Hétfőn a parlament valószínűleg rekordidő, 8 perc alatt összehívott házbizottsága úgy döntött, hogy a cinikusan átláthatóságinak hívott cenzúratörvényt nem normális menetrendben, hanem úgynevezett 4 órás időkeretben tárgyalja ma a parlament plenáris ülése (ezt a szabályozást azért hozták, hogy az ellenzék ne nyújthassa el a vitát; a szociális törvény általános vitája például 22 órás volt három évvel ezelőtt).
A parlament honlapjáról az is kiderül, hogyan oszlik el a frakciók között ez a 240 perc. Az előterjesztő Halász János (akihez azóta több mint száz kormánypárti képviselő csatlakozott), majd a kormány képviselője 20-20 percet beszélhet – ez nem számít be a 4 órába. Utánuk a nyolc frakció (Fidesz, KDNP, DK, Momentum, MSZP, Jobbik, Mi Hazánk, Párbeszéd) vezérszónokai jönnek, ők 15-15 percet kapnak, ez 120 perc. A további 120 perc frakciónként így oszlik meg:
...az itt össze sereglet csicskáknak üzenem hogy Magyarország nem Oroszország és nem követjük az oroszok jogrendszerét.Az átláthatósági törvényjavaslat is az USA törvény mintájára készült.
Hagyjatok fel a hergeléssel és a magyar társadalom szembe állításával.
Huszonkét ország 85 főszerkesztője és kiadóvezetője adott ki közös nyilatkozatot, amely szerint a Fidesz az „átláthatósági” törvényjavaslatával a Putyin-féle Oroszországban is látott autoriter taktikákat követi.
Az aláírók között van a brit Guardian, az osztrák ORF vagy a lengyel Gazeta Wyborcza.
A Halász János nevén benyújtott törvénytervezet, amely kedd éjszaka, nem sokkal éjfél előtt került fel a parlament honlapjára, A közélet átláthatóságáról álnevet kapta, de a valós célja természetesen nem az átláthatóság erősítése. A törvény értelmében a Szuverenitásvédelmi Hivatal jegyzéket készíthet a kormánynak azokról a szervezetekről – ezek civil szerveződések éppúgy lehetnek, mint gazdasági társaságok –, amik szerinte veszélyeztetik Magyarország szuverenitását. Ezután ezek a szervezetek többek között az alábbi retorziókra számíthatnak: