Május 20-21-én a világ kipcsakjai és türkjei Magyarországra figyelnek, Budapesten rendezik ugyanis a Türk Államok Szervezetének informális találkozóját, amit először tartanak megfigyelő tagnál, és értelemszerűen először tartják EU-tagállamban. A találkozót a budapestiek jelentős része a saját bőrén érezheti, mivel a fél fővárost lezárták, és egyes meghívottak filmbeillő delegációval hasítottak keresztül a városon.

A Türk Államok Szervezetének teljes jogú tagjai Törökország, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán és Üzbegisztán, megfigyelői státuszú pedig Magyarország mellett Türkmenisztán és az Észak-Ciprusi Köztársaság, amit a tagok közül hivatalosan csak a törökök ismernek el, ők tárgyaltak most Budapesten.

Az egyetlen EU tagállam Magyarország

A Türk Tanács gondolata a kilencvenes években kezdett körvonalazódni, miután a Szovjetunió felbomlásával a térség türk identitású „sztánjai” (Kirgizisztán, Üzbegisztán, Kazahsztán, és Türkmenisztán), illetve Azerbajdzsán fejlődési pályáján is új lehetőségek nyíltak. Ekkor számukra a Törökországgal való együttműködés kifejezetten vonzónak tűnhetett, hiszen mégiscsak egy USA-szövetséges NATO-tagállamról volt (van) szó, végül 2009-ben kötöttek szerződést az együttműködéstől.

2019-ben Magyarország a megfigyelői státusz megszerzésével a politikai kapcsolatok legfelső szintjéig jutott, hiszen jelen lehet a türk államok vezetőinek legmagasabb egyeztetői fórumán. Viszont Magyarország továbbra is „csak” megfigyelő, tehát nem Orbán fújja a passzátszelet, de a főleg szoft együttműködésen alapuló Türk Államok tagságból energetikai és gazdasági szempontból akár még jól is kijöhetünk.