Csehországban és Szlovákiában is megünnepelték a bársonyos forradalom 36. évfordulóját: 1989. november 17-én a Prágában kezdődött demonstrációval és az ellene intézett rendőri bevetéssel kezdődött a bársonyos forradalom, mely véget vetett a csehszlovák kommunista rezsimnek. Az évfordulónak most különös aktualitást adott, hogy mindkét országban egyaránt populista és a rendszerváltás óta kialakult demokratikus konszenzust megkérdőjelező politikai erők kerültek hatalomra.
Szlovákiában ez olyannyira így van, hogy Robert Fico kormánya idén eltörölte a 2001 óta érvényben lévő november 17-i munkaszüneti napot, ezért számos településen nagy létszámban tüntettek a kormány ellen. A Parameter szerint Pozsonyban 45–50 ezer ember, Kassán 20 ezer ember, Nagyszombatban 2–3 ezer ember gyűlt össze, de jelentős részvételről számoltak be más városokból is, és a magyarlakta Komáromban is sokan vonultak az utcára.
A pozsonyi tüntetésen többek között felszólalt az a poprádi diák, Muro is, akit egy iskolai óráról vittek el kihallgatásra a rendőrök, amiért krétával felírta a járdára, hogy Fico áruló. Beszédet mondott több ellenzéki párt vezetője is, köztük Michal Šimečka, a közvélemény-kutatásokban az élen álló Progresszív Szlovákia (PS) vezetője is, aki megígérte, hogy egyik első lépéseként visszaállítja november 17-ét munkaszüneti napnak. A Parameter tudósítása szerint Šimečka többek között arról beszélt, hogy 1989-ben is a bátorság és a szabadság iránti vágy vitte az utcára az embereket: „Ez az a két érték, amit a kommunisták nem értettek – és amit ma Robert Fico sem ért. Ezért fog ugyanúgy veszíteni, mint ők” – mondta.
Prágában is több ezer ember gyűlt össze az Óváros téren, cseh, uniós és ukrán zászlókat lobogtatva, hogy tiltakozzanak a kormányra készülő Andrej Babiš ellen, aki két populista-szélsőjobboldali párttal kötött koalíciót. A tüntetők többek között bírálták az Ukrajnának nyújtott segélyek csökkentésére, valamint a közmédia és a nem kormányzati szervezetek finanszírozásának szigorúbb ellenőrzésére irányuló javaslatokat.
Andrej Babišt is fütty és bekiabálások fogadták, amikor meglátogatta a prágai Národní utcai emlékművet. A tüntetők nemcsak a leendő miniszterelnököt, de más politikusokat is kifütyültek, így a koalíciót alkotó Autósok külügyminiszter-jelöltjét, a hetek óta össztűz alatt álló Filip Tureket is, míg a képviselőház új elnöke, az SPD-t vezető Tomio Okamura el se ment a megemlékezésre, helyette a náci megszállás 1939-es áldozatainak emlékünnepségén vett részt.
Okamurát – aki a képviselőházi elnökké választása után eltávolíttatta az ukrán zászlót a képviselőház épületéről – azonban meglepetés érte hétfőn, mivel valakik ukrán zászlókat akasztottak a háza kerítésére. A zászlókat járdákra, lépcsőkre, oszlopokra és szemetesekre is festették, a tettért később egy Bársonyos Megemlékezők névre hallgató csoport vállalta a felelősséget, és kijelentette, hogy így fejezi ki elégedetlenségét az ország vezetőivel kapcsolatban. (via Parameter, Reuters, Radio Prague)
Gyűlölet terjesztésével vádolják, a szlovák kormányhivatalban Fico merénylőjéhez hasonlították.
Még meg sem alakult a cseh kormány, máris botrány robbant ki Andrej Babiš egyik koalíciós partnere, az Autósok legismertebb arca, a külügyminiszteri posztra pályázó Filip Turek Facebook-posztjai miatt. Az ügy miatt csúszik maga a kormányalakítás is.
Az új cseh parlament alakuló ülésén megválasztották a házelnököt, Tomio Okamurát, aki rögtön le is vetette az ukrán zászlót a parlament épületéről. Hogyan kerülhetett ilyen magas pozícióba, ha még a saját családja is elhatárolódik tőle? És hogyan lehet egy idegenellenes cseh párt vezetője valaki, akit úgy hívnak, hogy Tomio Okamura?