Orosz dezinformációs kampány is kíséri a bolgár euró bevezetését

Bulgáriában januárban vezetik be az eurót, azonban az Oroszországhoz köthető dezinformációs kampányok hatására ezt egyre többen ellenzik – írja a Guardian. Bár ezen a ponton a politikai feszültség várhatóan nem akadályozza meg az euró bevezetését, sokan attól tartanak, hogy az átállás idején jelentősen megugranak majd az árak.

A 6,5 millió fős ország január 1-jén az eurózóna 21. tagállama lesz. A brüsszeli és szófiai döntéshozók abban reménykednek, hogy ez a lépés új lendületet ad az EU legszegényebb tagállama gazdaságának, és megszilárdítja Bulgária Nyugat-barát irányultságát. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint „az eurónak köszönhetően” Bulgáriában több lesz a beruházás, valamint több „minőségi munkahely jön majd létre”.

Egy közelmúltbeli szófiai látogatása során Valdis Dombrovskis uniós gazdasági biztos pedig arról beszélt, hogy a csatlakozás különösen fontos Oroszország Ukrajna elleni háborújának idején, mivel ezek az események „rávilágítanak az európai egység jelentőségére”.

„A legtöbb európai ország – Bulgáriát is beleértve – túlságosan kicsi ahhoz, hogy önállóan alakítsa a mai világot. Csak akkor tehetnek szert a szükséges súlyra, ha teljes mértékben integrálódnak az Európai Unió nagyobb politikai és gazdasági struktúráiba” – mondta.

Az előnyök ellenére azonban a bolgár társadalom korántsem egységes. A pénzügyminisztérium egy friss felmérése szerint a polgárok 51%-a támogatja az egységes valuta bevezetését, míg 45% ellenzi azt. Ez akkor is megmutatkozott, amikor júniusban verekedés tört ki a parlamentben, amikor az Európai Bizottság jóváhagyta Bulgária euróövezeti csatlakozását:

Petar Ganev, a szófiai székhelyű Piacgazdasági Intézet vezető kutatója szerint az euró körüli megosztottság a szélesebb politikai feszültségek tünete. „Ez egyáltalán nem meglepő. Az ország szinte minden elképzelhető kérdésben megosztott” – mondta Ganev. Oknyomozó anyagok pedig arra jutottak, hogy a megosztottságot külön növelte az is, hogy orosz kapcsolatokkal rendelkező közösségimédia-kampányok hálózata is igyekezett aláásni az euró támogatottságát dezinformáció terjesztésével.

Mindeközben a négy éve tartó politikai válság – ami alatt hét parlamenti választást tartottak és számos korrupciós ügyre derült fény – aláásta a kormányba vetett bizalmat, és hozzájárult a politikai polarizációhoz. A volt miniszterelnök, Rosen Zseljazkov kormánya a múlt héten, kevesebb mint egy év hivatalban töltött idő után lemondott, miután hetekig tartó, országos méretű korrupcióellenes tüntetések zajlottak.

Bár a politikai feszültség várhatóan nem akadályozza meg az euró bevezetését, sokan attól tartanak, hogy az átállás idején megugranak az árak. Az átlagosan havi mintegy 1100 fontnak, azaz 480 - 500 ezer forintnak megfelelő fizetés mellett ezt sok bolgár nem engedheti meg magának. Mivel az infláció pedig várhatóan a vidéki közösségeket és az időseket fogja a leginkább terhelni, ezért ők félnek leginkább az átmenettől – annak ellenére, hogy Brüsszel szerint nincs bizonyíték arra, hogy az infláció emelkedne.

Bulgáriában január 31-ig lehet majd párhuzamosan levával és euróval fizetni, ezt követően kizárólag az eurót fogadják el.