A szabad sajtó és civil szervezetek ellehetetlenítése ellen tüntetnek a Kossuth téren

Ács Dániel és Rényi Pál Dániel élőben kommentálják és elemzik is az eseményeket.

A cikk folytatódik

Azok közül, akikkel beszéltünk, többen is úgy érzik, ez egy olyan végső vonal, amit ha átlép a kormány, nincs visszaút. "Ez már Oroszország, tessék mondani?" – tette fel az adekvát kérdést egy idős férfi. Ő nem ezért akart rendszerváltást, hogy felnevelje a gyerekeit, az unokái meg újra diktatúrában éljenek.

Egy fiatal lány szerint semmi esélye annak, hogy ezt a törvényt ne szavazzák meg. Akkor miért van itt? "A lelkiismeretem így tiszta. Aztán ha nagyon gáz lesz a helyzet, legfeljebb kicsekkolunk. Máshol is lehet élni" – vonja meg a vállát, a barátja meg bólogat.

Kicsit fura, de a rendkívül NER- kompatibilis Tóth Gabi legnagyobb slágere, az Elég volt szól éppen.

Pócs János, a Fidesz országgyűlési képviselője úgy tudja, a héten már szavazhat is a parlament az „átláthatósági” törvényről. A képviselő erről a Partizán élő adásában nyilatkozott, amikor a Harcosok klubja rendezvényre érkezett.

A párbeszéd így zajlott:

- Mikor fognak szavazni erről?
- A közeljövőben. Valamelyik nap.
- Még a jövő héten?
- Valószínűleg igen.
- Gyorsított eljárásban megy át?
- Sietünk, igen.

Eddig azt lehetett tudni, hogy hétfőn az igazságügyi bizottság tárgyalja, kedden pedig a parlamentben tartanak vitát Halász János törvényjavaslatáról. Pócs János válasza szerint viszont szavazás is lehet.

A cikk folytatódik

• Kicsit megcsúszva, de a héten mégiscsak megérkezett a miniszterelnök által februárban beígért nagytakarítás.
• A fideszes Halász János kedd este „a közélet átláthatóságáról” címmel benyújtotta a törvénycsomagját, ami alapján a Szuverenitásvédelmi Hivatal jegyzéket készíthet a kormánynak azokról a civil szervezetekről és sajtóorgánumokról, amik szerinte veszélyeztetik Magyarország szuverenitását.
• Ezeket a szervezeteket pénzügyi bírságokkal és akár tiltással is szankcionálhatják.
• A nyilvánosság szabad része soha nem látott módon reagált: a legnagyobb magyar szerkesztőségek közös műsorban álltak ki. Ezt a rendkívüli élő adást ide kattintva tudjátok visszanézni.
• Az év elején Orbán nagytakarítós bejelentése után azt mondtuk, mindez minket is érinthet. Nem riogattunk alaptalanul, eljött a pillanat, hogy a hatalom már közvetlenül, létében fenyegeti a kormánytól független szerkesztőségeket.

Hosszas felvezetés után ma szárnyat bont a Harcosok Klubja is, a fideszes megarendezvényről ilyen inspiráló képek készültek már a kezdés előtt is:

Amiről valószínűleg sokaknak eszébe juthat egy másik Legendás Tarkó, még a rendszerváltás hajnaláról:

A Harcosok Klubjáról is tudósítunk.

A cikk folytatódik

A nemzeti szuverenitásunk nagyhatalmú őre, Lánczi Tamás szerint az átláthatóságinak nevezett törvényjavaslat szellemi inspirációja nem Oroszországból, hanem az Egyesült Államokból jön. Szerinte ha valaki veszi a fáradságot, hogy megnézze az érintett törvényeket, törvényjavaslatokat, akkor világosan látszik, hogy azok az 1938-as, a külföldi ügynökökről szóló amerikai törvénnyel állíthatók párhuzamba.

„Ott is ugye jegyzékbe kell venni azokat a szervezeteket, amelyeknél, sőt otthon maguknak kell jelentkezni, hogy regisztrálják őket, (…) amelyeket külföldről finanszíroznak, majd idegen hatalom irányítása alatt állnak. (…) A magyar törvény, az erre hasonlít, az amerikai törvényre, úgyhogy nem Moszkvára kell tekinteni, hanem Washingtonra kell tekinteni, mert ott lehet megtalálni a magyar törvénynek a mintáját.”

Lánczi szerint ráadásul a magyar törvény számos tekintetben éppen sokkal szofisztikáltabb és sokkal enyhébb, mint az amerikai, például az amerikai törvénynek van egy megbélyegző jellege, mert az minden külföldről finanszírozott sajtót külföldi ügynöknek nevez, „a magyar törvény nem csinál ilyet.”

Az amerikai törvényre való hivatkozás egyébként nem most kezdődött. Már 2017-ben a civiltörvény kapcsán Orbán a FARÁ-ra hivatkozott, majd 2023 végén, a szuverenitásvédelmi törvény elfogadásának időszakában arról értekezett a Magyar Nemzet névtelen szerzője, hogy a szuverenitásvédelmi törvény nem orosz, hanem amerikai példa alapján született. Meglepőnek semmiképp nem nevezhető módon hatalommal mindig, minden körülmények között is egyetértő Ifj. Lomniczi Zoltán szintén erre a következtetésre jutott.De mennyire hasonlít valójában az eltakarítási törvény a Lánczi Tamásék által bőszen emlegetett 1938-as amerikai a külföldi ügynökök nyilvántartásba vételét előíró törvényre (Foreign Agents Registration Act, FARA)? A szabályozás lényegét tekintve nem igazán.

A cikk folytatódik

A következő felszólalókra lehet számítani a tüntetésen:

• Szabó Márton (Csoki, Jólvanezígy),
• Pankotai Lili,
• Mérő Vera,
• Osváth Zsolt,
• Hodász András,
• Lengyel Tamás,
• Kovács Vera,
• Móra Veronika.

Műsorvezető: Tóth Jakab

A Facebookon néhány nappal ezelőtt jelent meg az az esemény, amely vasárnap délután 17 óra 30 percre hirdetett meg demonstrációt a Kossuth térre a nagytakarítási törvény elleni tiltakozásként.

A leírásban az szerepel:

„A szabad sajtó és civil szervezetek ellehetetlenítése korlátozza a szólásszabadságot és a lehetőségünket, hogy objektívan tájékozódjunk a közéletről valamint abban, hogy támogassuk egymást. A törvényjavaslat elfogadása lehetővé teszi hogy a kormányunk a neki nem szimpatikus médiumokat és szervezeteket cenzúrázza, ezzel még jobban teret adva a propagandájának, akaratának. Álljunk ki közösen az igazságért, álljunk ki közösen egymásért!”

Bár az eseményre gyorsan kezdtek gyűlni az érdeklődők, sokan feltették a kérdést: ki szervezi azt?

A tüntetést Racskó Ádám jelentette be, aki a nagy érdeklődésre tekintettel a következőket írta magáról:

„Én egy átlagos egyetemista vagyok, nincsen politikai múltam, nem kapcsolódom semmilyen szervezethez. Lelkes tüntető vagyok, aki sok ismerőst szerzett ezeken a tüntetéseken. Ezekkel az ismerősökkel fogalmazódott meg bennünk, hogy szeretnénk aktívabban is fellépni a kormány ellen, és ez a tüntetés az első ilyen próbálkozásunk.”

Továbbá azt is jelezte: „fontosnak tartjuk a pártpolitika nélküli fellépést, hiszen nem szeretnénk hogy ez bárkinek elvegye a kedvét a közös kiállástól.”

Bár a tavaszi nagytakarítást Orbán Viktor februári évértékelőjében még húsvét előttre ígérte, kicsit azért túlcsúsztak. De nem lankadtak. Május 13-án 23:38-kor a fideszes Halász János A közélet átláthatóságáról címmel benyújtotta a törvénycsomagját, ami alapján a Szuverenitásvédelmi Hivatal jegyzéket készíthet a kormánynak azokról a szervezetekről, amik szerinte veszélyeztetik Magyarország szuverenitását. Ezután ezek a szervezetek

• nem kaphatnak a személyi jövedelemadó felajánlható 1 százalékának támogatásaiból;
• külföldi támogatásokat csak a pénzmosás elleni szerv, azaz a NAV engedélye alapján fogadhatnak el;
• a vezető tisztségviselők, alapítók, valamint felügyelő- vagy ellenőrző bizottság tagjainak vagyonnyilatkozati kötelezettsége lesz az országgyűlési képviselőkre vonatkozó tartalommal és formában. A vagyonnyilatkozatokat a kormány honlapján hozzák nyilvánosságra;
• a szervezet és annak irányítói kiemelt közszereplőnek számítanak a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint.

A Fidesz javaslata szerint az a jogi személy vagy más szervezet – tehát civilekre és gazdasági társaságokra is vonatkozik a törvény – veszélyezteti Magyarország szuverenitását, ami „külföldi támogatásból a közélet befolyásolására irányuló tevékenységet végez”, amivel sérti, negatív színben tünteti fel

• Magyarország független, demokratikus, jogállami jellegét;
• a magyar nemzet egységét és összetartozását, a határainkon kívül élő magyarok sorsáért való felelősséget;
• a házasság, a család és a biológiai nemek elsődlegességét;
• a béke, a biztonság és a más országokkal való együttműködést;
• Magyarország alkotmányos önazonosságát, keresztény kultúráját.

Valamint az is ugyanilyen veszélyes, ha a külföldi támogatást kapó szervezet az előbb felsorolt alkotmányos értékek elleni fellépést támogat. (Például, ha nem szeretnék, hogy Magyarország jogállam legyen.)

A cikk folytatódik