A magyar gazdaság gyakorlatilag évek óta stagnál: a 2023-as 0,7 százalékos visszaesést egy 0,9 százalékos bővülés követte tavaly, ami azt jelentette, hogy a gazdaság lényegében a 2022-es szintről indította ezt az évet. És az előrejelzések szerint idén is csak néhány tized százalékos lehet a bővülés; néhány napja már Orbán Viktor is úgy fogalmazott, hogy „0,6-1 százalék, valami lesz azért”. Ahogyan Virovácz Péter, az ING vezető elemzője mondta egy csütörtöki sajtóbeszélgetésen: „Az idei a negyedik év, amikor azt várjuk, hogy jövőre majd jobb lesz”.

Bár a választásig van még hátra nagyjából fél év, és addig még lesz egy GDP-adatközlés – az idei utolsó negyedéves, illetve egész éves mutatót publikálja majd a statisztikai hivatal –, nem kell ahhoz nagy ördöngösség, hogy megjósoljuk: ez a kormányzati ciklus úgy telik majd el, hogy az első háromnegyed évét leszámítva nem hoz gazdasági növekedést (ehhez a parlamenti és kormányzati ciklushoz a 2022 második negyedévétől kezdődő időszakot számítjuk; 2022-ben még 4,6 százalék volt az éves GDP-javulás – bár az első negyedév még 8, az utolsó már csak 0,8 százalékos plusszal zárult).

Mindeközben az európai gazdaságok az utóbbi két évben már nálunk gyorsabban tudtak bővülni. 2023-ban, amikor a magyar gazdaságot recesszió – és súlyos inflációs válság – sújtotta, az uniós GDP 0,4 százalékkal bővült, majd tavaly az EU-s gazdaságok átlagosan 1 százalékkal nőttek, ami szintén meghaladta a magyar gazdaság 0,9 százalékos bővülési ütemét. Az idei negyedéves adatok is kiábrándítóak voltak, az első és a harmadik negyedévben is sereghajtók között voltunk mind az éves, mind a negyedéves összehasonlításokban. A legfrissebb, múlt héten közzétett, egyelőre még csak 15 EU-tagállam adatait tartalmazó listán hazánk hátulról a 4., illetve 5. helyen áll a negyedéves, illetve éves GDP-bővülés alapján.

Annak fényében, hogy 2022 tavasza óta ritkaságszámba mentek azok a negyedévek, amikor éves összevetésben 1 százalék fölött nőtt a gazdaság – sőt, negyedéves alapon azok is, amikor egyáltalán, bármennyivel nőni tudott –, az éji homályban késő régi dicsőség juthat eszünkbe a 2010-es évekről. Akkoriban a 3-4 százalékos növekedéshez voltunk szokva, sőt, 2018-ban 5,4 százalékkal nőtt a GDP.

Ennek fényében érdekes megnézni, hogy a gazdasági teljesítményünk milyen volt egy hosszabb távú, tízéves kitekintésben európai összevetésben.