Nem tud magára találni a magyar ipar, 2,7 százalékkal csökkent a termelés októberben

Tovább folytatódik a magyar ipar vesszőfutása. A Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint októberben előző év azonos időszakához mérten ugyanis 2,7 százalékkal csökkent az ipari termelés volumene, míg előző hónaphoz képest 0,5 százalékos növekedést sikerült összehozni.

Így ezzel a szeptemberi 1,3 százalékos havi növekedés után ez sorban a második hónap, amikor sikerült pozitív teljesítményt elérni. Ilyenre pedig 2022 nyara óta alig-alig volt példa, eddig csak egyszer sikerült két egymást követő hónapban növekednie az ágazatnak, idén márciusban és áprilisban. Májusban azonban megtört a törékeny trend és a június 1,3 százalékos mínuszt hozott, amivel villámgyorsan ledolgozta az előző két hónap szerény növekedését.

A friss adattal együtt is az ágazat képtelen eddig érdemben kikászálódni a gödörből, a 2021-es év havi átlagához mérten 6,4 százalékos a teljesítmény elmaradása, ami csak alig kedvezőbb az augusztusban mért -8 százalékos mélypontnál.

Ez még ugyan csak első becslés, a részletes statisztikát majd jövő pénteken, december 12-én teszi közzé a hivatal, de annyit elárultak, hogy a feldolgozóipari alágak döntő többségében csökkent a termelés volumene az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A legnagyobb súlyú alágak közül a járműgyártásban, a villamos berendezés gyártásában, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában visszaesés következett be, míg a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása bővült.

Az év első tíz hónapját nézve 3,3 százalékkal csökkent az ipari termelés előző év azonos időszakához mérten. Akkor 3,9 százalékos volt a zuhanás mértéke.

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője alapvetően pozitív meglepetésként értékelte kommentárjában, hogy tavasz óta ismét két egymást követő hónapban tudott növekedni az ágazat. Ebben akár az ősszel elindult BMW-gyár hatása is benne lehet szerinte. Ennek ellenére a „nagykép tekintetében továbbra sincsen markáns változás”.

A kapacitáskihasználtság ugyanis nem mozdult el érdemben felfelé és a vállalatok zöme még mindig a kereslet és a megrendelések hiányára panaszkodik. Bár a német ipari rendelésállomány két hónapja bővül, azt tartós zsugorodás előzte meg, írja Virovácz. „Eközben komoly politikai kockázatok körvonalazódnak Németországban, és azt sem lehet kizárni, hogy a Merz-kormány és a koalíció a közeljövőben elbukjon, most éppen a tervezett nyugdíjreform miatt. Mindez rendkívül rossz hír lenne a német beruházási és így gazdasági fordulatot várók számára, hiszen újból a tartós bizonytalanság venné át az irányítást”.

A negyedik negyedévre vonatkozó magyar GDP-kilátások tekintetében a tegnapi kiskereskedelmi és a mai ipari adat összképe inkább kedvezőnek tekinthető és ilyet már régen lehetett kijelenteni. Vagyis az elemző szerint továbbra is él a remény, hogy legalább a 0,5 százalékos gazdasági növekedés meglesz az idei év átlagában. Persze ez sovány vigasz, de egy jó záró negyedév mindenképpen szükséges lenne ahhoz, hogy a 2026. évi GDP-növekedés már jelentősebb, érdemben 2 százalék feletti legyen.