A tavalyi 12-höz képest nőtt azoknak a képviselőknek a száma, akik egyáltalán nem szólaltak fel az Országgyűlésben: idén december 5-ig 8 kormánypárti és 7 ellenzéki képviselő nem kért szót a munkahelyén – írja a Népszava.
A parlamentben évente két rendes ülésszakot tartanak, február 1-jétől június 15-ig és szeptember 1-jétől december 15-ig. Eddig összesen 3322 felszólalás volt, 602-vel több mint tavaly ilyenkor. Ötven felett mindössze 17 képviselő beszélt a 199-ből. 41-en vannak, akik 10-20 alkalommal beszéltek a Parlamentben. A legnépesebb csoport pedig a 10 alkalom alattiak, összesen 116-an.
Az egyik negatív rekorder Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója, ő utoljára 2007-ben beszélt, akkor még ellenzékiként a demokrácia fontosságára hívta fel a figyelmet. A kormánypártból Vitályos Eszter kormányszóvivő, kormányzati kommunikációért felelős államtitkár is csatlakozott a némák sorába. Az ellenzéki politikusok közül az LMP-s Ungár Péter, a DK-s Oláh Lajos és Hadházy Ákos sem szólalt fel, igaz, utóbbi már a 2022-es választások után jelezte, díszellenzékiként nem kívánja azzal legitimálni a rendszert, hogy részt vesz a parlamenti munkában.
Rétvári Bence jó ideje rekordernek számít, tavaly 204-szer, idén pedig 189-szer szólalt fel. Ahogy azt a lap is írja, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára főként a tárcát érintő területekkel kapcsolatban nyilvánult meg, de természetesen szóba került a Tisza Párt is. A második helyet a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára, Fónagy János húzta be 188 felszólalással, a bronzérmes – akárcsak tavaly – Z. Kárpát Dániel a Jobbiktól 101 felszólalással.
Orbán Viktor miniszterelnök egy helyet javított 2024-hez képest, a 68 felszólalásával a 7. helyen végzett. A miniszterek közül Rogán Antal, és Navracsics Tibor sem vitte túlzásba. Előbbi összesen két alkalommal, utóbbi háromszor kért szót. Lázár János hatszor beszélt, míg Nagy István, az agrárminisztérium vezetője 19 felszólalással a középmezőnyben van.