehet. Emiatt pedig a belföldi ipari fellendülés sem tűnik már annyira biztosnak. Ugyanakkor, még ha lesz is felpattanás itt, az exportszektor túlsúlya miatt ez csak csepp lesz az „ipari” tengerben és összességében az ipar 2025 egészében is érdemben visszahúzhatja a magyar gazdaság teljesítményét”.