Halász: Senki nem akar betiltani semmit ebben a törvényben, de a legjobb eszköz arra, hogy hatékonyan fellépjünk az ukrán propaganda ellen

Illés Boglárka, a Fidesz képviselője folytatta Halász után.

Ez a törvényjavaslat nem szól másról, mint a múlt történelmének és földrajzának tanulságáról, ugyanis ez a törvény garanciát jelenthet arra, hogy Magyarország később is önállóan, szabadon dönthessen saját sorsáról, kezdte kicsit homályosan a képviselőnő.

Majd egy térhasonlatot hozott, amelynek lényege volt, hogy minél átláthatóbb egy tér, annál biztonságosabb. Vajon ki ne akarná átláthatóvá tenni a közéletet? - tette fel a kérdést. Illés szerint a törvényjavaslat világos és méltányos keretet akar adni a magyarországi szervezetek átláthatóságára, „amellyel teljes szektorok, területek hitelessége növekedhet”.

Ő is felemlegette a 2022-es választások példáját, amely bizonyítja, hogy a külföldi befolyás valós fenyegetés. A cél, hogy ilyen esetek ne fordulhassanak elő újra. Külföldi finanszírozású médiumok, sőt álcivil szervezetek is befolyásolhatják a közéletet. Ugyanakkor szerinte a hivatal nem büntetni akar, hanem átláthatóságot akar.

A törvényjavaslat szerinte nem egyedülálló, Szlovéniában, Görögországban és Finnországban is átláthatóságra törekszenek (az nem volt világos, mely területen), de az élen az Egyesült Államok jár ebben.

A törvényjavaslat nem a véleményeket korlátozza, hanem a pénzforrásokat feltárja, mondta. Beszéde végén megköszönte Halász Jánosnak, hogy a törvényjavaslattal Magyarország szuverenitásának pajzsát erősíti. Az ellenzéket pedig arra kérte, hogy ,,értelmezzék" a törvényt.

Arató és Jámbor képviselőt figyelmezteti Latorcai János, hogy a viselkedésük kizárást von maga után, "ne kényszerítsenek", kérte, hogy így kelljen döntenie.

A tavasszal vették őrizetbe Ekrem Imamoglu isztambuli főpolgármestert, aki esélyes kihívója lehetett volna Erdogan elnöknek a 2028-as választáson. (Megjegyezzük, ez is egy átvételre érdemes forma lehet a mai magyar hatalomnak, nem vagyunk benne biztosak, hogy a harcosok nem törik ezen is a fejüket.)

A letartóztatottak között újságírók is vannak. Egyikük éppen a városháza előtt tudósított, amikor őrizetbe vették, kilenc másik újságírót pedig egy hajnali razzia után vittek el. Az újságírók többsége fotós. Ez nem véletlen, hiszen elég látványos képek készülnek az ellenállásról, például a hatalom által bevetett könnygázról vagy vízágyúzásról.

A fenti képet Yasin Akgul nevű török fotós újságíró lőtte, aki egyike annak a hét embernek, akiket a rendőrség az otthonában kapott el március 23-án. Azzal vádolják őket, hogy illegális megmozdulásokon vettek részt.

„Ez az üzenet minden újságírónak szól. Ne fényképezzetek, ne beszéljetek, ne filmezzetek. Azzal rémítik meg a többieket, hogy ha visszamennek a terepre, ezzel kell szembesülniük” – mondta, hozzátéve, többen már a márciusi intézkedések után felhagytak a munkájukkal. Azt is elmondta, hogy sok szabadúszó munkatársa elhagyta Törökországot, mert vagy megvádolták őket, vagy vádat terveztek emelni ellenük.

Akgult két nap után engedték ki a börtönből.

Csak tudnánk, honnan olyan ismerős a módszer. Törökországban csak azoknak a médiumoknak jár állami hirdetés, amelyek nem írnak rosszat a hatalomról. De ez nem elég. A televíziókat és rádiókat felügyelő tanács (RTÜK) hatalmas bírsággal sújtja a rendszerkritikus médiumokat. A nyomtatott sajtó – Törökországban is visszaszorulóban van, de mégiscsak egy 85 milliós, nem 10 milliós piacról beszélünk – a nyomtatási költségek emelkedése miatt csökkenő oldalszámon jelenik meg. (Forrás: rsf.org)

Vagyis már megmutattuk a múlt héten, de azért ismétlés a tudás anyja (aki mindig nő és ideális esetben szja-mentes). Egy példa:

Régi cím:

Új cím:

A cikk folytatódik

Mi van nem elég amit a gyuribácsi halyit nektek júdásezüs mi tiszteséges Magyar Embertöl vennétek el aszt a kicsit is apátok fas

Az alaptörvény öt passzusát nevesíti a törvénytervezet, mint amikről nem lehet vitát folytatni. Akinek fejből megvan az összevissza módosított alkotmány szövege, annak csak annyit mondok: B/1), D, L/1, Q/1, R/4.

Akinek nincs, az cikkünkben talál részleteket, hogy miről nincs vita. Például arról egyébként, hogy Magyarország független, demokratikus jogállam.

A cikk folytatódik

Éppen Budapesten rendezik a Türk Államok Szervezetének Informális Csúcstalálkozóját.

Nem is jöhettek volna jobbkor, mint most, amikor a magyar parlament tárgyalja a független sajtó mellett a civilszféra egy részét is ellehetetlenítő törvényjavaslatot.

Ha valakiknek, nekik biztos van néhány jó ötletük a magyar sajtószabadság elmélyítésére. A Riporterek Határok Nélkül minden évben rangsorolja az egyes államokat a sajtószabadság helyzete szerint.

Magyarország ezen még mindig túl jó, a 68. helyen áll Málta és Chile között. (Szomszédaink közül egyedül a Szerbek vannak hátrébb, de még a háborús Ukrajna is megelőz minket.)

És most nézzük a türk tanítómestereket:

• 141. Kazahsztán
• 144. Kirgizisztán
• 148. Üzbegisztán
• 159. Törökország
• 167. Azerbajdzsán

A nagytakarítási törvény vitája alatt a türk országok elmúlt éveiből idézünk fel néhány nevezetes sajtótörténeti esetet.

A török média 90 százaléka állami ellenőrzés alatt áll, de vannak még szigetek, ilyen a Fox TV vagy a Halk TV, valamint néhány hírportál, így a BBC vagy a Deutsche Welle török kiadása.

A 2023-as választások óta rendszeresek a tömeges letartóztatások, sokszor a tüntetésekről hurcolják el az újságírókat.

Rendszerszintűek a még megmaradt kritikus sajtó elleni perek, az igazságszolgáltatás alárendelése a politikának.

(Forrás: rsf.org)

A török hatalom sem rest vigyázó szemeit Moszkva felé vetni. Már készül az idegen érdeket képviselő ügynökök, azaz a független újságírók elleni szabályozás. Úgy látszik, nem elég már a cenzúra, amit a kényes tartalmak, így főleg a korrupciós témák elleni küzdelemben vet be a hatalom. (Forrás: rsf.org)

és az eddigi tapasztalatok alapján ez nem sok jó jelent a jogállamiságnak

A cikk folytatódik

Miután a parlamenti jegyző ismertette, hogy melyik frakció mennyi időt kapott a négyórás vitából (itt felsoroltuk), az ülést vezető Latorcai János közölte, hogy

• a Momentum a teljes időkeretét átadja a Párbeszédnek,
• míg az MSZP átad 5-5 percet a DK-nak és a Párbeszédnek, továbbá 10 percet Csárdi Antalnak.

A nagytakarítási törvényjavaslatról szóló vita a 30. pont volt az országgyűlés napirendjében, ezért az csak kedden délután 5 után tudott elkezdődni, de a vita hosszát előzetesen négy órában maximalizálták, ezért nem fog az éjszakába nyúlni. A vita Halász János, a törvényjavaslat benyújtójának felszólalásával kezdődik.

Halász szerint azt elmúlt években Magyarország szuverenitását súlyosan sértő tevékenységek volt, szerinte elég csak a 2022-es külföldi kampánypénzekre gondolni, amelyeket az ellenzék használt. Szerinte ezt erősíti, az év elején kirobbant USAID botrány is, amely leleplezte ezeket a hálózatokat.

„Egész egyszerűen nem engedhetjük meg, hogy ez folytatódjon, nem nézhetjük tétlenül, ahogy az álcivil szervezetek megpróbálják tönkre tenni Magyarországot” - mondta.

Szóba hozta Ukrajna EU-s támogatását, amely ezeknek a civil szervezetnek a célja Halász szerint. Ezután megnevezés nélkül beszélt egy portálról, amelyen a Hivatal 240 olyan cikket talált csak 2025-ben, amely ukrán propagandát terjeszt. A törvényjavaslat elfogadásával tiszta vizet önthetünk a pohárba, mondta Halász, mire az ellenzék hallhatóan felhördült.

A nemzetbiztonsági bizottságon is elhangzott, hogy Ukrajna lejárató kampányt kezdett Magyarországgal szemben, a most tárgyalt törvény a legjobb eszköz az ukrán propaganda ellen, folytatta.

Halász újból ismertette a javaslat tartalmát, többször is hangsúlyozva, hogy három feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy valaki felkerüljön a hivatal listájára. (Mintha ezeknek a feltételeknek olyan nehéz lenne megfelelni).

Ezután bírálta az ellenzéket, amiért állítólag hazudtak például arról, hogy két nap alatt fogják átverni a törvényt, miközben szerinte az csak valamikor júniusban fog megtörténni, ahogy az se igaz, hogy ne hallgatnának meg EP-képviselőket a törvényjavaslattal kapcsolatban. Erre akkora hőbörgés jött az ellenzék tagjaitól, amit Halász nem tudta folytatni a beszédet, rájuk szólt, hogy most se tudnak viselkedni. Aztán újra elismételte a három feltételt.

A kormány támogatja a javaslatot, annyira, hogy azok a kormánytagok, akik képviselők, maguk is csatlakoztak a törvényjavaslat benyújtójához, nevüket adták hozzá – mondta Répássy Róbert államtitkár, aki a kormány nevében szólt hozzá a vitához. A törvényjavaslat karakterének az átláthatóság áll a középpontjában, „hiszen a választói akarat befolyásolása, különösen, ha az külföldi támogatásból történik, minimum az átláthatóságot követeli meg”, de Répássy szerint európai gyakorlat a tiltás is az ilyen esetekre. Répássy 20 percet beszélhetett volna, ennek a negyedét sem használta el.

Ez már a 10. keddi tiltakozása.

A cikk folytatódik