Halász: Senki nem akar betiltani semmit ebben a törvényben, de a legjobb eszköz arra, hogy hatékonyan fellépjünk az ukrán propaganda ellen

A vita harmadik órájában az első kormánypárti felszólaló Deutsch Tamás, leszámítva a két frakció vezérszónokát és az előterjesztő Halász Jánost. Deutsch Tamás mint EP-képviselő 16 percet beszélhet, ebből 15 percet pedig a Fidesz adott át neki.

Miért most nyújtották be? Ennek világos oka van: gyökeres fordulat állt be a világban Trump győzelmével. Az új amerikai kormányzat szembefordul a USAID jelentette "politikai korrupciós rendszerrel". És Brüsszelben is politikai fordulat készül, Deutsch szerint szintén politikai korrupciós rendszer miatt. Az Európai Bizottság 17,4 milliárd eurót adott "civil szervezeteknek, álcivil szervezeteknek és médialerakatoknak". Deutsch szerint "ez egy nagy ügy, ebből komoly botrány van".

Deutsch szerint nem a Fideszből van elegük az embereknek, hanem az ellenzékből. A mostani parlamenti ellenzék 2022-ben 33 százalékot ért el, most néhány százalékon áll.

Arra, hogy az ellenzék az uniós intézménynél tervez tiltakozni a törvény ellen, "fel akarja jelenteni a hazáját", azt mondta: egyetlen uniós szervezet sem felettes szerve a magyar országgyűlésnek, a magyar polgároknak. "Magyarország önálló, független ország, amely együttműködik az európai uniós partnereivel, de nincs felettes szervezete."

Ott tartott, hogy a 2022-es választáson az ellenzéki pártok kaptak külföldi támogatást, amikor egy pillanatra megszakította a beszédét, és arra kérte "Szabó képviselő asszonyt", hogy ne óbégasson bele folyamatosan mások felszólalásába.

A médiára is ráért. "Hogy az ég haragjában van, hogy külföldről adományt kap" egy üzleti tevékenységet folytató médiacég, tette fel a kérdést. "Egy frászt médiatermék a Partizán", nevesítette, kire gondol. A Partizán szerinte nem média, hanem egy politikacsináló szervezet, akkor működjön magyarországi pénzekből, "sok sikert hozzá".

"A közbeóbégatás a gyengék eszköze" – reagált újra a továbbra is zúgolódó ellenzéki képviselőknek.

Befejezésül a Huxitról beszélő Arató Gergelynek azt mondta: nem Magyarországot akarják kivezetni az EU-ból, hanem az EU akarja bevezetni az EU-ba Ukrajnát. Titkosszolgálat, dezinformáció, szuverenitásveszély, fejezi be a végén.

Mondjuk ugyanígy magyaráztok félre bármit is, mint ezt a törvényt. A lényeg pedig az, hogy ezután is leírhatjátok napi 50 hírben, hogy Orbán lop, csak ezt ne küldföldi fizetett megrendelésre tegyétek.

A cikk folytatódik

Szabó Tímea újra szót kapott egy kétperces felszólalásban, azt kérdezi, hogy Lánczi Tamás a törvény hatálya alá esik-e, mert a külföldi tulajdonú sörgyárak szövetségétől kapott fizetést éveken keresztül? Szabó szerint nem tudjuk, hogy ezt a pénzt befolyásolásra használta-e. Ő ellen az új ÁVH indít-e vizsgálatot? - kérdezte.

Válasz nem érkezett.

És akik megírták, benyújtották, meg fogják szavazni, rettenetesen fogják ezt szégyellni, mondja a DK-s politikus, aki szerint a törvényt az uniós bíróság úgyis el fogja meszelni.

Felsorol számos kormányzati lépést, ami külföldi szuverenitásba avatkozott be, illetve a magyar szuverenitást áldozta fel - például a baltás gyilkos elengedését -, és azt mondja, a Fidesznek eszébe nem jutott volna ilyen törvényt előterjeszteni, ha ez az ország jobb állapotban lenne. Ha lenne elég háziorvos, nem lenne a világ legnagyobb áfája a miénk, ha nem bukott volna meg a Trump-féle barátság, ha nem állt volna földbe a magyar ipar.

Az a Putyin még nem ez a Putyin volt, ahogy az az Orbán Viktor sem ez az Orbán Viktor volt 2006-ban. Az a Putyin fejet hajtott az 56-os örökmécses előtt a Kossuth téren, amit a Fidesz elszállíttatott onnan.

Ez a törvény akkor is meg fog bukni, ha megszavazzák, fejezte be a felszólalását.

A DK-s Varga Zoltán produkálta a vita legszórakoztatóbb beszédét, azzal kezdte, hogy a kormánypártot a Tanú című film vezeti, mert bárkire rá tudják bizonyítani, hogy árulók.

„Önök az oroszoktól lopták vagy kapták? Lopták vagy kapták? Tényleg érdekel. Mert az amit itt látunk, az dráma, dettó azt csinálják, amit az oroszok, pedig tőlük is gusztustalan, hányinger volt, maguktól elfogadhatatlan” - mondta.

Varga szerint ugyanott tartunk a történelemben, mint korábban, ez egy magyar átok: az oroszokat védeni. Megint a rossz oldalra állnak, a lehető legrosszabb oldalra, üzente a képviselő. Szerinte ez a haza, a szabadság, a bűn elárulása. „Ezt nem lehet megcsinálni, de ebbe önök bele fognak bukni, ezt önök is érzik, egész Magyarország érzi, látom, hogy ez ilyen dühösek. Vége van, ott a bunkerben” - zárta beszédét.

Bolot Temirov a Temirov Live tényfeltáró portál társalapítója. 2022 novemberében az orosz-kirgiz kettős állampolgársággal rendelkező Temirovot kiutasították Kirgizisztánból a szabad világ fővárosába, Moszkvába. Egy biskeki bíróság okirathamisítás miatt találta bűnösnek, ezért kellett távoznia.

Temirov valahol Európában él azóta, onnan irányítja a Temirov Live-ot. A körülmények embert próbálók, 2024 januárjában például néhány órán belül 11 újságíróját tartóztatták le odahaza.

„Próbáljuk elképzelni '56 forradalmárjait ebben a rendszerben. Ők is üldözendők lettek volna?” – kérdezte Barkóczi Balázs. A DK-s politikus szerint ez a törvényjavaslat a politikai önkény törvénybe foglalása. Fél az állampolgárok véleményétől, attól, hogy az állampolgárok számon kérhetik a kormányt. Nem a szuverenitást védi ez a javaslat, a célja az, hogy bebetonozza a kormányt. Úgy fog működni, mint egy politikai gumibot, rá lehet húzni újságírókra, diákokra, tanárokra, civilekre.

Aki a hazájáért aggódik, az nem ellenség. Ez a törvény nem véd, hanem rombol, nem erősíti a nemzeti önrendelkezést, nem az országot szolgálja, hanem egy párt, a saját polgárai ellen háborút hirdető állampárt érdekeit.

Szabó Rebeka beszél a Párbeszédtől. Nem érti mit keres itt a tárgyalóteremben, mert a kormánypárt csak elbábozza ezt a demokráciát, de muszáj cáfolnia a dezinformációkat, amiket terjesztenek.

Szerinte hazugság, hogy a törvény arról szól, hogy a külföldről finanszírozott propagandának az elejét vegyék. Ez a törvény a szólásszabadságot fogja elképesztő mértékben korlátozni, erre példa a rendszerváltás óta nem volt, de talán a '60-70-es években sem. „Kommunista vagy fasiszta tempó, nem is tudom, melyiket mondjam” - mondta Szabó Rebeka.

Szabó példákat hoz arra, hogy mely cikktémák azok, amelyek szanckionálandók, eközben Halász János elindult kifele a teremből, de Szabó azt mondta, reméli, nem megy ki, mert ő írta ezt a javaslatot. Halász megállt, majd visszaült a helyére.

Szabó szerint teljesen abszurd, hogy a közvetett támogatást is bünteti a törvény. Azt kérdezi Halásztól, ez azt jelenti, hogy minden mikrotámogatónak közjegyzővel kell nyilatkoznia majd arról, hogy a fizetése nem külföldről jön? Halász a kétperces felszólalások idején nem élt a lehetőséggel, hogy válaszoljon.

Hazaáruló poloska geci, hajrá Harcosok!

Kazahsztánban mindent elkövetnek, hogy megakadályozzák az újságírókat abban, hogy az igazán fontos eseményekről, így például a több száz ember halálát követelő 2022. januári kormányellenes zavargásokról tudósítsanak.

Cenzúra a törvénykönyvben nincs, mégis van.

A kazah társadalom bizalmatlan az újságírással szemben, ugyanakkor könnyen hisznek a közösségi média rémhíreinek.

Néhány újságírót az izraeli Pegasus kémprogrammal figyelnek meg. (rsf.org)

A kormány a Huxit előkészítésén dolgozik, olyan konfliktusokat akar gerjeszteni, ami ehhez vezet. A Szuverenitásvédelmi Hivatalt létrehozó törvényt említi, ami az Európai Unió Bíróságán van. Ehhez képest a kormány „a félfasiszta javaslatból mostanra teljesen fasiszta” javaslatot csinált. Az EU nem fogja ezt hagyni - mondta a DK-s képviselő. Felsorolta, hogy milyen európai uniós értékek vannak, amiket az EU támogat. Szerinte az unióból kilépést rendelték meg a kormánytól annak orosz gazdái és saját oligarcháik, de ez nem fog megvalósulni.

A párbeszédes Szabó Tímea Nacsa Lőrinchez intézve a szavait azt mondta, ez a törvény arról szól, hogy a Telexet, a 444-et és a Partizánt ellehetetlenítsék. Szerinte Lánczi hivatala az új ÁVH, amely hasraütésszerűen fogja eldönteni kit ellenőriz és büntet.

„De innen üzenjünk, hogy a régi ÁVH-t is túlélte ez a társadalom, ezt is túl fogja” - zárta a kétperces felszólalást Szabó.

A kormányzó többség már nem elégszik meg azzal, hogy apró lépésekkel felszámolja a demokráciát és trollhadsereggel próbáljon lejáratni bárkit, aki nem ért egyet a hatalom véleményével, kezdte felszólalását a volt LMP-s független Csárdi Antal.

Orosz mintájú autokrácia épül, pedig honfitársaink nem erre adtak felhatalmazást. Szerinte "egy tiszta lelkületű, magabiztos hatalom nem vetemedne ilyenre". Ennek a törvénynek a felhatalmazásával a Fidesz listázni akar, gazdaságilag ellehetetleníteni mindenkit, aki szót mer emelni a kormány végeláthatatlan bűnei ellen.

Több mint tíz éve próbálják elbábozni, hogy Magyarország jogállam. De ezzel a törvénnyel ki akarják szorítani a közéletből a másként gondolkodókat. Felsorol néhány hírt, többek között a 444-ről, ferencvárosi parkolási maffiáról, Novák Katalin kegyelmi ügyéről, a Harcosok Klubjának pedofil résztvevőiről, a meghekkelt Külügyminisztériumról, akkumulátorgyárak veszélyes anyagaival kapcsolatos hírekről, MNB-s vagyonvesztésről, amikről nem értesülhetnénk, ha nem lenne független sajtó.

A választási vereség megakadályozására született ez a törvényjavaslat, azt jelzi, hogy már csak a pénz és a hatalom számít a Fidesznek bármi áron – fejezte be a felszólalását.

Jámbor András, a Párbeszéd képviselője szerint a törvényjavaslat teljesen egyértelműen hatalmi érdekeket szolgál. Jámbor megkérdezte a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, hogy az sérti-e a szuverenitást, hogy Dubajnak adunk magyar földet, de a mai napig nem válaszoltak, mert a képviselő szerint a hivatal hatalmi érdeket szolgál. Lánczi Tamás hivatala nem tud pártatlan lenni, mert dolgozott Orbánnak és Schmidt Máriának is, a képviselő szerint.

Szerinte a törvényjavaslat egyoldalúan jelöli ki azokat a témákat, amelyek sértik a szuverenitást, nem szól az egészségügyhöz, oktatáshoz való jogról. És nem zárja ki azt sem, hogy oligarchák ne támogathassanak pártokat, befolyásolhassák a közéletet.

Jámbor András támogatja, hogy a külföldi támogatások átláthatóságát, de szerinte akkor a belföldi finanszírozást is tegyék átláthatóvá.

„Tegyük már fel a kérdést, mi lett a Népszabadsággal, az Origóval, az Indexszel és a vidéki lapokkal.” Aki szerint a sajtószabadság felé haladunk, az hazudik, mondta.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal több pénzt kapott arra, hogy megakadályozza a külföldi beavatkozást, mint ami ezekhez a szervezetekhez összesen érkezik külföldről. Ezért azt javasolja, hogy a külföldi pénzek helyett írják ki a hivatal működésére szánt összeget, és tegyék elérhetővé ezen szervezetek számára.

De Jámbor szerint az egész arról szól, hogy a kormánypárt tudja, hogy rosszul áll a szénájuk. Jámbor, a beszéde végén figyelmezteti őket, hogy gondolják át, mi az, amit ebben a 11 hónapban csinálnak, mert 11 hónap múlva lesz következménye annak, amit most tesznek.