A Szudánban ezer napja kitört háború miatt csaknem 34 millió ember, az ország lakosságának mintegy kétharmada szorul humanitárius támogatásra, közölte az ENSZ humanitárius ügyek koordinációs hivatala (OCHA), amely a világ legnagyobb humanitárius válságának nevezte az afrikai országban kialakult állapotokat.

Az OCHA szerint egyúttal Szudánban alakult ki a legnagyobb menekültválság is: az országon belül 9,3 millió embernek kellett elhagynia otthonát, több mint 4,3 millió szudáni pedig a szomszédos országokba menekült a háború elől.

Több mint 21 millió ember szenved súlyos élelmiszerhiánytól, éhínséget jelentetek Észak-Dárfurban, Dél-Kordofánban, és mintegy 20 további régióban is éhezés fenyeget.

A nemzetközi szervezet adatai szerint csaknem 12 millió embert - elsősorban a lányokat és nőket - fenyeget nemi alapú erőszak. Háromszor nagyobb valószínűséggel szenvednek élelemhiánytól azokban a háztartásokban, amelyeket nők vezetnek.

Az ország egészségügyi rendszere is a összeomlás szélére került, az egészségügyi intézmények kevesebb mint fele működik teljes kapacitással. Közben Szudán mind a 18 államában jelentettek kolerás eseteket, tavaly több mint 72 ezer kolera-gyanús esetet regisztráltak - számolt be róla az OCHA.

Az ENSZ humanitárius ügyekkel foglalkozó hivatala a harcok azonnali beszüntetését, a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartását, a segélyek biztonságos eljuttatását, a civilek és a segélymunkások védelmét, valamint a finanszírozás megújítását sürgette.

Szudánban 2023 áprilisában robbant ki polgárháború a hadsereg és a hadsereggel szemben álló Gyorsreagálású Támogató Erők (RSF) között. Az ország több területére kiterjedt konfliktusban már több mint 40 ezer ember vesztette életét az ENSZ adatai szerint, de segélyszervezetek úgy vélik, az áldozatok valódi száma ennek többszöröse is lehet.

2025 március végén, két év után Szudán hivatalos hadseregének (SAF) katonái visszafoglalták a fővárost, Kartúmot. Videók és fotók készültek az ünneplő katonákról az elnöki palotában. A sikerben fontos szerepet játszottak az iráni és a török drónok, valamint kínai és orosz technológiák. Csakhogy Szudánban jelenleg minden külföldi hatalom az üzleti érdekeit érvényesíti. A kartúmi győzelmet pedig hamarosan megkeserítette, hogy a hadsereg ellenfele, a paramilitáris RSF szintén kínai technológiát felhasználva bombázni kezdte a hadsereg ideiglenes fővárosát, Port Sudant.

Az alatt a két év alatt, amíg a SAF visszatért Kartúmba, meghalt több mint százezer ember, óvatosabb becslések szerint nagyjából tizenkétmillióan kényszerültek elhagyni az otthonaikat, a negyvenmillió lakosból pedig közel huszonötmilliót sújt éhínség vagy élelmezési bizonytalanság. A naivabbak Kartúm visszafoglalása után úgy gondolhatták, hogy a világ egyik legdurvább humanitárius válságának a hadsereg technológiai erőfölénye végre véget vethet. Szudán azonban nem a stabilitásáról híres.

Az ország nyugati felén, Darfúr régió mélyén áll Al-Fashir városa közel háromszázezer megmaradt lakosával. A várost a SAF irányítja, de a kétezres évekbeli darfúri konfliktust brutális kegyetlenséggel végigharcoló dzsandzsavíd harcosokból alakult paramilitáris alakulat, az RSF tartja ostrom alatt. 2024 óta közel félmillióan menekültek el a városból, víz alig van, malária és kolera pusztít. Az elszigetelt városból mára már csak egyetlen úton lehet kijutni. Ezt az RSF ellenőrzi, nagy bátorság kell az útnak induláshoz, mivel a legtöbbeket a katonák kirabolják, megerőszakolják vagy meggyilkolják. A bentieket drónokkal bombázzák, a mecset sem jelent menedéket.

A Szudánban kialakult helyzetről itt írtunk részletesen, a humanitárius krízisről pedig itt. (MTI)