• Lehet, hogy örökre elpusztult Székelyföld egyik fontos turistamágnese.
• Bár a tragédiát egy előre nem látható hirtelen árvíz okozta, az alapprobléma 150 éve ismert.
• A vízbetörések miatt tavaly már be kellett zárni egy hónapra a helyet.
• A helyi magyar politikusok Bukarestre mutogatnak, a magyar lakosok a magyar politikusokra + Bukarestre, utóbbi azt ígéri, most már gyorsan lépni fog.
• A valóság az, hogy a magyarok lakta település évi 500-600 ezer turistát veszíthet.

Hogy állunk most? Mi történt csütörtök este és eddig pénteken?

Székelyföld egyik különlegessége és híres turistacélpontja, a parajdi sóbánya péntekre szó szerint megtelt vízzel. Ez onnan látszik pontosan, hogy a pár napja megnyílt legnagyobb víznyelőn nem megy le több víz, a Korond-patak már úgy folyik tovább, mintha mi sem történt volna. Hogy világos legyen, csütörtökön még így nézett ki a helyzet a magasból:

Ugyanez fotón:

Mint látható, a patak vize a víznyelőn keresztül lényegében teljes egészében lefolyt a mélybe, így a patak azon a ponton ideiglenesen véget ért. Pénteken napközben vígan folyik tovább a régi medrében, miután megtöltötte a gigantikus föld alatti üreget.

Csütörtök este Antal Lóránd szenátor részvételével fórumot tartottak a helyi lakosoknak. Itt annyi derült ki, hogy a román kormány állítólag jövő héten hoz határozatot a bánya ügyében, konkrét összegeket is felszabadítva a célra. „Évente 600 000 ember fordult meg Parajdon, és hagyta ott a pénzét. Hogyan lehet ezt pótolni?” – tette fel a szónoki kérdést a fórumon egy helyi lakos az uh.ro tudósítása szerint. A szenátor a bukaresti bányavállalatra és a vízügyre mutogatott mint felelősökre.

A hangulat egész nap paprikás volt, az uh.ro-s Egyed Ufó Zoltán, Erdély legmenőbb tényfeltáró újságírója friss véleménycikkében így festette le a helyzetet:

„Tegnap lincselős hangulat alakult ki. Az emberek a bánya előtt követelték, hogy a vezetőség jöjjön ki. Ha nem a kerítés mögé jön csak ki, és ha nincs tele a hely csendőrökkel-rendőrökkel, ejsze meg is vertek volna valakit a bánya vezetőségéből.”

Parajd lakói pénteken délelőtt tízre szimbolikus, zenés bányabúcsúztatót szerveztek a központi lejárathoz, fúvószenekarral. A Maszol tudósítása szerint meg is jelentek több tucatnyian, ám az esemény végül elmaradt, a zenekar meg sem érkezett. Közben a bánya vezetősége gyűlést tartott a dolgozóknak.

Mint kiderült, itt sem hangzott el releváns információ azon kívül, hogy a dolgozókat júniusban még mindenképp kifizeti a bukaresti központú sóbányászati cég, aztán meg fogalmuk sincs, mi lesz. (A bányában az elérhető források szerint 130-150 ember dolgozik.) A gyűlésről kiáramló helyiek és a bánya vezetősége ugyanazt mondták a megjelent tudósítóknak: még mindig nem kapnak érdemi információt tulajdonosuktól, a Salrom bányavállalattól.

„Igazi tragédia történt a parajdi sóbányában, és remélem, hogy találunk megfelelő technikai megoldásokat a megmentésére” – nyilatkozta Micea Fechet román környezetvédelmi miniszter, hozzátéve, hogy „nemcsak a sóbányát kell megmentenünk, hanem a parajdi közösséget is”. Fechet azt mondta:

„Nincs saját becslésem arról, hogy mi menthető még meg, de szakemberek dolgoznak már a felmérésen. Az viszont biztos, hogy ha nem sikerül közbelépni, emberek ezrei kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy nem tudják megkeresni a kenyerüket.”

Miért annyira fontos a bánya a parajdiak jövője szempontjából?