Halász: Senki nem akar betiltani semmit ebben a törvényben, de a legjobb eszköz arra, hogy hatékonyan fellépjünk az ukrán propaganda ellen

A kormány a Huxit előkészítésén dolgozik, olyan konfliktusokat akar gerjeszteni, ami ehhez vezet. A Szuverenitásvédelmi Hivatalt létrehozó törvényt említi, ami az Európai Unió Bíróságán van. Ehhez képest a kormány „a félfasiszta javaslatból mostanra teljesen fasiszta” javaslatot csinált. Az EU nem fogja ezt hagyni - mondta a DK-s képviselő. Felsorolta, hogy milyen európai uniós értékek vannak, amiket az EU támogat. Szerinte az unióból kilépést rendelték meg a kormánytól annak orosz gazdái és saját oligarcháik, de ez nem fog megvalósulni.

A párbeszédes Szabó Tímea Nacsa Lőrinchez intézve a szavait azt mondta, ez a törvény arról szól, hogy a Telexet, a 444-et és a Partizánt ellehetetlenítsék. Szerinte Lánczi hivatala az új ÁVH, amely hasraütésszerűen fogja eldönteni kit ellenőriz és büntet.

„De innen üzenjünk, hogy a régi ÁVH-t is túlélte ez a társadalom, ezt is túl fogja” - zárta a kétperces felszólalást Szabó.

A kormányzó többség már nem elégszik meg azzal, hogy apró lépésekkel felszámolja a demokráciát és trollhadsereggel próbáljon lejáratni bárkit, aki nem ért egyet a hatalom véleményével, kezdte felszólalását a volt LMP-s független Csárdi Antal.

Orosz mintájú autokrácia épül, pedig honfitársaink nem erre adtak felhatalmazást. Szerinte "egy tiszta lelkületű, magabiztos hatalom nem vetemedne ilyenre". Ennek a törvénynek a felhatalmazásával a Fidesz listázni akar, gazdaságilag ellehetetleníteni mindenkit, aki szót mer emelni a kormány végeláthatatlan bűnei ellen.

Több mint tíz éve próbálják elbábozni, hogy Magyarország jogállam. De ezzel a törvénnyel ki akarják szorítani a közéletből a másként gondolkodókat. Felsorol néhány hírt, többek között a 444-ről, ferencvárosi parkolási maffiáról, Novák Katalin kegyelmi ügyéről, a Harcosok Klubjának pedofil résztvevőiről, a meghekkelt Külügyminisztériumról, akkumulátorgyárak veszélyes anyagaival kapcsolatos hírekről, MNB-s vagyonvesztésről, amikről nem értesülhetnénk, ha nem lenne független sajtó.

A választási vereség megakadályozására született ez a törvényjavaslat, azt jelzi, hogy már csak a pénz és a hatalom számít a Fidesznek bármi áron – fejezte be a felszólalását.

Jámbor András, a Párbeszéd képviselője szerint a törvényjavaslat teljesen egyértelműen hatalmi érdekeket szolgál. Jámbor megkérdezte a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, hogy az sérti-e a szuverenitást, hogy Dubajnak adunk magyar földet, de a mai napig nem válaszoltak, mert a képviselő szerint a hivatal hatalmi érdeket szolgál. Lánczi Tamás hivatala nem tud pártatlan lenni, mert dolgozott Orbánnak és Schmidt Máriának is, a képviselő szerint.

Szerinte a törvényjavaslat egyoldalúan jelöli ki azokat a témákat, amelyek sértik a szuverenitást, nem szól az egészségügyhöz, oktatáshoz való jogról. És nem zárja ki azt sem, hogy oligarchák ne támogathassanak pártokat, befolyásolhassák a közéletet.

Jámbor András támogatja, hogy a külföldi támogatások átláthatóságát, de szerinte akkor a belföldi finanszírozást is tegyék átláthatóvá.

„Tegyük már fel a kérdést, mi lett a Népszabadsággal, az Origóval, az Indexszel és a vidéki lapokkal.” Aki szerint a sajtószabadság felé haladunk, az hazudik, mondta.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal több pénzt kapott arra, hogy megakadályozza a külföldi beavatkozást, mint ami ezekhez a szervezetekhez összesen érkezik külföldről. Ezért azt javasolja, hogy a külföldi pénzek helyett írják ki a hivatal működésére szánt összeget, és tegyék elérhetővé ezen szervezetek számára.

De Jámbor szerint az egész arról szól, hogy a kormánypárt tudja, hogy rosszul áll a szénájuk. Jámbor, a beszéde végén figyelmezteti őket, hogy gondolják át, mi az, amit ebben a 11 hónapban csinálnak, mert 11 hónap múlva lesz következménye annak, amit most tesznek.

Kirgizisztán 2022-ig már-már a szabadság egy kis szigete volt Közép-Ázsiában. Gazdasága ugyan instabil volt, virágzott a korrupció - ezekben ma sincs változás -, viszont adva voltak a szabad véleménynyilvánítás viszonylagos feltételei.

Azóta az állam egyre erőteljesebben igyekszik befolyást szerezni a magántulajdonú médiában. Ezek egy része még kitart, bár folyamatos zaklatásnak vannak kitéve. Az újságírók elleni küzdelmet segíti az álhírek elleni védelemről szóló törvény.

Van egy aránytalan büntetéseket kilátásba helyező médiatörvénytervezet is, ami újraregisztrálásra kötelezne egyes újságokat. A külföldről támogatáshoz jutó médiumokat orosz mintára már eddig is külföldi ügynöknek minősítették. A hatalom a független médiát a nép ellenségének, a Nyugat bábájának állítja be.

A hétmilliós országban a fő hírforrás továbbra is az állami tévé és rádió.

Több mint szimbolikus, hogy nagyon kevés fideszes, kormánypárti képviselő van jelen az ülésen, a többiek biztosan a Türk Tanács ülésén vesznek részt.

Önök tényleg ennyire félnek? Mindenkit megpróbálnak eltiporni, aki mást gondol, mint önök - mondta a DK-s felszólaló. Kálmán Olga szerint álságos, hogy uniós támogatást kapni egy civil szervezetnek vagy szerkesztőségnek, de az nem bűn, hogy a Fidesz közpénz-milliárdokat önt a saját propagandistáinak, és megemlíti a CÖF mellett a Harcosok Klubját is, amely alakulásán náci idézeteket posztoló és pedofil fideszes is ott lehetett.

A legszebb, hogy nem lehet megkérdőjelezni, hogy Magyarország rendes, tisztességes parlamenti demokrácia és jogállam. Orbán retteg a vitáktól, legszívesebben eltiporna mindenkit, aki mást gondol, mint ő.

„János, ezért a törvényért egyszer még nagyon fogod magadat szégyellni”

– címezte az utolsó szavait Halász Jánosnak, akinek a neve alatt eredetileg be lett nyújtva a törvényjavaslat.

kéri Varga Szimeon a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságának szószólója, aki a bizottság álláspontját fejti ki.

A bizottság 12 egyhangú szavazattal támogatta a törvényjavaslatot, amely szerintük a nemzetbiztonságot szolgálja.

A szószóló egyedül azt tartotta fontosnak többször elmondani, hogy a törvényjavaslatba kerüljön bele, hogy a nemzetiségi szervezetekre ne vonatkozzon a törvény, ugyanis ez kimaradt, bár a korábbi hasonló törvényekben ez benne volt. Ezért módosító javaslattal is élni fognak, de egyébként üdvözölnek minden olyan törvényt, amely az átláthatóságot szorgalmazza Magyarországon.

Jakab István váltotta a levezető elnöki pulpituson.

Ha 2010-ben hozták volna meg ezt a törvényt, az érthető lenne. Most azt gondolja, ez egy hiba, a törvényt vissza kellene vonni, hiba volt kiadni ezt a feladatot Halász Jánosnak.

„Hogy a kormány átláthatóságról beszél, az elég gáz”, mikor az emberek nem tudják, mi van Paks2-vel, a letelepedési kötvényekkel, a Fudan egyetemmel, a lélegeztetőgépekkel, sorolta az egykori jobbikos független képviselő. A letelepedési kötvényekről beszél ezután hosszabban.

A demokrácia nem a félelmet jelenti, a demokrácia, az a bizalom. De a kormány fél, ezért el akarja hallgattatni a kritikus hangokat. "Önök most hibázni fognak, ha ezt a törvényt keresztülverik". Nem érti, miért most találták ki, hogy ezt a törvényt be kell vinni a parlamentben? "Rosszak a számok, mindent be kell vetni, hogy megakadályozzák a Tisza párt kormányváltását?" – kérdezte. A felmérések és az elmúlt hetek, hónapok politizálása alapján „önök most lejtmenetben vannak, önökkel elégedetlenek a választópolgárok”.

A törvény eszköz a kritikus hangok elsajátítására, nem a befolyásolástól fél a kormány, hanem a tájékoztatástól. Ez a tervezet támadás a demokrácia ellen. Kérte, hogy vonják vissza a törvényjavaslatot.

Tordai Bence a Párbeszédtől folytatja Orbán Viktor szavaival: „mi sosem vetemednénk arra, hogy elhallgattassuk azokat, akik nem értenek velünk egyet.” Majd ahogy kollégám is írta, szerencsétlen lúzernek nevezte Halász Jánost, mire a házelnök figyelmeztette, és arra utasította Tordait, hogy kérjen bocsánatot. Tordai szerint vesztesnek nevezte Halászt, mert hamarosan az lesz, és figyelmen kívül hagyta a házelnök felszólítását.

Tordai szerint egy vergődő hatalom jobb ötlet hiányában írta meg ez a törvényjavaslatot, miközben a hibás kormányzást próbálják ezzel elfedni. Tordai szerint ez azonban csak összekovácsolja a civileket, az ellenzéket. A kormány el akarja lehetetleníteni a médiát a kampány előtt, és később lehet, hogy a lenagyobb ellenzéki pártot, hogy ne indulhasson a választáson. Ugyanakkor Tordai szerint van a magyar társadalomban annyi erő, hogy ellenálljon.

Az ülést levezető országgyűlési alelnök ezért figyelmeztette Tordait, azt mondta, hogy kérjen bocsánatot Halász Jánostól, mert "nem becstelenítheti így meg".

Kazahsztánban az online tér az egyetlen, ahol megszólalhatnak független hangok. Ez nagy előrelépés ahhoz képest, hogy 2014-ben bezárták az utolsó független újságot. Csakhogy 2019 óta már nem a keleti despotaként uralkodó Nurszultan Abisuli Nazarbajev vezeti Kazahsztánt. A helyzet ettől még messze van az ideálistól.

Hivatásos újságírók saját Youtube-, Telegram- vagy Instagram-csatornáikon tudnak szabadon beszélni közönségükhöz.

A kormányzati sajtótájékoztatón még a kérdéseket is cenzúrázzák (hahó, kormányinfó, van még hova fejlődni), azt meg már szóra sem érdemes, hogy a magántulajdonú médiumok is a kormány propagandáját terjesztik, az állami média vezetőit a kormány nevezi ki, a Tájékoztatási Minisztérium médiafelügyeleti szerv is egyben. (rsf.org)

A Párbeszéd álláspontját két felszólaló ismerteti, Szabó Tímea kezd. Méghozzá azzal, hogy felidézi: hétfőn Gulyás Gergelynek felsorolta, milyen támogatásokat nyújtott a magyar állam külföldi pártoknak. Most ismét felsorolja: 1,6 milliárd szlovén szélsőjobbos lapoknak, 2011-19 különböző szerbiai lapoknak 4,7 milliárd forint, Spanyolországban a Vox pártnak 4 millió euró, Le Pennek 4 milliárd forint hitel, a szakadár boszniai Milorad Dodiknak 45 milliárd forintos alacsony kamatozású közpénzkölcsön, és "Rogán Antal is jelentősen támogatta a Miniszterelnöki Kabinetiroda által" a lengyel választásokra.

Mondja már el nekem, tisztelt államtitkár úr, hogy az önök törvénye szerint ez minek számít? Az ön megítélése szerint ezeknek a pártoknak hányszorosát kellene visszafizetni a saját államkasszájukba? - kérdezi.

Azt is kérdezi Répássytól, "ha idefigyel, és nem beszélget", hogy ha a 2026-os választás után kiderül, hogy magánszemélyek kínai, orosz, dubaji támogatást fogadtak el, az milyen büntetéssel jár. A 800 milliárdos kínai Belgrád-Budapest vasútvonalról, a Paks 2.-es orosz beruházásról beszél, amelyek szerződéses titkosítva van. Szerinte ezeken keresztül lehet, hogy az oroszok és a kínaiak fideszes, kormányzati politikusokat befolyásolnak.

A tervezetet silány, ürülék megfogalmazású törvénynek nevezi, Halász Jánosnak azt mondja, pontosan lehet tudni, hogy ezt nem ő írta, "szívem, lelkem, Halász János, már kezdi elhinni, ha maga írta"?

Nacsa Lőrinc szerint az ő Facebook-oldala elárulja, mit jelent az ukránpárti propaganda, amit majd büntetni fognak. "Ha én azt mondom, hogy egy megtámadott ország mellett állok, vagy ha támogatom Ukrajna gyorsított EU-tagságát, akkor én sértem a magyar érdekeket, és kapok az erdélyi unokatestvéremtől 5000 forintot, azt fogják mondani, hogy külföldi pénzből kampányolok?"

Szerinte a fideszes pedofilbotrányokról, az inflációról és a pocsék GDP-ről akarják elterelni a figyelmet, "de nem fognak célba érni".

Novák Előd, a Mi Hazánk Mozgalom képviselője beszél. Szerinte a Facebook és a Meta ellen kellene fellépnie a Fidesznek, mert azok avatkoznak be legjobban külföldről a közéletbe.

A törvényjavaslat céljaival a Mi Hazánk egyetért, a külföldi beavatkozás ellen fel kell lépni, de szerinte a Metát a tenyerén hordozza a kormányt. Novák szerint Halász János hiteltelen, mert SZDSZ-es politikus, és az MSZP-s összeborulás után is SZDSZ-es maradt. Majd hosszan beszélt arról, milyen sérelmek érték a Mi Hazánk Mozgalmat, a házelnök rá is szólt, hogy hagyja abba a személyeskedést.

Ezután visszatért arra, hogy miért nem szankcionálja a törvény a Metát, vagyis a globalista elitet nem állítja meg törvény. Mindezt miért emlegeti? Mert a Mi Hazánk Mozgalom Facebook oldalát tartalmai miatt többször törölte már a Meta.

Novák szerint azért is kellene kiterjeszteni a külföldi székhelyű szervezetekre is a törvényt, mert ha például a Telex kihelyezi külföldre a székhelyét, ugyanúgy írhat magyar cikkeket. Hiányolja a törvényjavaslatból azt is, hogy a bírság összegét nem írták bele. Szerinte számos sebből vérzik ez a törvényjavaslat, sok mindent nem tartalmaz.

A 2022-ben elfogadott azeri médiatörvény legalizálta a cenzúrát. Komoly büntetésre számíthat, aki a Facebookon vagy a Youtube-on bírálja a hatalmat.

Azerbajdzsánban a médiának már 2014 óta tilos együttműködni külföldi szervezetekkel. A reklámpiacot a kormány uralja, gazdaságilag mindenki ellehetetlenül, aki nem az azeri propagandát harsogja. A hatóságok lakásokkal és egyéb juttatásokkal vásárolnak meg újságírókat (is).

Képzeljék, Azerbajdzsánban léteznek álhírportálok, amiket a hatalom emberei működtetnek. (rsf.org)