Stílszerű helyen nyílt meg Budapesten a Minden Másnál Sokkal Olcsóbb Ruszki Szupermarketlánc első boltja. Ott, ahol már az autópálya kivezető szakasza és a Nagykőrösi úti autópiac is csak emlék, és emberi lakóhelyek helyett sár, olaj, rozsdás vasak, az Ursula von der Leyen vállát hat ujjal markolászó, gonosz AI-Zelenszkij plakátjai és mindenféle lerakatok sorakoznak az út mentén, ott még kilométereket kell menni kifelé a városból. A hangulat egyre szovjetebb, köszönhetően annak is, hogy teljesen indokolatlan helyeken, kilométerekre bármilyen emberi élőhelytől random figurák ballagnak a semmibe az ónos szürkeségben, szemetes, olajsáros ösvényeken. Aztán az ember a pokol kapui helyett egyszer csak ott találja magát egy piros-sárga-kékre pingált beton gyufásdoboz, vagyis a Krasznahorkai László Basket Plus Szupermarket előtt.
Aki nem hallott róla: évek óta rebesgették, hogy nálunk is terjeszkedésbe kezd a legtöbb országban Mere néven futó orosz élelmiszerboltlánc, aminek az a szuperképessége, hogy minden másnál fapadosabb, de ennek megfelelően olcsóbb is. Hiába rebesgették, sokáig nem nyílt meg, pár nappal ezelőttig, amikor váratlan húzással Basket Plus név és logó alatt indították el az első magyarországi üzletüket. Titokzatos okokból megpróbálták ugyan bekamuzni, hogy ez magyar vállalkozás, de ez úgy magyar, hogy egy itt élő orosz a tulaja, és a boltban az alkalmazottak jó része is oroszul beszél egymással, ha jól hallottam, sőt közülük többen meg sem tudtak szólalni magyarul.
Akinek bizonyíték kell arra, hogy a Kelet nagyon más világ, és hogy a magyarok olyan rég pattantak le onnan, hogy annál is jobban elnyugatiasodtak, mint ők maguk gondolnák, az feltétlenül zarándokoljon el ide. A bolt ugyanis – azt az univerzális vonzerőt leszámítva, hogy majdnem minden veszettül, furán, zavarba ejtően olcsó benne – teljesen más rendszerben működik, mint a dekadens, elkorcsosult Nyugat szupermarketjei.
Itt nincs tervezhetőség, bevásárlólista vagy árukészlet. Sőt: hagyományos értelemben vett válogatás sincs az áruk között. Kocsitologatás sincs. Ezt az anarchista boltot jelenlegi formájában kiegészítő beszerzőhelynek sem nevezhetjük, ahonnan bizonyos árucikkeket sokkal olcsóbban tudsz megvenni. A mi dekadens fogalmaink szerint ez egy olyan aréna, ami az emberi lét minimumszintjén vegetálóknak épült azért, hogy harcoljanak a túlélésért, ami praktikusan egy félkilónként 550-850 forintért adott, csontokról mechanikusan lefejtett baromfihúsból, vízből, szalonnából és sertésbőrből kotyvasztott mutáns parizert takar.
Ha nem a CIA szervezte az egészet az oroszok imidzsének rongálása végett, akkor a másik megoldás valamilyen Éhezők viadala típusú titkos, kegyetlen műsorfolyam, aminek itt zajlanak a felvételei.
Ide már bejutni is igazi régivágású fizikai harc árán lehetséges csak. Az egy dolog, hogy a nem túl nagy parkoló eddig minden alkalommal dugig tele volt, amikor ott jártam. (Érdekes adat: legutóbb 6 BMW-t, 4 Mercedest és 3 Audit számoltam meg a papírformának számító Suzukik, Dacia Dusterek és lepukkant régi Opelek mellett.) De a boltba csak bevásárlókocsival szabad bemenni, amiből szabad példány nincs egy sem, így a pénztártól érkező vásárlókra kell rácuppanni, elkísérni őket az autójukig, és megszerezni a szajrét. Így ismerkedtem meg egy aranyos nyugdíjas házaspárral, akik mindenféle gyanús kinézetű szafaládészerűséggel és más húsáruval távoztak, megerősítve, hogy tényleg baromi olcsó a hely. Búcsúzóul kaptam tőlük egy jó tanácsot is, ami később látnokinak bizonyult, bár ezen a ponton kissé titokzatosnak tűnt még:
„Itt csak ketten lehet vásárolni, egyedül fizikai képtelenség.”
Ezután végre bejutottam.
Ezt a cikket teljes terjedelmében csak előfizetőink olvashatják el. Légy része a közösségünknek, segítsd a 444 működését!
Már előfizetőnk vagy?