Az EU gyors manőverrel kerülné meg Orbánt a befagyasztott orosz vagyon ügyében

Az EU-tagállamok felgyorsítanák a döntési procedúrát annak a jogszabálynak az ügyében, amely határozatlan időre befagyasztana akár 210 milliárd eurónyi orosz állami vagyont, hogy még a jövő heti uniós csúcs előtt megkerüljék Orbán Viktor magyar kormányfőt. A jogszabály sürgős elfogadására irányuló kísérlet – amely rendkívüli jogköröket hívna elő a nemzeti vétójog megkerüléséhez a szankciók meghosszabbításánál – az Európai Uniónak az ukrajnai béketárgyalásokban betöltött mozgásterének megőrzését célozza.

A jogszabály előkészítésén dolgozó diplomaták szerint előnyös lenne gyorsan lépni a következő napokban, hogy az orosz vagyon befagyasztásának vitatott kérdését leválasszák arról a külön vitáról, amely arról szól, hogy az EU hogyan vegyen fel hitelt Kijev számára a zárolt orosz eszközök fedezetével. Utóbbi kérdésről jövő héten döntenek az uniós vezetők. Az, hogy a következő héten szavaznának a javaslatról, felülírva a szankciós döntésekben érvényes egyhangúsági elvet, borítékolható tiltakozást von majd maga után a magyar kormány részéről, és más olyan országok részéről is, amelyek ellenzik az intézkedést.

Az Európai Bizottság múlt héten javasolta, hogy az EU-ban szankciók alatt befagyasztott, mintegy 210 milliárd eurónyi orosz külföldi állami vagyonból finanszírozzanak egy Kijevnek nyújtandó hitelt. Ennek első lépcsője egy 90 milliárd eurós csomag lenne, amelyet a következő két évben folyósítanának. Ahhoz azonban, hogy a hitelprogram működjön, az érintett eszközöket határozatlan időre be kell fagyasztani – nem pedig csak hat hónapra, amit jelenleg csak az EU 27 tagállamának egyhangú támogatásával lehet megújítani.

Magyarország, az EU leginkább Oroszország-barát tagállama ellenzi, hogy újabb támogatást nyújtsanak Kijevnek, és rendszeresen megfenyegeti a többi tagállamot azzal, hogy megvétózza a szankciók meghosszabbítását. Uniós tisztviselők attól tartanak, hogy Orbán valóban végrehajtaná a fenyegetést, ha Donald Trump kormánya egyoldalúan feloldaná az amerikai szankciókat Oroszországgal szemben.

A szankciók esetleges feloldásának kockázatát elkerülendő a Bizottság azt javasolta, hogy rendkívüli jogköröket alkalmazzanak – amelyek eredetileg gazdasági válsághelyzetek kezelésére szolgálnak –, és határozatlan időre tartsák érvényben a szankciókat az érintett eszközökre. Az uniós szerződések 122. cikke alapján ez egyszerű többséggel is elfogadható, így megkerülhetők a vétók. A szankciók tartós rögzítése egyben üzenet lenne Washington felé is. Egy korai, részben amerikai tisztviselők által készített ukrajnai béketerv azt javasolta, hogy a lefoglalt vagyon nagy részét két, az Egyesült Államok által irányított befektetési alapba irányítsák. Az amerikai tisztviselők továbbá arra próbálták rávenni az EU-országokat, hogy ne tegyenek semmilyen lépést az orosz eszközök felhasználására egy béketerv elfogadása előtt.

Belgium – ahol az Euroclear központi értékpapír-kiegyenlítő központ működik, és amely 185 milliárd eurónyi orosz vagyon felett rendelkezik – ellenzi a hitelre vonatkozó javaslatot, jogi és pénzügyi kockázatokra hivatkozva. Attól tartanak ugyanis, hogy ha a szankciókat váratlanul feloldanák, Belgiumot perelhetné Oroszország, és nekik kellene állniuk a következményeket. Ezért Belgium sziklaszilárd garanciákat követel arra, hogy a többi tagállam közösen vállalja a felelősséget, és részt vesz az esetleges jogi eljárások költségeinek viselésében, amelyek ellene vagy az Euroclear ellen indulnának. Ursula von der Leyen bizottsági elnök szerint ugyanakkor Belgium követeléseinek „szinte mindegyikét” teljesítették az orosz vagyonból finanszírozandó kártérítési hitel ügyében. (via Financial Times)