Halász: Senki nem akar betiltani semmit ebben a törvényben, de a legjobb eszköz arra, hogy hatékonyan fellépjünk az ukrán propaganda ellen

A DK vezérszónoka szerint a kormánypárti képviselők szerint nem az a baj, hogy szétlopták az országot, hanem az, hogy ezt a sajtót megírja. Az ország forrong, az embereknek elegük van a rongyrázó fideszes milliárdosokból, miközben nincs orvos, tanár, a nyugdíjak elértéktelenednek. És ilyenkor a kormánypártiak szerint az a megoldás, hogy nem őket kell hibáztatni, hanem a sajtót, a civileket, Brüsszelt, Gyurcsányt, Dobrevet, a gyíkembereket.

A kormánypártiak rettegnek, nem tűrik az ellenvéleményeket, a vitát. Szerinte az 5 kifogásolt pont azt jelzi, hogy a kormány a baloldallal nem akar vitatkozni. Ez az 5 pont a jobboldali, populista politika alappillére. Azt mondja, hogy őket ez a tiltás nem fogja elrettenteni. Felsorolja a pontokat, azt mondja, a DK kiáll a szabad, független, "és ha a feltételeket teljesíti", a putyinista Orbánnal szemben az EU-tag Ukrajna mellett, a melegek mellett, továbbra is igazságtalannak tartja a határon túli magyarok szavazati jogát. A fideszes alaptörvényt, amit a szerinte undorító gyerekjátékhoz, a slime-hoz hasonlónak nevezett, szintén nem lehetne kritizálni, de ők ezt is kritizálni fogják.

Mit tehetünk ebben a helyzetben?, kérdezte, és meg is válaszolta: két dolgot. Támogatni fogják, akiket a kormány el akarja nyomni a hangját. A másik pedig, hogy az EU intézményeihez fordulnak. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy szomorúan látja: az ő egyetlen ellenzéki EP-képviselő a teremben. Szerinte a kormány ezzel a törvénnyel féllábbal már elkezdi a kilépést az EU-ból.

Jövő tavasszal a bal- és jobboldali ellenzék le fogja váltani ezt a kormányt. "Addig is csak azt tudom mondani, hogy minden egyes szerkesztőség, amit bezáratnak, minden egyes civil szervezet, amit ellehetetlenítenek, hozzá fog járulni ahhoz, hogy megbukjanak. Ez a törvény sem fogja megmenteni Önöket."

Nem lett igazuk azoknak, akik Iszlam Karimov elnök-diktátor 2016-os halála után arra tippeltek, erősödnek majd a szabadságjogok Üzbegisztánban. Az országban valódi ellenzék nincs, csak külföldön. Valódi sajtó szintén csak külföldön működhet, oldalaik Üzbegisztánban blokkolva vannak.

Magántulajdonú tv-csatorna nincs. Az állami tv és rádió kizárólag propagandát sugároz. Vannak ugyan magánrádiók, ezek azonban nem kritizálják a helyi viszonyokat, mert tartanak a bezárástól. A nyomtatott sajtó kizárólag a hatalomnak tetsző híreket közöl.

A szabadság kis szigetei azok a helyi kis online lapok, amelyek nem regisztráltak hivatalos sajtóorgánumként, ezzel viszont azt kockáztatják, hogy bármikor büntetőeljárást indíthatnak ellenük vagy súlyos bírságot szabhatnak ki rájuk. (rsf.org)

Az autoriter országokban az is politika, ami nem politika. A 2023-as 45 ezer halálos áldozatot követelő törökországi földrengés után pénzbírságot szabtak ki, mert a műsorszolgáltató szerint kifogásolható módon tudósítottak (értsd: tudósítottak) a földrengésről.

Telex, 444, Partizán.

A cikk folytatódik

Illés Boglárka, a Fidesz képviselője folytatta Halász után.

Ez a törvényjavaslat nem szól másról, mint a múlt történelmének és földrajzának tanulságáról, ugyanis ez a törvény garanciát jelenthet arra, hogy Magyarország később is önállóan, szabadon dönthessen saját sorsáról, kezdte kicsit homályosan a képviselőnő.

Majd egy térhasonlatot hozott, amelynek lényege volt, hogy minél átláthatóbb egy tér, annál biztonságosabb. Vajon ki ne akarná átláthatóvá tenni a közéletet? - tette fel a kérdést. Illés szerint a törvényjavaslat világos és méltányos keretet akar adni a magyarországi szervezetek átláthatóságára, „amellyel teljes szektorok, területek hitelessége növekedhet”.

Ő is felemlegette a 2022-es választások példáját, amely bizonyítja, hogy a külföldi befolyás valós fenyegetés. A cél, hogy ilyen esetek ne fordulhassanak elő újra. Külföldi finanszírozású médiumok, sőt álcivil szervezetek is befolyásolhatják a közéletet. Ugyanakkor szerinte a hivatal nem büntetni akar, hanem átláthatóságot akar.

A törvényjavaslat szerinte nem egyedülálló, Szlovéniában, Görögországban és Finnországban is átláthatóságra törekszenek (az nem volt világos, mely területen), de az élen az Egyesült Államok jár ebben.

A törvényjavaslat nem a véleményeket korlátozza, hanem a pénzforrásokat feltárja, mondta. Beszéde végén megköszönte Halász Jánosnak, hogy a törvényjavaslattal Magyarország szuverenitásának pajzsát erősíti. Az ellenzéket pedig arra kérte, hogy ,,értelmezzék" a törvényt.

Arató és Jámbor képviselőt figyelmezteti Latorcai János, hogy a viselkedésük kizárást von maga után, "ne kényszerítsenek", kérte, hogy így kelljen döntenie.

A tavasszal vették őrizetbe Ekrem Imamoglu isztambuli főpolgármestert, aki esélyes kihívója lehetett volna Erdogan elnöknek a 2028-as választáson. (Megjegyezzük, ez is egy átvételre érdemes forma lehet a mai magyar hatalomnak, nem vagyunk benne biztosak, hogy a harcosok nem törik ezen is a fejüket.)

A letartóztatottak között újságírók is vannak. Egyikük éppen a városháza előtt tudósított, amikor őrizetbe vették, kilenc másik újságírót pedig egy hajnali razzia után vittek el. Az újságírók többsége fotós. Ez nem véletlen, hiszen elég látványos képek készülnek az ellenállásról, például a hatalom által bevetett könnygázról vagy vízágyúzásról.

A fenti képet Yasin Akgul nevű török fotós újságíró lőtte, aki egyike annak a hét embernek, akiket a rendőrség az otthonában kapott el március 23-án. Azzal vádolják őket, hogy illegális megmozdulásokon vettek részt.

„Ez az üzenet minden újságírónak szól. Ne fényképezzetek, ne beszéljetek, ne filmezzetek. Azzal rémítik meg a többieket, hogy ha visszamennek a terepre, ezzel kell szembesülniük” – mondta, hozzátéve, többen már a márciusi intézkedések után felhagytak a munkájukkal. Azt is elmondta, hogy sok szabadúszó munkatársa elhagyta Törökországot, mert vagy megvádolták őket, vagy vádat terveztek emelni ellenük.

Akgult két nap után engedték ki a börtönből.

Csak tudnánk, honnan olyan ismerős a módszer. Törökországban csak azoknak a médiumoknak jár állami hirdetés, amelyek nem írnak rosszat a hatalomról. De ez nem elég. A televíziókat és rádiókat felügyelő tanács (RTÜK) hatalmas bírsággal sújtja a rendszerkritikus médiumokat. A nyomtatott sajtó – Törökországban is visszaszorulóban van, de mégiscsak egy 85 milliós, nem 10 milliós piacról beszélünk – a nyomtatási költségek emelkedése miatt csökkenő oldalszámon jelenik meg. (Forrás: rsf.org)

Vagyis már megmutattuk a múlt héten, de azért ismétlés a tudás anyja (aki mindig nő és ideális esetben szja-mentes). Egy példa:

Régi cím:

Új cím:

A cikk folytatódik

Mi van nem elég amit a gyuribácsi halyit nektek júdásezüs mi tiszteséges Magyar Embertöl vennétek el aszt a kicsit is apátok fas

Az alaptörvény öt passzusát nevesíti a törvénytervezet, mint amikről nem lehet vitát folytatni. Akinek fejből megvan az összevissza módosított alkotmány szövege, annak csak annyit mondok: B/1), D, L/1, Q/1, R/4.

Akinek nincs, az cikkünkben talál részleteket, hogy miről nincs vita. Például arról egyébként, hogy Magyarország független, demokratikus jogállam.

A cikk folytatódik

Éppen Budapesten rendezik a Türk Államok Szervezetének Informális Csúcstalálkozóját.

Nem is jöhettek volna jobbkor, mint most, amikor a magyar parlament tárgyalja a független sajtó mellett a civilszféra egy részét is ellehetetlenítő törvényjavaslatot.

Ha valakiknek, nekik biztos van néhány jó ötletük a magyar sajtószabadság elmélyítésére. A Riporterek Határok Nélkül minden évben rangsorolja az egyes államokat a sajtószabadság helyzete szerint.

Magyarország ezen még mindig túl jó, a 68. helyen áll Málta és Chile között. (Szomszédaink közül egyedül a Szerbek vannak hátrébb, de még a háborús Ukrajna is megelőz minket.)

És most nézzük a türk tanítómestereket:

• 141. Kazahsztán
• 144. Kirgizisztán
• 148. Üzbegisztán
• 159. Törökország
• 167. Azerbajdzsán

A nagytakarítási törvény vitája alatt a türk országok elmúlt éveiből idézünk fel néhány nevezetes sajtótörténeti esetet.

A török média 90 százaléka állami ellenőrzés alatt áll, de vannak még szigetek, ilyen a Fox TV vagy a Halk TV, valamint néhány hírportál, így a BBC vagy a Deutsche Welle török kiadása.

A 2023-as választások óta rendszeresek a tömeges letartóztatások, sokszor a tüntetésekről hurcolják el az újságírókat.

Rendszerszintűek a még megmaradt kritikus sajtó elleni perek, az igazságszolgáltatás alárendelése a politikának.

(Forrás: rsf.org)

A török hatalom sem rest vigyázó szemeit Moszkva felé vetni. Már készül az idegen érdeket képviselő ügynökök, azaz a független újságírók elleni szabályozás. Úgy látszik, nem elég már a cenzúra, amit a kényes tartalmak, így főleg a korrupciós témák elleni küzdelemben vet be a hatalom. (Forrás: rsf.org)

és az eddigi tapasztalatok alapján ez nem sok jó jelent a jogállamiságnak

A cikk folytatódik