Halász: Senki nem akar betiltani semmit ebben a törvényben, de a legjobb eszköz arra, hogy hatékonyan fellépjünk az ukrán propaganda ellen

Vagyis már megmutattuk a múlt héten, de azért ismétlés a tudás anyja (aki mindig nő és ideális esetben szja-mentes). Egy példa:

Régi cím:

Új cím:

A cikk folytatódik

Mi van nem elég amit a gyuribácsi halyit nektek júdásezüs mi tiszteséges Magyar Embertöl vennétek el aszt a kicsit is apátok fas

Az alaptörvény öt passzusát nevesíti a törvénytervezet, mint amikről nem lehet vitát folytatni. Akinek fejből megvan az összevissza módosított alkotmány szövege, annak csak annyit mondok: B/1), D, L/1, Q/1, R/4.

Akinek nincs, az cikkünkben talál részleteket, hogy miről nincs vita. Például arról egyébként, hogy Magyarország független, demokratikus jogállam.

A cikk folytatódik

Éppen Budapesten rendezik a Türk Államok Szervezetének Informális Csúcstalálkozóját.

Nem is jöhettek volna jobbkor, mint most, amikor a magyar parlament tárgyalja a független sajtó mellett a civilszféra egy részét is ellehetetlenítő törvényjavaslatot.

Ha valakiknek, nekik biztos van néhány jó ötletük a magyar sajtószabadság elmélyítésére. A Riporterek Határok Nélkül minden évben rangsorolja az egyes államokat a sajtószabadság helyzete szerint.

Magyarország ezen még mindig túl jó, a 68. helyen áll Málta és Chile között. (Szomszédaink közül egyedül a Szerbek vannak hátrébb, de még a háborús Ukrajna is megelőz minket.)

És most nézzük a türk tanítómestereket:

• 141. Kazahsztán
• 144. Kirgizisztán
• 148. Üzbegisztán
• 159. Törökország
• 167. Azerbajdzsán

A nagytakarítási törvény vitája alatt a türk országok elmúlt éveiből idézünk fel néhány nevezetes sajtótörténeti esetet.

A török média 90 százaléka állami ellenőrzés alatt áll, de vannak még szigetek, ilyen a Fox TV vagy a Halk TV, valamint néhány hírportál, így a BBC vagy a Deutsche Welle török kiadása.

A 2023-as választások óta rendszeresek a tömeges letartóztatások, sokszor a tüntetésekről hurcolják el az újságírókat.

Rendszerszintűek a még megmaradt kritikus sajtó elleni perek, az igazságszolgáltatás alárendelése a politikának.

(Forrás: rsf.org)

A török hatalom sem rest vigyázó szemeit Moszkva felé vetni. Már készül az idegen érdeket képviselő ügynökök, azaz a független újságírók elleni szabályozás. Úgy látszik, nem elég már a cenzúra, amit a kényes tartalmak, így főleg a korrupciós témák elleni küzdelemben vet be a hatalom. (Forrás: rsf.org)

és az eddigi tapasztalatok alapján ez nem sok jó jelent a jogállamiságnak

A cikk folytatódik

Miután a parlamenti jegyző ismertette, hogy melyik frakció mennyi időt kapott a négyórás vitából (itt felsoroltuk), az ülést vezető Latorcai János közölte, hogy

• a Momentum a teljes időkeretét átadja a Párbeszédnek,
• míg az MSZP átad 5-5 percet a DK-nak és a Párbeszédnek, továbbá 10 percet Csárdi Antalnak.

A nagytakarítási törvényjavaslatról szóló vita a 30. pont volt az országgyűlés napirendjében, ezért az csak kedden délután 5 után tudott elkezdődni, de a vita hosszát előzetesen négy órában maximalizálták, ezért nem fog az éjszakába nyúlni. A vita Halász János, a törvényjavaslat benyújtójának felszólalásával kezdődik.

Halász szerint azt elmúlt években Magyarország szuverenitását súlyosan sértő tevékenységek volt, szerinte elég csak a 2022-es külföldi kampánypénzekre gondolni, amelyeket az ellenzék használt. Szerinte ezt erősíti, az év elején kirobbant USAID botrány is, amely leleplezte ezeket a hálózatokat.

„Egész egyszerűen nem engedhetjük meg, hogy ez folytatódjon, nem nézhetjük tétlenül, ahogy az álcivil szervezetek megpróbálják tönkre tenni Magyarországot” - mondta.

Szóba hozta Ukrajna EU-s támogatását, amely ezeknek a civil szervezetnek a célja Halász szerint. Ezután megnevezés nélkül beszélt egy portálról, amelyen a Hivatal 240 olyan cikket talált csak 2025-ben, amely ukrán propagandát terjeszt. A törvényjavaslat elfogadásával tiszta vizet önthetünk a pohárba, mondta Halász, mire az ellenzék hallhatóan felhördült.

A nemzetbiztonsági bizottságon is elhangzott, hogy Ukrajna lejárató kampányt kezdett Magyarországgal szemben, a most tárgyalt törvény a legjobb eszköz az ukrán propaganda ellen, folytatta.

Halász újból ismertette a javaslat tartalmát, többször is hangsúlyozva, hogy három feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy valaki felkerüljön a hivatal listájára. (Mintha ezeknek a feltételeknek olyan nehéz lenne megfelelni).

Ezután bírálta az ellenzéket, amiért állítólag hazudtak például arról, hogy két nap alatt fogják átverni a törvényt, miközben szerinte az csak valamikor júniusban fog megtörténni, ahogy az se igaz, hogy ne hallgatnának meg EP-képviselőket a törvényjavaslattal kapcsolatban. Erre akkora hőbörgés jött az ellenzék tagjaitól, amit Halász nem tudta folytatni a beszédet, rájuk szólt, hogy most se tudnak viselkedni. Aztán újra elismételte a három feltételt.

A kormány támogatja a javaslatot, annyira, hogy azok a kormánytagok, akik képviselők, maguk is csatlakoztak a törvényjavaslat benyújtójához, nevüket adták hozzá – mondta Répássy Róbert államtitkár, aki a kormány nevében szólt hozzá a vitához. A törvényjavaslat karakterének az átláthatóság áll a középpontjában, „hiszen a választói akarat befolyásolása, különösen, ha az külföldi támogatásból történik, minimum az átláthatóságot követeli meg”, de Répássy szerint európai gyakorlat a tiltás is az ilyen esetekre. Répássy 20 percet beszélhetett volna, ennek a negyedét sem használta el.

Ez már a 10. keddi tiltakozása.

A cikk folytatódik

A cikk folytatódik

Hétfőn a parlament valószínűleg rekordidő, 8 perc alatt összehívott házbizottsága úgy döntött, hogy a cinikusan átláthatóságinak hívott cenzúratörvényt nem normális menetrendben, hanem úgynevezett 4 órás időkeretben tárgyalja ma a parlament plenáris ülése (ezt a szabályozást azért hozták, hogy az ellenzék ne nyújthassa el a vitát; a szociális törvény általános vitája például 22 órás volt három évvel ezelőtt).

A parlament honlapjáról az is kiderül, hogyan oszlik el a frakciók között ez a 240 perc. Az előterjesztő Halász János (akihez azóta több mint száz kormánypárti képviselő csatlakozott), majd a kormány képviselője 20-20 percet beszélhet – ez nem számít be a 4 órába. Utánuk a nyolc frakció (Fidesz, KDNP, DK, Momentum, MSZP, Jobbik, Mi Hazánk, Párbeszéd) vezérszónokai jönnek, ők 15-15 percet kapnak, ez 120 perc. A további 120 perc frakciónként így oszlik meg:

• Fidesz: 67 perc
• KDNP: 23 perc
• DK: 9 perc
• MSZP: 5 perc
• Momentum: 3 perc
• Jobbik: 2 perc
• Mi Hazánk és Párbeszéd: 1-1 perc
• Független képviselők: 9 perc

...az itt össze sereglet csicskáknak üzenem hogy Magyarország nem Oroszország és nem követjük az oroszok jogrendszerét.Az átláthatósági törvényjavaslat is az USA törvény mintájára készült.
Hagyjatok fel a hergeléssel és a magyar társadalom szembe állításával.

Huszonkét ország 85 főszerkesztője és kiadóvezetője adott ki közös nyilatkozatot, amely szerint a Fidesz az „átláthatósági” törvényjavaslatával a Putyin-féle Oroszországban is látott autoriter taktikákat követi.

Az aláírók között van a brit Guardian, az osztrák ORF vagy a lengyel Gazeta Wyborcza.

A cikk folytatódik